Eger - hetilap, 1891

1891-02-17 / 7. szám

---- 00 ---irán

yuló folyamodványok, az illetőnek ügyvédi kamarai kivonatával és erkölcsbizonyitványával felszerelten, a megszállott tartományok országos kormányához czimezve legkésőbben f. é február hó végéig közvetlenül a cs. és kir. közös pénzügyminiszter úrhoz küldendők fel. Budapesten, 1891. január 28-án. A miniszter helyett Czorda sk. államtitkár. — A fenti körrendeletét tudomás és alkalmazkodás végett a kamara területén működő ügyvédek- és bejegyzett ügyvédjelöltekkel ezúton közli alulirt választmány, Egerben. 1891 február 14-én tartott illéséből. Az egri ügyvédi kamara választmánya: Simonyi Károly elnök. Szokolay Lajos titkár.

— A kereskedelmi m. kir. minister úr ő nagyméltósága által a f. évben törekvő üatal iparosok részére szakismereteik gyarapítása végett, egy külföldi tanúlmány-útra adományozott 300 frtos ösztöndíj elnyerése czéljából, a múlt évi 2234/90. sz. a. kihirdetett pályázat a már beérkezett folyamodványok érvényben tartása mellett a f. évi február hó végéig meghosszabbittatik. Felhivatnak tehát a miskolezi kereskedelmi és iparkamara kerületéhez tartozó és pályázni szándékozó iparos ifjak, hogy lakhelyüket, családi viszonyukat, erkölcsi magukviseletét. végzett tanulmányaikat. edddigi foglalkozásukat, valamint nyelvismereteiket igazoló okmányaikkal felszerelt és a kamarához intézett, szabályszerű bélyeggel, úgy a kérvényt mint a mellékleteket ellátva, az említett határidőig a nevezett kamarához nyújtsák be. Az úti tervet a pályázó maga határozza meg, s úgy az, 'mint azon ipar-ág, melyre magát kiképezni óhajtja a kérvényben tüzetesen kifejtendő. A tett tanúlmány-útról az ösztöndíjat nyert ifjú ugyancsak a kamara útján, mely az ajánlást a miniszter úrhoz eszközli, jelentést tartozik tenni. Miskolczon, 1891. január 31.

Radvány István, elnök. Dr. Szentpáli István, titkár.

— Felhívás a t. ez. magyar földbirtokos urakhoz és a gazdatiszti karhoz. A magyar gazdatisztek és erdészek országos segélyegyesületének választmánya, a több oldalról nyilvánult óhajtásoknak megfelelőleg, egy magyar gazdatiszti congressus megtartását elhatározta. Czélja ezen congressusnak a gazdatiszti nyujdij-intézet életbe léptetése, valamint egyéb, úgy a gazdatisztek, mint a földbirtokosok érdekeit érintő nagy fontosságú kérdéseknek alapos megvilágítása és megvitatása, ezen kérdések megoldásának előkészítése a szükségeseknek mutatkozó határozatoknak hozatala által. A gazdatiszti congressus f. é. május hó 6—8. napjain Budapesten a „Köztelken“ (Üllői ut 25. sz.) fog megtartatni. A congressus ülései mindig délelőtt 10 órakor kezdődnek. Ezen congressuson minden magyar földbirtokos és gazdatiszt részt vehet, a ki ebbeli szándékát a congressus-rendező bizottságnak legkésőbb f. évi ápril hó 2o-ig bejelenti és az 1 írtban megállapított részvételi dijat előre beküldi. A congressus napirendje a következő: I. Elnöki megnyitó. II. A gazdatisztek anyagi és erkölcsi érdekeinek biztosítása. 111. A gazdatisztek nyugdij-in- tézetének felállítása. IV. A tiszti száztóli rendszer előnyei a birtok jövedelmezése szempontjából. V. Az elhelyezés szabályozása.

VI. Beadott indítványok és határozati javaslatok tárgyalása. Tisztelettel felkérjük a congressuson tárgyalandó ügyek iránt érdeklődő földbirtokos urakat és gazdatiszteket, hogy a congressuson személyesen résztvenni és az iránt ismerőseik körében minél nagyobb érdeklődést kelteni szíveskedjenek. A gazdatiszt urakat még ezen felül felkérjük, hogy a congressus napirendjébe felvett fontos ügyek előzetes megbeszélése czéljából vidékeiken összejöveteleket rendezzenek és az ezen összejöveteleken nyilvánuló nézeteiket a rendező-bizottsággal közölni ne terheltessenek. A congressus érdekében való minden közleményt, vagy megkeresést : a magyar gazdatiszti congressus rendező-bizottságának Budapest, „Köztelek-1 czim alatt kérjük beküldeni. Budapest,

1891. február hó. A magyar gazdatiszti congressus rendező bizottságának megbízásából: Krocsák G. Emil.

— Magyar főúri menyekzök fényűzése a XVII. században. Ball ági Aladár, kitűnő fiatal tudósunk, a magy. tud. akadémia II. osztályának legutóbbi ülésén „A házasságkötések a XVII. században Magyarországon“ czim alatt tartott felolvasásában, igen érdekes példákkal illusztrálja az akkori főúri menyekzök pazar fényűzését. Thurzó Borbálának Erdődy Kristóf gróffal tartott lakziján 2621 főnyi kísérettel s 4324 lóval jelentek meg a főúri vendégek. Elfogyasztottak 40 ökröt, 19 tehenet, 140 borjut, 350 bárányt, 200 disznót, 30 bölényt, 30 őzet; 1400 tyúkot, 6000 tojást, 650 akó bort, 295 akó sört stb. A legfényesebb főúri lakodalmat Thurzó György nádor özvegye, Czobor Erzsébet rendezte fiának egybekelése alkalmával, 1618-ban a helmeczi várban, mely csak készpénzben, a mai értékkel számítva, több mint százezer forintba került.

Egy régi könyv tábláján a következő följegyzést olvassuk (az eredeti, őrthografiáva!): „Ezer nyoltz száz tizedik esztendőbe oly nagy Égi háború volt Egerbe, hogy az emberek alig mertek ki menni a Házukból. Die 20 April Nagy Pénteken estve kezdődött, étszaka tizenkét órakor végződött.“

— A magyar birodalom népsége 1890-ben. A magyar koronaországokban, az 1890-ik évi deczember 31-én megejtett népszámlálás átlagos eredményéről Keleti Károly, az országos statisztikai 'hivat U feje, a magy. tud. akadémia egyik utóbbi ülésében nagy érdekű jelentést olvasott fel. E jelentésből közöljük a következő főbb adatokat: Magyarország és társországainak lakossága. a legújabb népszámlálás átlagos adatai szerint, a 113,000 főnyi katonasággal együtt, 17.449,705 főre rúg. A népesség növekedése tehát, az 1880-iki utóbbi népszámlálás, vagyis tiz év óta

1.693,827 lélek, több mint 10 százalék. Ez összegből a magyarság gyarapodása 695,864 lelket teszen. Az anyaország lakosságának összes szaporodásából több mintfele a magyarságra esik. — A házak száma az összes magyar birodalomban 1890. év végén: 2.889,982; a szaporodás 10 év alatt 312,059. — Magyarországban átlag 1036 nő esik 1000 férfira.

— Megyei csendélet. A hatvani vasúti állomáson f. hó 2-ikán a csendőr őrjárat 32 zemplénmegyei, igazolvány nélküli kivándorlót tartóztatott le. A kivándorlókat bizonyos Reich Mór ügynök vezette, ki községenként gyűjti össze a népet és nagy fizetésért szállítja tovább. Jelenleg is 128 frt előleget szedett össze, azon Ígérettel, hogy a kivándorlókat vasúton Horth községig, és onnan fuvaron a gödi vasútállomásig szállítja, honnan vasúton mentek volna Bécsig, és onnan a reájuk váró ügynökök szállították volna tovább Amerikába. Reichnél azonban a 128 írtból már csak 22 frtot találtak; ugyanez beismerte, hogy mult hó 5-én 47 kivándorlót szállított a gödi vasútállomásig. A kivándorlók a náluk talált 448 frt pénzösszeggel a hatvani szolgabirói hivatalnak átadattak. — Gy.-Oiosziban Weisz Lipót ottani lakosnak 20 írtja elveszett. A gyanú a cselédre esett, ki ok nélkül elhagyta volt szolgálatát. A nyomozás folyamán kiderült, hogy Weisz 10 éves leánya adogatta a szolgálónak a pénzt, ki aztán azt, anyja tudtával, elrejtette. Az esetről jelentés tétetett. — Egy, magát Szabó Lajos órásnak nevezett szédelgő, Sarud községben nehány órát összeszedett s azokkal megszökött. De T.-Szőllősön sikerült őt megtalálni Reinczi József személyében, hol le is tartóztatták.

— Díszes kiállításban került ma a könyvpiaczra az általunk már előre jelzett „Rózsatenyésztés“ két füzete. Némi előítélettel szoktunk a vidéki irodalmi termékek iránt viseltetni nyomdai kiállítás tekintetében is, de ezen mű kiállítása is vetekedik, vagy legalább is bármely elsőrendű fővárosi nyomdai termékkel egy rangba helyezhető. A „Rózsatenyésztés“ terjedelmes nagy munka leend, amit már akkor is gyanítottunk, a midőn a felhívást kézhez vettük, s az első füzetben erről meg is győződtünk. A mii első fejezete minden l1/* ivén át ismerteti a rózsa eredetét, a mely maga élvezetes olvasmányt nyújt, aztán áttér a rózsa helye, talaja, javítása s a rózsa jó tenyészthetésé- nek alkalmazására. Ugyané füzetben veszi kezdetét egy önnálló fejezetben: a rózsás tervezése és a rózsa elhelyezése a virágos kertben. — Egész őszintén mondhatjuk, hogy e szép munka hézagot pótol irodalmunkban s azért tiszta lelkiismerettel ajánljuk nemcsak a rózsákat kedvelő és tenyésztő nagy közönségnek, hanem a kertészeknek is, kik szintén sokat tanulhatnak belőle. A mű több mint mint száz képpel leend díszítve s előfizetni is lehet rá V* évre 1 frt 20 krral Tarczali Dezső kiadónál Nyiregy- házán, vagy bármely hiteles hazai könyvárusnál.

— Rendőri hírek. Botrány a templomban. Izgalmas, és városunkban mindeddig hallatlan eset történt folyó hó 10-én délelőtt a cisterci-rendház templomában. Az egyházban ugyanis, a farsangi napok alkalmával szokásos szentség-imádásra nagyszámú ajtatoskodó uép gyűlt össze. Alighogy az isteni tisztelet kezdetét vette, Visontai János egri kapáslegény lépett be az ajtón, a kit a bejárat és a padok közti térségen Szalontai István és Tóth (Peták) Gáspár egri kapáslegények durva szitkok kíséretében megrohantak és ökleikkel ütlegelni kezdettek. A jelenlevő hívők, eme botrányos, mondhatni, vérlázitó jelenet láttára megkövültén állottak és nem tudták, hogy mitévők legyenek. csak mikor az ütlegelés már a véres verekedés stádiumába kezdett átmenni, akkor vetették magokat közbe s a dulakodókat kituszakolták a templomból. A vallás iránti tisztelet és kegyelet ily kvalifikálhatatlan modorban való megsértése, az egész