Eger - hetilap, 1891

1891-08-25 / 34. szám

278

részben koreszmék csak egyes esetek, egyeskörülményekhez mért igazságok. Mert hisz az igazság csak egylehet.

Vegyük a példát a lelki élet teréről. Hogyan jut a lélek a testtel viszonhatásba ? Hogyan megy az érzés mozgásba, s viszont? Kérdések, melyekre az idealismus, realismus, Sensualismus stb. bölcseleti rendszerek mindegyike csak részleg fogfelelni, a látszatos megoldás csak dynamicus úton fog történni.

Mily óriási léptekkel haladt elő a leiró természettudomány egy régi és uj összehasonlításánál azonnal kitűnik. Hogy milyen körben mozoghat pl. Aristoteles természetrajza — bárha kitűnő gyüjteménynyel rendelkezett is — könnyen kiszámítható, ha tekintetbe vesszük, hogy anatómiai, physiologiai, chemiai ismerete kísérlet hiányában — nagyon gyarló volt. Darvint a história naturális királyául bátran tekinthetjük, de nem kisérhetjük őt következtetésein keresztül. Minden mást mellőzve nem is szégye- nelheti magát az ember, ha az ügyes majom, a hü kutya, a félénk őz. a bátor oroszlán stb. nagy családjában fogja keresni az emberrel is közös vonásokat, — s itt is fogja azt megtalálni; de kitagadhatja ismét azon sajátságos jellem vonást, mely az embert mindazoktól elválasztja s föléjük emeli.

Absolut vezérelvhez, melyből mindennek okát megfejthetjük emberi ész nem juthat soha. De ez váljon elkeserítő ? Az emberiség előtt örök titok lebegjen azon vigasztalhatlan tudattal, hogy azt ember nem is fogja tudni soha? Sérti-e az ember büszkeségét, ha önmaga előtt be vallja, hogy a végtelenről csak sejtés- szerüleg ítélhet? Nem megnyugvás-e, ha látjuk, hogy folyton közelíthetünk a tökéletesség fokozatán ? A ki óriás léptekkel akar haladni, hamar kifárad.

Az érzelem elragadhat, egy képzelt világba vezethet; — a makacs, büszke ész elérkezhet azon pontig, honnan lehozhatja rideg következtetését, hogy az iszapban mászkáló béka, s a szeretet mélységébe, a tudás végtelenjébe röpülő szív és ész között csak fokozati különbség vau: de emberit egyikben sem fogunk találni.

Adjunk emberi határt, ezred évet, milliárdot; mondjuk, hogy a tökéletesedés utján a jövőben elérkezett az igazsághoz, mi történt? Az én elvesztette önállóságát, függetlenségét, melyért mindig remegve küzd, be folyt az universumba. Ha ez áll, szivünkben csak csalárdság mozog: eszünk hazug, önámító; életünk egy játék, melyben, hogy nyerjünk, meg csak reményünk sem lehet.

Mondjuk, hogy a határ végtelen, a törekvés örökös, a titok leleplezhetlen bár: az ember a legnemesebb, legszebb utón a tökéletesedés lépcsőjén halad.

A leviilékeny érzelem a rideg észszel; a hit a tudással; a véges a végtelennel csak nemes harczban fogja kereshetni az igazságot; csak igy nem fogja elveszteni a szilárd alapot; csak igy nem fog a porba sülyedni: csak igy fogja megtalálni az igazán emberit.

Ne féljen, a ki felfogta s át érezte a költő szavait:

„Mondottam ember, küzdj és bizva bízzál.“

Lelkében nyugodt lesz, a ki tudja, hogy:

„A mennyit a szív felfoghat magábau Sajátunknak csak annyit mondhatunk.“ Dr. M. R.

Különfélék.

— Dr. Saniassa József egri érsek úr ő exja, hosszabb távul- lét után, a seheweningeni fürdőkből, f. hó 19-én székvárosába szerencsésen visszaérkezett.-— Dr. Kállay Zoltán Hevesmegye főispánja ő mlga, tegnap, f. hó 24-én, családjával együtt székhelyére Egerbe visszaérkezett s a megye kormányzatát átvette.

— Dicsőn uralkodó szeretett királyunk, I. Ferencz József ő felsége születésnapjának évfordulóját, a múlt kedden, f. hó 18-án városunk összes közönsége, a főszékesegyházban díszes istentisztelettel ünnepelte meg, melyen Pánthy Endre püspök nagyprépost ő mlga fényes papi segédlet mellett pontifikáit. Az ünnepi istentiszteleten a szükséges szolgálatra itthon maradt közös hadseregbeli helyőrség, a magy. kir. honvédség, élükön a tisztikarral a megyei s városi tisztikarok, a kir. törvényszék s kir. ügyészség tagjai, a kir. államhivatalok, az intézetek s egyletek legnagyobbrészt testületileg vettek részt, számos ájtatos hívekkel egyetemben, hogy buzgó imát bocsássanak a királyok

királyához, szeretett uralkodónk ő felsége, a legelső magyar ember, hazánk javára szentelt, hosszú boldog éltéért, s szerencsés uralkodásáért. Miseközben Rapaics Radoné miniszteri taná- csosné úrnő ő mlga, gyönyörű soprán hangon, művészi előadással énekelt egy Oifertoriumot. Délben Pánthy Endre püspök nagyprépost őmlgánál fényes diszebéd volt, melyre a katonai s polgári hatóságok előkelőségi voltak hivatalosak.

— Szent István király ünnepét, f. aug. hó 20-án szokott kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. A székes foegy- házban tartott ünnepi istentiszteleten, melyen Porubszky József apát-kanonok ő nsga fényes papi segédlettel pontiíikált, nagy számú ájtatos hívek körében, a katonai s polgári hatóságok, az egyletek s intézetek legtöbbnyire testületileg vettek részt.

— „Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli királyunk országos ünnepén mondott Budán, a helyőrségi templomban 1891. aug. hó 20-án, Krassy Félix, szt. Péterről és Pálról nevezett tatai ez. apát, patai fóesperes, gyöngyösi plébános. Eger. Nyomatott az érs. lyc. könyvnyomdában, 1891.“ E czim alatt hagyta el a napokban a sajtót ama jeles egyházi beszéd, melyet szent István napján, a budai országos ünnep alkalmából az ottani helyőrségi templomban Krassy Félix apát, főesperes, gyöngyösi plébános ő nsga tartott. Kár, hogy a gyönyörű egyházi beszéd, mely, fönsége mellett, főleg nemesen egyszerű, mondhatnék népszerű szónoki szerkezete által tűnik ki, — könyvárusi utón nem szerezhető meg.

— Az egri polgári lövésztársulat újonnan épített helyiségében f. évi szept. hó 6-án tartja idei megnyitó ünnepségét. Ez alkalommal — amint értesülünk — nemcsak a társulati tagok használatára adatik át e tágas új épület, hanem, nagyobb szabású nyári mulatság is rendeztetik városunk közönsége részére, miről a kibocsájtandó meghívók és falragaszok fognak bővebben tájékozást nyújtani. A több mint 100 éves múlttal dicsekvő derék társulat életében ezen építkezéssel és idei szervezkedéssel ismét uj korszak kezdődik. A régi „lövelde-épület“ — mint tudjuk — omladozó falaival már a társulati tagok legszerényebb igényeinek sem felelt meg, annálkevésbbé volt alkalmas arra, hogy városunk mulató közönségét nyári mulatságok idején befogadja. Most már másképpen állanak a körülmények. A polgári lövésztársulat almagyari saját szőllőjében ma már egy magas, nagy, új ’épülettel rendelkezik, melyben egy tágas előcsarnokot, egy minden várakozást kielégítő nagy táneztermet, lővőcsarnokot, konyhát, pinezét, magas és tágas kuglizó félszert stb. találunk. A szemlélőre meglepő hatást gyakorolnak a lőirányban felállított nagyarányú golyófogók, melyek műszaki méretek alapján a köz- biztonság érdekében készíttettek. Miután az uj épülettel a talaj is tetemesen magasabb lett, a helyiség széles ablakaiból városunk déli és nyugati határainak nagyszerű panorámájára nyílik kilátás. Azt hisszük, városunknak a nyári mulatságok tartására jövőben ez leeml a legalkalmasabb, legkedvesebb és legszebb helye. Gratulálunk a derék társulatnak, különösen pedig tevékeny elnökének: Pók a István fólövészmesternek, ki — a mint halljuk — nemcsak ügybuzgóságával, tetterejével, hanem nagyobb mérvű anyagi támogatásával is járult hozzá a sikerhez.

— Az egri dalkör f. hó 23-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya volt az új alapszábály tér vezet megvitatása, elfogadása és a belügyminisztériumhoz feperjesztése. Uj alapszabág lyok készítésére azon tapasztalat indította dalkörünket, hogy mi- a régi sok fontos dolog felől nem intézkedett, addig gyakran akadályozta az egyesületet a működésben s czélszerü, sőt szükséges intézmények életbe léptetésében. A szerkesztéssel dr. Maczki Valér, a dalkör alelnöke volt megbízva, aki azt nagy gonddal és kiváló szakértelemmel hajtotta végre, s terjesztette előbb a választmány, majd a közgyűlés elé. A közgyűlés kevés módosítással teljes egészében elfogadta a tervezetet s a 'nagymélt. m. kir. belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztetni határozta. A közgyűlésen még Szabó Ignácz pártoló tag jelentette be, hogy jelenvolt a temesvári dalárünnepélyen és zászlószentelésen és megbízatásához híven képviselte az egri dalkört s a szöget az egyesület nevében beverte a zászló nyelébe.

— A gyöngyösi műkedvelők egyesülete, viszonozni óhajtván az egri koszorús dalkör látogatását, tervbe vette, hogy meghívás esetén, egy szini előadást tart Egerben. Ezt olvassuk a „Gyöngyösi lapokéban. A gyöngyösi műkedvelők egyesületét, aminőhöz hasonló kevés van hazánkban, mely hében-korban, saját derék zenekara közreműködésével, igen szépen sükerült nagyobb szabású operetteket is adott elő, — mi is a legkedvezőbb oldalról ismerjük, s biztosíthatjuk t. müveit közönségünket, hogy ha csakugyan