Eger - hetilap, 1891
1891-10-13 / 41. szám
41-ik szám. 30 -ik év-folyam 1891. október 13-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasáb' zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden Hirdetéstől 30, nyilttérbei egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Útmutatás a szölöragya (peronospora viti- cola) ellen való védekezésre. Bortermelésünknek — kivált a homokinak — ezen gomba- ellensége júniusban és júliusban lép föl, és puszlitásait augusztusban és szeptemberben folytatja. Ismertető jelei a következők: a peronosporás levél alsó lapja olyannak látszik, mintha czukorpor- ral volna behintve, vagy mintha ott só virágzott volna ki, vagy dér képződött volna. Kezdetben e foltok apróbbak és rendszerint a levél főbb erezete mentében láthatók és csak későbben olvadnak nagyobbakba vagy egy egészszé össze., — A levél felső lapján pedig először sárgás, később barna — de sima — foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mértékben haladt előre. — E gomba könnyeu megkülönböztethető a nemez- betegségtől (Erinosis), melyet a Phytoptus vitis nevű atka okoz és mely rendesen nem veszedelmes. A nemez-betegség foltjai piszkos fehérek, majd sárgák, tömött nemezhez hasonlók és szintén a levél alsó lapján láthatók, mig a levél felső lapján a megfelelő helyeken apró puposodások keletkeznek. — Különbözik a gomba az Oidiumtól is, mely a levél felső lapján is látható. — A peronospora viticola nyári és téli spórák által szaporodik; az előbbieket a szél szerte-szét hordozza, és ha a szőlőlevél felső lapjára hullanak s itt eső vagy harmat-cseppbe kerülnek, -j- 25—30° 0. melegben tovább fejlődnek. A nyári spórák nem állanak ellent a nagyobb hidegnek/ s ennek beálltával elpusztulnak, mig a téli spórák ellenben e legszigorúbb telet is élő állapotban húzzák ki.— Tavaszszal életre kelnek s folytatják pusztításaikat úgy a szőlő- levelen, mint az éretlen vesszőn, a fürt nyelén, annak elágazásain, a szőlő-szem kocsánján és magán a szőlőszemen is. — A gomba által megölt levél vagy elválik a vesszőről és lehull, vagy összeszaladva a tövén csüngve marad. — A peronosporás vessző be nem érik, télen elfagy, középső szemei elvesztik életképességüket, ily esetben a peronosporás esztendő után csak a rövid metszés ajánlható. — A fürtöt már a virágzás ideje előtt, is megtámadhatja. A peronospora pusztítása vagy közvetett azáltal, hogy tönkre teszi a lombozatot, vesszőt s e miatt a termés meg nem érhetik, vagy közvetetlen az által, hogy a fürtöt támadja meg, mely vagy egészen lehull, vagy legalább a belőle szűrt bort teszi élvezhetetlenné. A peronospora rohamosabban és erélyesebben terjed a száraz talajú szőlőkben s ez az oka annak, hogy a homoki szőlőkre annyira veszedelmes. A peronospora ellen hathatós védőszerül szolgálnak a réz- v egy illetek, kivált a rézgálicz (kék gálicz), mely a szőlőlevélre hintve vagy fecskendezve és a légköri viz (és harmat) által feloldva, a levél sejtjei által felszívódik s ezeket annyira megedzi, hogy a peronospora nem bir rajtuk áttörni. A nyári spórák pedig olyan eső- vagy harmatcsepben, mely rézgáliczot tartalmaz, maguk is elpusztulnak, mielőtt a levélbe hatolhatnának. A rézgálicz" olyan adagban, mint az permetezésnél használtaik a bort vagy szőlőt élvezőre nézve nem veszélyes. — Védekezésül a következő réztartalmu folyadékok használtatnak. I. A bordeauxi keverék, melynek alkotó részei többféle arányban vegyithetők. Napjainkban rendesen ezek az arányok szerepelnek: a) 100 liter viz, 2 klgramm rézgálicz, 2 klgramm égetett mész. — b) 100 liter viz, 3 klgramm rézgálicz, 3 klgramm égetett mész. — c) 100 liter viz, 4 klgramm rézgálicz, 4 klgramm égetett mész. — Az a) aradi (kétszázalékos) keveréket akkor használjuk, mikor a baj még nem lépett fel, hanem meg akarjuk előzni. Ha az első permetezés kellő időben, május végén megtörtént, akkor a nyár további folyamán is elég szokott lenni ez a keverésarány. — Hogyha azonban az első permetezés megkésett, s a gomba nyomai már mutatkoznak a leveleken, akkor a b) és c) alatti (3 és 4%-os) arányban keverjük össze az anyagokat. — A rézgáliczot megtörjük és először kisebb mennyiségű mérsékelten meleg vizben — 1 kilogramm rézgáliczra 3 liter vizet számítva oldjuk fel. — Egy másik edényben pedig az oltatlan mes/.et oltjuk még egyszer annyi vizben. — A mészoldatot czélszerü finom szitán átszűrni, nehogy olyan anyag is maradjon benne, melytől a permetező készülék bedugul. Ezután a rézgálicz- oldatot a kellő arány szerint, nagyobb mennyiségű vizbe öntjük bele és ha a mészoldat lehűlt, akkor folytonos kavarás közt, lassan hozzá keverjük a réz-gálicz-oldathoz (és nem fordítva). — A mész-oldatnak okvetetlenül le kell hülnie, mert különben a keverék a peronosporára nézve teljesen hatástalan lesz. Ha van jó kövér, vajszerű oltott mészünk, úgy ezt is használhatjuk, csakhogy ekkor 1 kilogr. oltatlan mész helyett 2i/2 kilogr. oltott meszet kell alkalmaznunk. A rézgáliczot csak fa,- réz- vagy agyagedényekben oldjuk fel, és annak kavarásához is szintén csak faeszközt használunk. — A kész bordeauxi keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt s általában, valahányszor a fecskendőkbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert azok a részek, melyek a peronosporára hatnak, leüllepednek benne. — E folyadékot a lehető legfinomabb permete alakjában kell a szőllőlevelek felső lapjára juttatni. II. A szóda és rézgálicz keveréke. — Ennél mész helyett szódát (szénsavas nátriumot) használunk. — Az az előnye, hogy nincsenek benne olyan durva részek, mint a mészkeverékben. Ha 2%-os keveréket akarunk késziteni, akkor 2 kgr. rézgáliczot 6 liter meleg vizben 21/4 kgr. kristályos szódát I2V2 liter vizben feloldunk s e két oldatot folytonos keverés közt elébb a szódaoldatot. azután a rézgáliczot 80 liter vizbe öntjük, s igy kaptunk egy hectoliter 2%-°s rézgálicz-oldatot. Természetes, hogy ha az első permetezés akkor történik, mikor a baj már fellépett, akkor ennél a keveréknél is több (3—4 kgr.) rézgáliczot és megfelelő- leg több (3s/4 — 5 kgr.) szódát használunk 100 liter vízre s e szerint módosítjuk e keverék arányát. — E két keverék (a borde- aux-i s ez utóbb említett szódás) legczélszerűbb a borrá feldolgozandó szőlőtermés megvédésénél. — A hol a termést fürt, tehát csemeteszőlő alakjában értékesítik, ott a következő (III. és IV.) keverékek ajánlhatók, mert különösen a bordeauxi keveréknél a permetező anyagtól látható foltok maradnak a fürtön. — A szóda és rézgálicz keverékénél egyébiránt ezek a nyomok nem nagyon jelentékenyek. III. A rézgálicz és az ammóniák (szalmiak-szesz) keveréke (Eau céleste). Ennél előbb egy „anya-oldat“-ot készítünk úgy, hogy 1 kilogr. rézgáliczot 3—4 liter meg vizben a fentebb leirt óvatossággal feloldunk. — Ha a rézgálicz tökéletesen feloldódott, s az oldat nem meleg, akkor lassan, folytonos kavarás közben 1 '/o liter, vagy csak 1 liter 22° ammoniakot öntünk hozzá. — A folyadék erre zavarodni kezd és halványkék szint vesz föl, s ha az összes ammóniák már egészen bele van öntve, a folyadék nak meg kell tisztulnia és intenzív ultramarin kék szint fölven
