Eger - hetilap, 1891
1891-10-06 / 40. szám
40-ik szám. 30 -ik év-folyam 1891. október 6-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasáb'zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden Hirdetéstől 30, nyilttérbei egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyuia könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A zóna-ldö. A hivatalos lap f. é. szept. hó 20-áról Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. minister következő rendeletét közli: „Folyó évi október hó 1-ét.ől kezdve a hazai összes vasutak forgalmában érvényesülő egységes (zóna) időszámítást a posta- és táviró hivataloknál is életbeléptettem és elrendeltem, hogy ezen naptól kezdve az összes liivata oknál a napi működés ezen egységes időnek megfelelően szabályostassék ; — a küldemények fölvételére megszabott záridők, valamint a posták indítása és érkezése, úgy a vasút mentén, mint attól távol fekvő hivataloknál e szerint állapíttassanak meg, közúti postajáratok közlekedési ideje a járatjelzőkön, óraleveleken stb. a táviratok feladási, érkezési ideje, szóval minden, a szolgálatot és kezelést illető időnek jelzése a zóna-idő szerint történjék. Ezen vasúti zónaidő, viszonyítva a helyi időhöz, Budapesten 16 perczet késik. Ennek kapcsán a minist, rendelet, közzéteszi a magyar korona területén fekvő fontosabb helyeken a zóna-idő és a helyi idő közti különbségről készített táblázatot. Azután a rendelet igy végződik: „A kir. posta- és táviró hivatalok tehát, jövőben ezen vasúti zónaidő-számiráshoz fognak alkalmazkodni és pedig addig, amig Az „EGER“ tárczája. Egertől — a Halottak városáig. Az ősnépek kőgátvonala. Ostelep a Kis-Egeden. Szöllőske történeti múltja. Czakókő. Ha!ottak városa. Kényelmes karosszékben ülve, ruganyos kérővé ten heverészve, fekete kávé szürcsölgetése mellett bodor kék füstöt hömbölygetve a múlt fátyolképein elmerengni, vagy a jövő légváraiba kirándulni —■ plenus venter — bizon-bizon nem utolsó. Ez is philo- sophicus álláspont. — Bizonyára szánakozó mosolylyal kisérték volna egy kisded társaság szapora lépteit, a mint a vár háta mellett a közelebbi vasárnap kiváló szép őszi délutánján tova sietett. — Hova, merre? Történeti emlékek romladékán. a fájó, de lelkesítő múlt emlékköveit szemlélve elmerengni a — szellemi élvezetek egyik legkiválóbbika. S ezen délutánt bátran beírhatjuk emlékkönyvünk legszebbik lapjára. A lelkesítő gondolat, egy-két pillanat alatt leküzdi a nehézségeket. -- A kirándulás vezetője, a Mátra a Bükk, Eger környékének nem csak alapos ismerője, de áldozatkész s fáradságot nem ismerő búvárlója. — A kis társaság örömmel adta oda szabadságát s hazatérőben csak azt, .sajnálta, hogy nem volt ? zsuája, ki a napot pár órával'tovább tartotta volna fenn egünkön. A kis társaság Historikusa megyénket méltán nevezte a történeti emlékek klassikus földjének. Megyénk székhelyének minden köve történeti emlék, s alig hagytuk el a várost, lépten-nyomon az érdekes hagyomány s történeti emlékek őserdőjébe jutottunk. A király-széket pillantottuk meg, melyről a hagyomány szól, hogy Szt. István a Tetem-vár nevű halmon ülve, mely az a vasúti zónaidő az általános polgári időre át nem megy; azon posta- és táviró-lrvatalok pedig, melyek a táblázatban megnevezve nincsenek, azon megnevezett helyek idejéhez, melyhez földrajzi fekvésüket tekintve, legközelebb vannak, — fogják idejüket számítani. Miután Eger a föntjeizett táblázatban nincs megnevezve, üzleti s egyéb szempontokból pedig sokszor fölöttéb lényeges, hogy helyi időnket a zónaidővel a lehető legnagyobb pontossággal összehasonlítsuk, a következő tudnivalókat közöljük az ügy iránt közelebbről érdeklődő t, olvasóinkkal. Miután az időbeli különbséget a földrajzi hosszúsági fekvés határozza meg, Eger városa pedig (a lyceumi csillagvizsgáló torony) a keleti hosszúság 38° alatt fekszik. — tehát, igen csekély különbséggel csaknem egyugyanazon földrajzi fekvése van a táblázatban feltüntetett Zimonynyal (kel. hossz. 38° 4’); az egri zóna-idő egész pontossággal a zimonyi szerint szabályozandó, vagyis: Midőn a zóna-időszámitás szerint déli 12. óra vau. akkor Egerben már 12 óra 21 perez múlt el. Mikor pedig Egerben, a csillagvizsgáló toronyban, a meri- diánusnak megfelelő déli 12 órát csöngetik, akkor a zóna-idő szerint még csak délelőtti 11 óra 39 perez van. Tehát ha ezentúl hivatalos vagy üzleti dolgainkban a zóna-időhöz szükség alegri vár felett vagyon, innét királyszéknek neveztet ék, — nézte, intézte és jelenlétével buzdította az általa királyi nagyszerűséggel építtetni kezdett várnak és szt. János egyházának munkásait és kőmiveseit, kőfaragóit és építő mestereit. Utunk a Téglaház felett vezetett. Archeológusunk eleve figyelmeztetett, e tájék uralgó kőzetére — az agyagpalára, s alig 200—300 lépésre már breccia (romkő) sziklatömbök rakására hívta fel figyelmünket, melyen a gátoldal mesterséges elhelyezése, daczára e vidék régi s nagy szolő-cnlturájának, könnyen kivehető. Gsudálkozásunkat fejeztük ki, kérdés-kérdést ért, vélemény- vélemény nyel birkózott, hogy ezen óriási kőtömbök, e vidék kőzetétől egészen elütök, a természet játékából, vagy az emberek megfeszített munka-erejéből kerültek-e ide; — s ekkor is mi czélja lehetett? Ilyen breccia sziklatömbök a n ősz vaj i határban, egész hegyeket képeznek, s majd lazább, majd keményebb összeköttetéssel bírnak. Daczára e közelségnek, még csak a diluvial is erőt sem vehettük a brecciák iüeszállitásának, mert egy természeti akadály, egy physikai lehetetlenséggel állott szemben, köztük lévén a Nagy és Kis-Eged. Archeológusunk világossá tette előttünk a láthatárt. Ezen munkát az ősnépek akadályt.és fáradságot alig ismerő kitartásának, s a gúlákat, emelő népek világra szóló tetterejében véli; — azt tartja, hogy ez az ösnépek védekezési vonala lehetett, mely kisebb-nagyobb megszakítással a Kis és Nagy-Eged, Tiba, Várhegy, Csákfilis, Méneskü s innen le a Barát völgyig a köközig terjed. — Másrészről úgy látszik, hogy az egri várral lehetett össszeköttetésben. Ezen .kőgát nagy részét a szőlő-kultura rombolta szét. de meg a könnyen szállít hatás miatt épit kezésre is felhasználták. Ilyen óriási védgátakaf észlelt Archeológusunk a Bükk és Mátrában, melyek mértföldekre terjednek.
