Eger - hetilap, 1891
1891-12-01 / 48. szám
zetiségre való tekintet, nélkül gyáinolitja a népnevelés munkásait, elsó rendű feladatának tartja azt is, hogy létesítse a fővárosban a Magyarországi tanitók házát, amelyben rendes tagjainak felsőbb iskolákban, egyetemen tanuló fiai részint ingyen, részint pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak. Otthont akar adni a fővárosban a magyarországi tanitók fiainak, akik a család köréből kikerülve, idegen emberek közé jutnak, s azt akarja, hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanitó-egye- sületeknek, amelyben tanácskozásaikat megtarthassák. „A nemzetünk évezredes ünnepére való előkészülést akarjuk felhasználni, — mondja a fölhívás—annak bizonyítására, hogy él bennünk, magyar néptanítókban is a közérzület, mely országoknak, államoknak szolgál talpkövül, támaszul. Amidőn nemzetünk a közel jövőben megtartandó, ezredéves örömünnepre készül, illőnek, sőt kötelességnek tartjuk, hogy a magyar nemzet népoktató intézeteinek munkásai is hozzájáruljanak e magasztos ünnep tényéhez, és pedig azzal, hogy ez alkalommal megvessék alapját a Magyar- országi tanitók házának. Az Eötvös-alap azonban csak úgy teljesíthetné szép feladatát, ha a nemzet hű fiai kegyes pártfogásukra méltatnák, s ha akkor, midőn más szent nemzeti czé- lokra áldoznak, egy-egy fillért juttatnának a nemzet legszerényebb napszámosainak perselyébe, az Eötvös-alapra is. — Bármily csekély összegű adományokat e czélra, a hozzánk küldött aláírási ivén, szerkesztőségünk is elfugad, s azokat rendeltetésük helyére juttatja. — A hevesi tűzoltók Katalin-bálja. Sokszor olvastam pedig, de mindannyiszor elfeledtem a nevét azon francziának — vagy ánglius volt? bizony már azt sem tudom, — csakhogy7, ha emlékező tehetségem nem csal, hát e kettő közül volt valamelyik, aki azt monda: hogy az emberi társadalomban a nők titkos rugókként szerepelnek; hogy az ő gyöngéd kezecskéik gyakran „nagy“ dolgokat mozdítanak elő, vagy állítanak meg útjában. En ezt, habár nem hittem, de nem is tagadtam, most áliitom, hogy úgy van az, ahogyan az a franczia, vagy ánglius mondja. Mert mintha csak tudták volna e tekintetben kételyemet: úgy iparkodtak azt elrontani; és mintha csak derék tűzoltóinkat akarták volna megijeszteni: akkép cselekedtek. Ugyanis, megint „disz- tüz“-et akartak rendezni tűzoltóink, de majd megjárták; mert e nedves időben nagyon nehezen kezdett biz’ az égni; aztán meg vállalkozó sem igen akadt elejénte, aki e „tűz“ szitását elvállalta volna. S már-már elalvó félben volt, midőn beteljesült a közmondás, hogy „hol legnagyobb a veszedelem — ott legközelebb a segítség“. Mint “mentők“ jelentek meg ekkor szép hölgyeink és — liujj! „de lobogott is, amint rakták“! Kelt, Hevesen, 1891. nov. 26-án a bál utáni napon. Ott voltak lányok: Bitiét Paula, Braun Anna, Ciner Jolán, Ducii Ilonka, Friedmann Anna, Hübner Mariska, Haas Erzsiké (Nyíregyháza), Panéth Jolán, Valii Mariska, Valii Sarolta; asszonyok: Binéth Bernátné, Ballay Sán- dorné, Braun Sándorné, Braun Gáborné, Friedmann Dávidné, Haas Mórné, Panéth Mórné, Popovics Lajosné, Szabó Ráfaelné, Veisz Jónásné, Váhl Adolfné, stb. Krakóka. — A magyar városok népessége. A hiv. lap egyik utóbbi számában találjuk a magyarországi városok lakosságának a legutóbbi nép- számlálás alapján összeállított táblázatát. E kimutatás szerint hazánkban 199 olyan város vagy község van, melyek lakosságának száma, a katonaságot is beleszámítva, a 10,000 lelket meghaladja, Budapest főváros lakossága 506,384 lélek, Szegedé 87,410. Szabadkáé 73,526; 50—60 ezerig Debreczen, Hódmezővásárhely, Pozsony; 40—50 ezerig: Kecskemét, Arad, Temesvár, Nagyvárad; 30—40 ezerig; Pécs, Kolosvár, Békés-Csaba, Makó, Brassó, Mis- kolcz, Kassa, Szentes, Kiskun-félegyháza; 20—39 ezerig: Sopron, Székesfehérvár, Czegléd, Nyíregyháza, Zombor, Zenta, Újvidék, Békés, Nagy-Szebeu, Nagy-kőrös, Jászberény, Szarvas, Győr, Mező-Tur. Eger (23,617 1.) Újpest, Nagy-Kikinda, NagyBecskerek, Versecz, Hajdú-Böszörmény, Nagy-Kanizsa, Szat- már-Németi, Szolnok, Csongrád, Békés-Gyula a 10—20 ezer lakossággal biró városok összes száma 65. Ezek közöl legtöbb lakossággal (19.962) bir Orosháza; legkevesebbel (9,997) Miava. — E 199 legnagyobb népességű magyar város közt 38 nagyközség van, jobbára az Alföldön. — A hevesi gyermekbarátegyesület nov. hó 25-én szép jelét adta philantropikus működésének. E napon egybegyűltek a hevesi izr. népiskola nagy-termében e nemes iustitucziót felkaroló vezérek, élükön dr. Füzessy József isksz. és gyermekbarátegyesületi elnökkel, hogy bebizonyítsák, miszerint fáradozásuk szép eredménynyel koronáztatott meg, amennyiben tehetségükben áll 25 szegény tanulót a zord évszaktól megóvni, őket nemcsak díjmentesen taníttatni, hanem módot nyújtani nekik, hogy az ínséggel küzdő gyermekek ne legyenek kitéve az iskolai mulasztásnak. És van-e kedvesebb látvány, mint midőn e szegény kisdedek hazaviszik ajándékukat, hogy ledobják magukról a rongyot és már másnap tisztességesen öltözködve jelennek meg előttünk. Bizony le is rótta minden egyes tagja az egyletnek kötelességét, a midőn oly intézmény iránt érdeklődik, mely szegény gyermekeink rendes iskoláztatását czélozza. E nemes törekvések diadalünnepét ültük meg fentnevezett napon, mely dr. Füzessy József elnöknek az iskolai ifjúsághoz intézett emelkedett beszédével kezdődött. Elnök, kinek köszönhetjük e magasztos eszme terjesztését és életbeléptetését, élénk szavakban ecsetelte az egylet czél- jait, a gyermekek nyomorát s rámutatott a fényes, egyesült erővel elért sükerre. Meleg hangon emlékszik meg Bischitz Dávidné úrhölgyről Budapesten, ki úgy mint minden évben, ez idén is az egyesületről bőkezűen gondoskodott. Miután az elnök még kitartó szorgalomra és példás magaviseletre inté a tanulókat, kiosztották a felső ruhákat és lábbelit az örömtől sugárzó gyermekek közt. Mindegyik ajkáról egy hálás köszönöm hallatszott. Most egy harmadik osztálybeli lányka mélyen meghatva, hála és örömtől sugárzó arczczal szegény ískolatársai nevében köszönetét fejezte ki azon emberbarátoknak, kik szánandó helyzetükben segélyükre siettek. E jelenet a jelenlevők szemeiből örömkönnyeket csalt! A „megfagyott gyermek“ czimü költemény elszavalása után, melyet egy ötödik osztálybeli tanuló adott elő, véget ért a szép ünnepség. Fogadják a nemes jóltevők e helyen is a felruházott gyermekek nevében mély köszönetünket. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Terménypiaczunkon az irányzat szilárdan tartja magát, az árcsökkenés, mely az időjárás kedvező fordulata folytán méltán várható volt, nem következett be, sőt az árakban némi kis emelkedés volt tapasztalható, miután élénk kereslettel gyönge kínálat állott szemben. A terményforgalom kétségkívül élénkebb volna, ha az egri vasúti állomásnak elegendő számú teherkocsija állana rendelkezésére; mert az egri gőzmalmoknak a legközelebbi állomásokon: Füzes-Abonyban, Kaalban, Mező-Kö- vesden, hetek óta hevernek gabonanemüi raktáron, s ép e termény hiány miatt kénytelenek időnkint a munkát beszüntetni. Jegj^zett áraink: t. búza 9.60—10.20; vaggonrakományoknál 10—10 60; rozs és kétszeres 9—9.40; árpa, minőség szerint 5.50—6.50; kukoricza 5.40—5.60; bab 5 — 6; zab 5.70 — 6 frt. mnkint. Nyilttér. *) Cognac gróf Keglevich István Promontor mely a legmagasabb kitüntetésekben részesült, orvosi tekintélyek által emésztési bajoknál, gyomor, mell és tüdőbetegségeknél ajánltatik és legjobb sikerrel használatik. Képviselőségünk és főraktárunk Kanitz Lipót és fiai uraknál van. A Gróf Keglevich féle (249) 1—5 promontori Cognacgyár igazgatósága. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Sza/bó IgT^ácz. Szőlő karók. Tölgyfából hasított szőlő karók legjobb minőségben 1VS és 2 méter hoszúságban megrendelésre hosszabb is. ügy szinte első rendű hasított, gömbölyű, és apróra felvágott tűzifa. Továbbá első rendű Salgótarjáni kőszén kocsi rakományok vagy 50 kilos zsákokban, a Gólya közben levő rakodó helyen vagy házhoz szállítva megrendelhető. Fischer Lajos (huspiacz) és (211) 8— Schmidl Sománál (Götz-ház.)