Eger - hetilap, 1891

1891-02-17 / 7. szám

51

szón, melynek feladatává tegye, állami kezelésbe veendő reáliskolánk érdekében, az állam netaláni tnlköveteléseivel szemben, a város jogait, s érdekeit megóvni, s kellőkép biztosítani.

Ismételjük: bogy a kötelességek jogokat is állapítanak. Szükség, hogy e jogokat minden áron biztosítsuk, amennyire lehet, ki is terjeszszük, de könnyelműn feladni ne engedjük, mert köny- nyen meggyűlik a bajunk, s utóbb keservesen adjuk meg az árát könnyelműségünknek.

E jogok egynémelyikét érintettük már röviden. Ilyen például a város ajánlati joga a tanári s esetleg az igazgatói állások betöltésénél. A város e jogát maga a közoktatás- ügyi minister is elismerte s kimondotta, a városhoz intézett egyik leiratában. Igaz, hogy Eger város képviselőtestülete e jogának első érvényesítése alkalmával, mint a tapasztalás beigazolta, — ha szabad egy kissé drasztikus hasonlattal élnünk — csizmadiát fogott; de e sajnos aberrátio nem ok arra, hogy azért ebbeli jogunkról lemondjunk, sőt, annál erősebben kell ahhoz ragaszkodnunk, miután épen a közoktatásügyi minister, aki városunk e jogát acceptálta, már a következő alkalommal (T. Fr. megválasztásánál), minden igyekezetünk, s jogunkhoz való ragaszkodásunk daczára is, — semmibe se vette azt.

Mi, ismert példák után, tapasztalásból beszélünk, s eleve megjósolhatjuk, hogy lesz még nekünk más egyéb keserves bajunk is, ha — résen nem leszünk. Hogy egyebet ne emlit- siink, már a jövő iskolai évre. tehát, még a folyó évben, a kikötött rendes (az idén már kétszeres) reáliskolai járulékon kívül, egy igen nagy költséggel járó feladattal állunk szemben. Ez pedig nem más, mint a gymnasiális kaszárnyának iskolává leendő átalakítása, s a reáliskolai szertáraknak egyelőre két évfolyamhoz mindenesetre szükséges fölszerelése. Ha e dolgok elintézése körül nem lesz egy szakértő, erélyes, óvatos és körültekintő reáliskolai bizottságunk, mely az állami hatalom képviselőinek esetleges tálköveteléseit a kellő mederbe terelni tudja is, képes és hivatott is, hanem hagyjuk a dolgok folyását, mint eddig mentek, egy pár ember kénye-kedvére. s szabad, korlátlan gazdálkodására, — akkor reáliskolánk kiadása körül — minden valószínűség szerint — igen szomorú valóra fogunk ébredni.

Azért egy állandó reáliskolai bizottság mielőbbi megválasztását a legmelegebben ajánljuk városi képviselőtestületünk becses figyelmébe. Rézpenna.

■ h■■■.?■■?■ —"■■■■j.'.jif.';.'1.:' .u.-1 .rrrrv h.11.:L™i 111

diszebédek és estélyek alkalmával, az időlegesen felfogadott szakácsokkal együtt, 25 — 30-ra emelkedik.

Carnot elnök — az idézett lap szerint — tanult, tapasztalt s ritka finom Ízlésű inyencz. Jól tudja, hogy a szaftos, szó- szos étekfogások az emésztést gyöngítik, s ellankasztják. Ezért az elnöki asztalon minden héten elő kell kerülni a demokratikus főtt marhahúsnak, a hozzátartozó aprólékkal, mely mindannyiszor örömmel fogadtatik, s kitűnő fogyasztásnak örvend. — Ami a borokat illeti, a kérdéses lap nem tud fölvilágositást adni, hogy e tekintetben Carnot elnök mily összeget fordít háztartására. Csupán annyit tud, hogy szárnyasokra havonkint 4—500 frank adatik ki, amiből a többi élelmi szerekre nézve is lehet némi hozzávetőleges számítást tenni.

Egy fényes estebéd, melyet általános ünnepi fogadás követ, rendszerint 40—60,000 frankba (20—30.000 forintba) kerül. Ily estebé leknél egy-egy terítékre, a bort is beleértve, 35 frankot (17 és fél forintot) számítanak. Ez 400 személyre kitesz 14,000 frankot. Az elfogadásra 3000 embert számítanak. Ezek számára felszo’gálnak 1500 palaczk pezsgőt: 15,000 frank; 500 palaczk borde luxit: 3000 frank; 200 palaczk sört (ez ital szintén udvarképes) 120 fr. 150 db. hideg kappant 900 fr. 5000 sandwichet: 1500 fr. kocsonyázott szárnyast szarvasgombával 3000 fr. 50 kilogramm kalácsot 1350 fr. fagylaltot, czukorsüteményt stb. 1500 fr. És ez nem túlzás — írja az idézett lap, — mert eféle nyílt fogadásoknál egy egész sereg sajátságos existenczia jelenik meg, akikről azt se tudják, honnét és miféle ezim vagy minőségüknél fogva jelentek meg az elnöki palotában, akik azonban borzasztó módon éhesek, s még nagyobb mértékben szomjasak. E hivatlan vendégek azok, akik a terített asztalokat megrohanják, a pezsgős üvegeket kiürítik, s a havanna-szivaros ládákkal ugyancsak demokratikus módon bánnak el.

Egyébiránt ilyetén nagyobbszerü lakoma legfölebb kétszer- háromszor van egy évben. Máskor a legnagyobbszerű diszebédekHevesmegye közgyűlése.

Hevesmegye közönségének f. é. jan. hó 19-én s köv. napjain, dr. Kállay Zoltán Hevesmegye főispánja ő mlga elnöklete s szép számú bizottsági tagok részvéte mellett tartott rendes évnegyedes közgyűlésén a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést:

A megye alispánja, hiv. jelentésében előterjeszti, hogy a községi képviselő-testületi tagok, yalamint a községi elöljárók választása a megye minden községében — egyet kivéve, — a kellő rendben és nyugalomban történt meg. Az egy község, hol az elöljáró-választás mindeddig megejthető nem volt: Kömlő. Itt ugyanis ez első határnapon azért nem történhetett meg az elöljárók választása, mert a szavazás alatt a be- és kitóduló szavazók közt oly aggasztó zaj és ingerültség kezdett támadni, hogy a választást vezető szolgabiró, a község nyugalma és a közrend érdekében szükségesnek látta a választást felfüggeszteni, s erre újabb határidőül m. é. decz. 28-át kitűzni. A választás azonban ekkor sem volt megtartható, miután a szavazás folyama alatt a községben tűz ütött ki, s a szavazók vagyonuk oltalmazására siettek. A választás újabb határidejéül f. é. febr. 5-ike tűzetett, ki. — Sajnálattal jelenti az alispán, hogy egy főispáui lak és hivatalhelyiségnek alkalmas épület kiszemelésére s megszerzésére a t. megye-bizottságtól nyert megbízatása, minden jóakarata s utánjárása daczára sem vezetett eredménye. E részben azonban kedvező eredmény mégis remélhető, miután maga a megye főispánja, ki szintén utána nézett a dolognak, szerencsés volt egy a mondott czélra, kellő átalakítások mellett alkalmas épületet találni, melyre nézve az állandó választmány véleményes jelentést terjeszt a közgyűlés elé.

A Szederkényi Nándor által irt s 500 példányban kinyomatott megyei monographia I. kötetére nézve jelenti az alispán, hogy a hazai törvényhatóságoknak 91, — a tudományos, és közművelődési intézeteknek, lapoknak stb. 51, — az összes megyei városok nagyközségek és körjegyzőségeknek 89 példányt küldött szét. 2 frtos kedvezményár mellett elkelt 132 péld. 3 fitos árban megvétetett 3 pl. könyvkereskedésbe adatott 125 péld. a megyei pénztárban van 9 — összesen 500 péld. A törvényhatóságok és intézetek, valamint egyesek a kapott példányokért köszönetöket fejezik ki a megye közönségének. Ezzel kapcsolatban nagy örömmel jelenti az alispán, hogy Szederkényi Nándor közelebbről Hevesmegye monográfiájának már II. kötetével is elkészült, mely

nél is a vendégek száma legfölebb 200-ra rúg. Az újévi elnöki diszebéd, melyhez a kormány tagjai s a katonai fő méltóságok hivatalosak, alig haladja meg a 100 terítéket. Valamely külföldi uralkodó herczeg, vagy nagykövet tiszteletére adott elnöki disz- ebéden pedig soha sincs több 20—30 vendégnél. De azért még sem könnyű dolog a köztársaságot ilyetén pompás ebédekkel kormányozni.

Elnöki bálok,., s diplomácziai estélyek alkalmával a buffet puncsból, borból, sandwichből, süteményből, fagylaltból, limonádé, csokoládéból s egyéb efélékbői áll, s igy jelentékenyen kevesebbe is kerül. Önként értetik, hogy a felszolgált étkek s italok mindegyike a legelső minőségű, amint ez diplomatikus torkokhoz illik. Ily alkalmakkor a sajtó is számos taggal van képviselve, s az újságok egyhangúlag magasztalják az „elnöki buffet kitűnőségét“,— mit azonban Grévy idejében soha se tettek.

Caruot, ur és neje egyébkint rendkívül szeretetreméltó házigazdák, s a vendégszeretet kötelmeinek egész odaadással felelnek meg. Az elyséei palotához egy nagyszerű elfogadó termet építtettek. Az 1889-iki kiállítás alkalmával a kiállítók számára adott bálünnepen Carnot és neje e teremben esti 9 órától éjfél utáni 1 óráig folyton egyhelyben állva fogadták az egymásután érkező vendégeket. — Carnot nemcsak a vendégszeretetet űzi nagy szabásban, hanem a jótékonyságot is, úgy. hogy a jótékony czélú egyletek s alkalmak évenkint, jelentékeny összegébe kerülnek. S ép ezért önkéntelenül is fölmerül a kérdés: hogyan győzi a franczia köztársaság elnöke ezt az óriási kiadást, mikor összes évi tisztelet- dija nem több 1.200,000 franknál (600,000 forintnál)? Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ottani intézmények szerint valamennyi franczia államépület, tehát a köztársasági elnök palotájának föntartása s gondozása is állami költségen történik. E fen- tartási s gondozási államkiadásokhoz tartoznak az épületjavitá- son kivül a helyiségek összes tisztogatása egész éven át, a szobapallók fényesitése, a fűtés és világítás, az összes bútorzat, bérén-