Eger - hetilap, 1891

1891-12-22 / 51. szám

415 jegyek a szokott árakon (családjegy 1 frt. személyjegy 50 kr. tanuló-egy 20 kt\) mától fogva az estély kezdetéig egyedül és kizárólag a főgymn.-épülettel szemben fekvő Kölluer-féle gyógy­szertárban kaphatók. Azt hiszszük, e klassikai becsű estélyek látogatására, az azok iránt kellő fogékonysággal bíró müveit közönségünk becses figyelmét nem szükség tüzetesebben fölhív­nunk. — Jubileum. Igen szép, családias ünnep folyt le a múlt vasárnap, f. decz. hó 20-án az egri érsekuradalom nagytályai gazdatiszti lakában. Az egri érsekuradalom és az egri papnö­velde gazdatiszti kara ugyanis e napon ünnepelte meg egyik de­rék, veterán pályatársuk: Albert Nándor nagytályai ura­dalmi tiszttartó gazdatiszti pályájának n egy v e n ed i k évfor­dulóját. Dr. Samássá József egri érsek ő exja, az ünnep­séget megelőzőleg, dr. Párvy Sándor egri kanonok ő nsga kísé­retében, még f. hó 18-án kirándult nagytályai uradalmába, ho­lott személyesen fejezte ki jókivánatait s magas elismerését ked­velt gazdatisztjének, Albert Nándornak, a terhes gazdatiszti pá­lyán negyven éven át tanúsított, fáradhatatlan buzgalma, oda­adása, s gazdag tapasztalatai nyomán elért szép sükerei iránt. Az ősz gazdatiszt hálakönyes szemekkel, mély meghatottság hangján köszönte meg magaslelkű urának, érsek ő exjának iránta tanúsított rendkívüli kegyességét. — E megható előzmény után a jubiláns ünnepség vasárnap f. hó 20-án nyert folytatást, midőn az érsekuradalom gazdatisztikara a reggeli órákban a ju­biláns férfiú vendégszerető barátságos lakában testületileg megje­lent. A tisztikar szónoka, Diviaczky Károly pusztaszikszói uradalmi kasznár, a következő szép és hatásos beszédben üdvö­zölte a jubiláló kartársat: Tek. Tiszttartó Úr! Mélyen tisztelt kartársunk és barátunk! Midőn szerencsés vagyok kartársaink s barátaink nevében áldá­sos munkásságod, 40 éves szolgálatidőd záróján üdvözölni, eljö- vénk kifejezést adni azon ragaszkodó tisztelet és becsülésnek, melylyel az egri érseki uradalom tisztikara irántad viseltetik. Noha 40 éves szorgalmas munkásságod, első sorban kegyel­mes Urunk érdekének megvédése, és előmozdítása felé irányult, általánosságban a magyar mezőgazdaság fejlesztése és emelése körül hasznos befolyásánál fogva, széles körben ismeretes lett, és követésre méltó példaként állott. Munkásságod világitó fénye mellett kívánjuk mi is nyomdokaidat követni, és azon az ösvé­nyen haladni, mely Téged, szeretett kartársunk, az elismerés, köz- becsülés,, és tisztelet fényében ragyogtat, melyet Kegyelmes Urunk Érsek ő exja megelégedésével is jutalmazott, Mi pedig hogy e ritka ünnepnapot, melynek jelen perczében a szokottnál hevesebben dobog a szív, a Te szivedben is megörökítsük, tisz­telő kartársaink részéről azon megbízatásban részesültem, hogy ez emlék-könyvet, melyben arczképeik foglalvák, nyújtsam át azon kérésük mellett, hogy bennünket nagyrabecsült barátságod és szeretetedben, továbbra is megtartani kegyeskedjél, és engedje Visszaborzadva ejté le az ifjú herczeg fölemelt karját. Csak­hamar aztán hallá a pap hangját, aki megkezdé a menyekző egyházi szertartását, amint az e félbarbár országban szokásban volt. Oldala mellett finom, gyöngéd susogást hallott, minő csak drága selyem szövetektől származik. Halkan nyujtá ki kezét, melylyel csakha­mar megérintő, s megérzé a finom selyemszövet fodrait. Végre az egyházi férfiú lágy szava fölhívta őt, hogy a mellette álló hölgy kezét fogja meg. A herczegfi kinyujtá jobbját, mire egy picziny, gyöngéd finom, nemes szabású kezecske pihent jobbjában. S e finom kéz érintése oly villamos erővel hatott rá, hogy vére egyszerre heves forrásba jött Az azon országbeli menyekzői szertartások szerint aztán megkérdezte a pap először a hölgyet, vájjon akarja-é e fiatal férfit férjéül? — Igen; — szólt a válasz oly édes, olvadó hangon, minőt a herczeg még soha se hallott. Az elragadtatás újabb árama futotta át erre az ifjú herczeg egész valóját. Érintés és hang egészen elbűvölték. Hisz e királyi udvar valamennyi hölgye kivétel nél­kül rendkívül szép volt. De ott állt ám mögötte a ,.tétovázók segítője“ is. S midőn a pap hozzá fordulva, tőle is megkérdez­te: akarja e házastársul e tisztességes jámbor személyt? — Igen! — feleié határozott hangon. Ekkor a pap ünnepélyesen kijelenté, hogy most már férj és feleség lettek. Ekkor a herczegfi gyönge susogást hallott oldala mellett. A hosszú öv hirtelen lehullott fejéről, mire nagy gyorsasággal forditá szabadokká lett szemeit jobbjára, hogy aráját megpil­a Mindenható Úr Isten, kit imaszerü fohászunkban kérünk, hogy becses munkás életed családod, rokonaid, és tisztelőid örömére, az emberikor legvégső határáig boldogság, és megelégedésben részesítse, és tartsa meg. Éljen !“ — Ez üdvözlő beszéd után Albert Nándor pályatársainak e kitüntető megemlékezésükért, mély meg­hatottság közt, hálás szavakban mondott köszönetét. Az üdvözlő beszéd befejeztével a tisztelgő gazdatisztek jubiláló pályatársuk­nak emlékül egy remek művű disz-albumot nyújtottak át, mely az egri érsek-uradalom igazgatósága, s összes gazdatisztjeinek fénynyomatu arczképeit foglalta magában. A déli órákban mint­egy 60 terítékű fényes lakomához ült az egy begy ült díszes ven­dégsereg. mely fokozott jókedv, vidám poliárcsengés, élénk tár­salgás, s egymást érő szebbnél szebb pohárköszöntők közt alko­nyaiig maradt együtt, mikor aztán a szélrózsa minden irányában eloszlottak. A pohárköszöntők sorát maga a jubiláló házigazda, Albert Nándor nyitotta meg, hálatelt szívvel emlékezve meg ke­gyelmes uráról, dr. Samassa József érsek ő exjáról, kinek áldás­teljes hosszú éleiére a gondviselés kegyelmét esdette le. A ha­tásos üdvözletei, melyet a vendégsereg tiszteletteljesen áll­va hallgatott végig, az igaz lelkesedés tartós éljenzése kisérte, valamint az erre következő hasonlag szép és érzelmes pohár­köszöntőt is, melylyel a jubiláló házi gazda Samassa János, egri érsekuradalmi jószágkormányzót, mint az uradalom összes gazdászati alkalmazottjainak igaz, nemeszivű, áldott jó lelkű atyai jótevőjét éltette. Az ezeket követő számos talpraesett pohárköszöntők sorában különösen kiemelkedett Gesz te s Lajos érsekuradalmi főerdészé, továbbá Ficzere Gusztáv ostorosi gazdatiszt szokott, szellemes, humoros felköszöntője. De a legfia­talabb gazdatiszt, Ficzere Jóska pohárköszöntőjéről is meg kell emlékeznünk, aki azt kívánta a jubilánsnak, mint az ő egykori princzipálisának, hogy még legalább vagy öt Írnokot neveljen az uradalomnak gazdatisztté egymás végtiben annyi ideig (10—10 évig), ameddig szóló volt szerencsés atyai vezetése alatt em­berré. s gazdatisztté növekedni. — Samassa János, ő ns^a, az ér­sekuradalmak kormányzója, ki gátló körülmények miatt az ünnep­ségen személyesen részt nem vehetett, — meleg hangú levélben üdvözölte jubileuma alkalmából az uradalmak példaszerű gazda­tisztjét. — Az egri ügyvédi kamara köréből. Az egri ügyvédi ka­mara eddigi elnöke, id. Simonyi Károly, sokoldalú elfoglalt­sága miatt, e díszes állásáról közelebbről lemondott, s a tagok ismételt fölkérése folytán sem volt hajlandó az elnöki állást új­ból elfoglalni. Ennek következtében a választmány az alapsza­bályok értelmében az elnöki teendők ideiglenes vezetésére Imre Miklós egri érsekuradalmi ügyészt kérte föl, mint ki a válasz­tás alkalmával mint elnökjelölt id. Simonyi Károly után legtöbb szavazatot kapott. A második felolvasást a keresztény iparos körben vasár­nap 5 — 6 óra közt dr. Molnár Rezső úr tartotta t. Kandra Ka­lanthassa. De legnagyobb meglepetésére s bámulatára senkit se talált oldala mellett. A hely üres volt. Mintegy7 megbénultan, hangot se tudva kiejteni, zavarodottan tekintett körül. Ekkor füjemelkedett a király, s trónjáról leszállva, megfogta a fiatal herczeg kezét. — Hol a feleségem? kérdé a herczegfi. — Itt van. — viszonzá az uralkodó, s az iíjut egv lefüg­gönyözött ajtóhoz vezette. A függönyök egyszerre szétnyíltak, s a herczeg egy nagy fénynyel díszített hosszú terembe lépett, melyben észkábitó sorfalat negyven rendkívüli szépségű fiatal hölgy képezett, egytől-egyig mindnyájan vakító ékszerektől ragyogó öltözetekben. Egyik szebb volt, mint a másik. A király a höl­gyek felé mutatott. — Itt van a hitvestársad, — mondá az ifjú herczegnek. Közeledjél, s vezesd ki arádat a többiek sorából. De jegyezd meg, ha kísérletet tennél ez udvari hölgyek közöl olyat válasz­tani, aki még hajadon, — rögtön halál fia vagy. Most pedig ne tétovázz sokáig, hanem lépj elő, s vidd el menyasszonyodat, A herczegfi, mint egy álomkóros, imbolygó léptekkel köze­ledett a hölgyek sora felé, s elsétált előttük, s ismét vissza. Egyiken sem lehetett legkisebb jelét sem észrevenni annak, hogy ő volna a menyasszonya. Mindnyájan teljesen egyformán voltak öltözve. Mindegyik elpirult, fölpillantott, s újra lesüté szemeit. Mindnyájának finom, gyöngéd, parányi kacsója volt. Egyik se szólt egy szót sem. Még csak kis ujjúkat se mozdították meg, hogy csak egy parányi jelt is adjanak az ifjúnak. Alkalmasint

Next

/
Thumbnails
Contents