Eger - hetilap, 1891

1891-12-22 / 51. szám

414 — Kanonoki stallum betöltése s előléptetések az egri mélt. fűk áptalaunál. Király ö felsége az egri főkáptalan­ban Zseudovics József czimz. prépost és székesegyházi fóes- peresnek az őrkanonokságra; Begov csevich József skutarii választott püspök, czimzetes apát és pankotai főesperesnek a székesegyházi főesperességre; György ényi Ignácz czimz. pré­post és mesterkanonoknak a pankotai főesperességre való foko­zatos előléptetését jóváhagyta, és az ekként megüresedett utolsó mesterkanonokságot Párvy Sándor dr. egri főszékesegyházi tisz­teletbeli kanonok és egri érseki irodaigazgatónak adományozta. — Hogy az egri mélt. fókáptalannál üresedésben volt kanonoki stallumot a felség dr. Párvy Sándor ő nsgának adományozta, ezt úgy az egész egri egyházmegye, valamint Hevesmegye s Eger város összes közönsége nemcsak őszinte örömmel fogadta, de sőt remélte s óhajtotta is. Szóval : elmondhatjuk, hogy e ka- nonoki kinevezés a közohaj lelkesedésével találkozott. M rt mind­nyájan tudjuk, hogy az uj kanonok ő nsgának, ki élete virágzó délszakán, szellemi s testi erői fejlettségének s rugalmasságának magas nívóján foglalja el kanonoki székéi, ez előkelő állása ujabb. tágasabb tért, s kedvezőbb alkalmat nyújt kiváló tehet­ségeinek, társadalmi magas műveltségének, arany szive nemes érzelmeinek s vágyaiuak, valamint papi, hazafiui s emberbarát! hivatása magasabb ambiczióinak érvényesítésére. Nekünk, kik az e kinevezés fölött őszintén örvendezők, s gratulálok sorában nem vagyunk az utolsók, ez örömünk s érzelmeink e helyütt való ára- dozóbb kifejezésére korlátokat szab ama bensőbb baráti viszony, mely bennünket régibb idők óta az uj kanonok ő nsgához, úgy is, mint lapunk, az „Eger“ egyik legbuzgóbb, s legtiszteletre­méltóbb támasza s pártfogójához oly szorosan fűz; de legyen szabad kiemelnünk egri érsek ő exja ismert bölcs előrelátása s tapintatosságának amaz ujabb jelét, melylyel az uj kanonoki ki- neveztetés által gondoskodni kívánt ama veszteség pótlásáról, mely az egri mélt. főkáptalant égjük jeles tagjának a szepesi püs­pöki székbe emeltetése által érte. — Az egri jogakademia uj igazgatója. S z m r e c s á n y i Pál ő mlgáuak az egri érs. jogakademia igazgatójának szepesi püs­pökké történt kineveztetése folytán, az egri érs. jogakademiáaál megürült igazgatóságra dr. Samassa József egri érsek ő exja. mint a nevezett intézet, kegyura, f. decz. hó 5-éről kelt kegyel­mes leiratával dr. Kozma Károly egri főkáptalani prépost­kanonok ő nsgát nevezte ki. Az uj jogakad. igazgató ő nsgánál a muH vasárnap tisztelgett testületileg a jogakademia tanárkara, melynek élén, a kar idősbje, s igazgatóhelyettese meleg szavak­ban üdvözölte az uj igazgató ő nagyságát, ki kegyteljes válaszá­ban, úgy az intézetet legjobb szándékairól, valamint a tanári kart baráti, s az akadémiai ifjúságot, atyai jó indulatairól biz­tosította. — Gyászhir. György ényi Ignácz, egri főkáptalani pré­post-kanonok, zsinati vizsgáló, aranymisés áldozár, Eger város Erre fölkelt a király s elliagya a tróntermet, mig a lier- czegfit a számára kijelölt díszes lakosztályba vezették. E pillanatban egy udvari tiszt lépett a lierczegíi mellé, kit ez mindeddig észre nem vett, s egy pillanatra sem tágított az oldala mellől. A kérdéses udvari tisztviselő egy széles vállú ember volt, hatalmas, széles száblyával az oldalán, melynek fo­gantyúját jobbjával tartotta, mig a száblya széles pengéje, fölfelé irányult élével, balkezében nyugodott, ügy tartotta ott karjai­ban irtózatos fegyverét, mint egy gondos gyöngéd anya szeretett magzatát. Azután a herczegfi felé fordult, s tiszteletteljesen meg­hajtotta magát. — Ki vagy te ? — kérdé az ifjú herczeg a rettenetes fegy­ver láttára önkéntelenül megrémülve. — Én a „tétovázók segítsége“ vagyok. — moudá az atléta ember barátságos mosolygással. Ha királyunk kívánságát valakinek tudtára adta, legyen az akár alattvaló, akár idegen, kinek óhajtásai egynémely csekélységekben netalán eltérők len­nének ő felsége kívánságától, én azzal vagyok megbízva, hogy az illetőnek oldala mellett maradjak, és segítségére legyek ab­ban az esetben, ha az illető a királyom iránt tartozó engedel­messég, s parancsának teljesítése közben netalán tétováznék. Ha engem lát, tétovázása bizonyára el fog múlni. A herczegfi aggódó szemekkel mérte végig a fontos férfiút s gondolataiba merülve, hallgatott. A szabók, czipészek, s egyéb művészek egész éjjel dolgoz­tak. Másnap pedig. midőn már mindenek készen valáuak, s a dél díszpolgára, élete 83-ik, áldozópapsága 60-ik évében, végelgyen­gülés következtében f. decz. hó 20 án elhunyt. A boldog-alt, ki­nek áldásteljes életéről lapunk élén szentelünk kegyeletes meg­emlékezést, holnap, szerdán, f. hó 23-áu fog a regg. 9 órakor tartandó ünnepélyes gyászmise után, a Fájdalmas Szűzről neve­zett sirkertbe örök nyugalomra tétetni. — A boldogult jeles egy­házi férfiú végrendelete tegnap, f. decz. hó 21-én olvastatott fel hivatalosan az egri kir. törvényszéknél. Jótékony hagyatékai kö­zöl kiemeljük a következőket: az egri szerzetes-kolostoroknak 100 —100 frt a kath. tanítói nyugdíjalapnak 100 frt; az egri önk. tűzoltó-egyletnek 50 frt az Egerben a Czifra külváros III. ne­gyedben 1889-ben épített házát az egri kath. hitközségnek oly kikötéssel, hogy az örökidőkre gyermek-menedékház maradjon; a városi dologháznak 50 frt; a leánynövelő-intézetnek 50 frt; az egri papnyugdij-intézetnek 100 frt a kath. szegényalapnak 50 frt az iparos segélyegyletnek 50 frt szegények temetésére 100 frtot szegény gyermekek ruházatára 100 frtot; az egri szegények közt temetése alkalmából kiosztandó 100 frtot. — Általános örökö­sökül legközelebbi rokonait jelölte meg. — Magánértekezletre gyűlt egybe a múlt vasárnap, f. hó 20-án délután a városház nagy termében, a polgármester meghí­vása folytán városi képviselőtestületünk számos előkelőbb tagja. Az értekezletet megnyitó Grónay Sándor polgármester azon indít­ványt terjesztette elő kérdés alakjában : nem látná-é a t. értekez­let, a közeledő uj évet ez idő szerint kedvező alkalomnak arra nézve, hogy Eger város közönsége dr. Samassa József érsek ő exja, városunk díszpolgára s nagy jótevője iránt érzett mély tisztelete.- szeretete, ragaszkodása s hálájának, ez úttal a városi képviselő- testület kebeléből eredő, nagyobb sz .bású ováczióban adjon kife­jezést? Az értekezlet, pár lelkes hozzászólás után, az indítványt egyhangú lelkesedéssel tette magáévá, s a közelebbről ad hoc egybehívandó képviselő-testületi közgyűlés elé tertesztendő javas­lattétellel egy öt, tagú küldöttséget bízott meg. — A II. felolvasó s kamara zeneestély. Az egri cist, r. főgymnásium igazgatósága s tanári kara által, az egri zeneked­velők társulatának közreműködésével, tervbe vett felolvasó s kamara-zene-estélyek másodika, a jövő szerdához egy hétre, f. decz. hó 30 án fog a fógymnásiumi épület kényelmes tornahelyi­ségében megtartatni, még pedig az első estélyéhez méltó érde- kességü, következő műsorral: 1 Vonós négyes (Cdur, XVII. sz.) Mozart A.-tól. (A nagy nevű zeneszerző halálának száza­dos évfordulója emlékére.) Előadja az egri zenekedvelők vonós négyese (2 hegedű, mély hegedű, gordonka). 2. „Naprendszerünk bolygói, s holdjai; ezek mozgása s fénytüneményei. Csillagászati értekezés; fénytani mutatványok kíséretében előadja lg n les Boldizsár, fógym. r. tanár. 3. Hármas (Trio. Es dur, op. 100. a) Allegro b) Andante c) Finale) Schuberttól. Zongorán, hegedűn s gorgonkán előadják az egri zenekedvelő társaság tag­jai. Az estély pontban délesti 5 órakor veszi kezdetét. Belépti órája közeledett, a herczegfi aggódva kérdezte meg környezeté­tétől, hogy mikor fogják a hölgyeknek bemutatni? — Azt a felséges király fogja meghatározni — feleltek, — mi semmit se tudunk. Nem sokára eljöttek az udvari tisztviselők, hogy a herczeg- fit a palota dísztermébe vezessék, ahol az ünnepség vala végbe­menendő. A herczegfi már ott találta a királyt trónján ülve, fé­nyesen öltözött s fegyverzett, udvari, s hadi tisztek nagy soka­ságától környezve, Ä herczegfit a király elé vezették; s az ifjú mély hódolattal üdvözlé az uralkodót. — Fölség, mondá az ifjú herczeg, — mielőtt az ünnepélyt megkezdenék. . . Egy szolga, aki egy drága selyem szövetből készült hosszú övét tartott, a kezében, a fiatal herczeghez közeledett, s a követ­kező pillanatban oly gyorsan s ügyesen fonta az övét a herczegfi ajkai körül, hogy ez egy szót se bírt többé kiejteni. Ekkor cso­dálatra méltó jártassággal csavarta körül a selyemövvel a her­czegfi egész fejét, úgy, hogy az teljesen be vala burkolva any- nyira. hogy az ifjú se nem beszélhetett, se nem láthatott. Ekkor a szolga nagy hirtelen három nyílást metszett ki az övből, egyet a száj, kettőt a fülek számára, hogy a herczegfi lélekzetet vehes­sen, s hallhasson. Azután az övét az ifjú tarkóján gyorsan ösz- szekötve, félreállt. A herczegfi első fölindulásában rögtön le akarta tépni a burkot a fejéről. De midőn kezét e czélból fölemelte, nyomban hallata szavát a „tétovázók segítsége,“ aki halkan ezt súgta fülébe: „Itt vagyok fönséges herczegem!“

Next

/
Thumbnails
Contents