Eger - hetilap, 1891

1891-08-11 / 32. szám

263

Különfélék.

— Braumüller Tivadar, csász. és kir. táborszernagy, a VI. hadte. t parancsnoka, az egri közös hadseregbeli csapatok hivatalos megszemlélése czéljából, a múlt héten pár napig városunkban tartózkodott.

— Lajos napja. A hevesmegyei 1848—49-iki bonvédegylet,

Kossuth Lajos nagy hazánkfiának f. hó 25-én bekövetkezendő neve napját, az előző évekhez szokásos mód szerint fogván megünnepleni, ezen czélból a helybeli „Korona“ vendéglőben esteli 8 órakor társas vacsorát rendezend oly módon, hogy a terítékek ára meghatározva nem leend, hanem kiki magának saját költségére tetszése szerinti ételeket és italokat rendelhet, mire nézve a t. ez. egyleteket a nagy közönséggel együtt a részvételre, és szív 'S megjelenésre egész tisztelettel meghívja. Egerben, aug. 10-én 1891. A rendezőség.

Az egri koszorús dalkör hangversenye iránt, mely Gyöngyösön, a jövő szombaton f. hó 15-én lesz megtartva, a gyöngyösi müveit közönség körében már is rendkívüli érdeklődés nyilvánul. A hangversenyen, mint halljuk, városunk két jeles tnü- vésznövendéke: Pavelko Jolán s Alföldy Irén kisasszonyok is közre fognak működni.

— Hymen. Szabó Samu, fiumei állam-főgyranásiumi s tengerészakademiai professzor tegnap, hétfőn, f. hó 10-én tartotta az egri székesfóegyházban esküvőjét menyasszonyával, özv. Kő- porosy Józsefné szül. líobor Jolán úrnővel. Tanuk voltak: az ara részéről dr. Pásztor Bertalan ügyvéd, tüzoltó-főparancsnok, a vőlegény részéről e lapok szerkesztője. A boldog pár, esküvő után, rögtön nászutra utazott Olaszországba.

— Gyászhir. Párkányi Mistétt Antal, magy. kir. állam- vasúti nyug. ellenőr, f. hó 7-én élete 64-ik, s második boldog házasságának 20-ik évében, hosszas szenvedés után, Tokajban elhunyt. Temetése ugyanott f. aug. hó 9-én közrészvét mellett ment végbe. Gyászos özvegyének s számos tagból álló családjának a boldogult elhunyta fölött érzett mély fájdalmában érző szívvel osztozik Eger város müveit közönsége, s ennek kebelében nagy számú jó barátja is, kik az elhunytra, mint hosszabb időn át egri pályafőnökre, s az itteni müveit társas körök általán tisztelt s közszeretetben állott kedves tagjára, a jó polgárra s odaadó hü barátra, mindenkor kegyelettel emlékeznek vissza.

— Városi ügyek. A folyó év augusztus 6-án tar. képv. test. ülésből. Az egri gyalogsági laktanya területe Hevesvármegye részére tulajdonjogilag átengedtetett; kijelentésével annak, hogy a város ez időszerint a laktanya telepe körül elvonuló 28 méter

neve, melyet öntudatlan ejt ki a késő maradék, midőn azt Csusz tónak nevezi.

Ilyenképen van a Mátrában Világosvárnál is a gyöngyöstarjányi határban, hol a tó ugyan már rég lefutott, de helyét máig is Z s i p a t ó-nak mondják, a felette levő hegyet pedig Tót-hegyesnek; pedig az voltaképen a Tó-hegyese volt hajdanán.

A Osuztótól a Ménes-akóra (akolra) jut a kőgát, onnat pedig lefordul szögletre a kőbányának, innét pedig egészen a barát-rét fölé úgy, hogy a két kő közön volt e roppant kő- gátnak kapuja.

A kövek közben-közben itt-ott hiányoznak a kőbányánál; ezt azonban megmagyarázza a zárdának, püspöki-kastélynak, templomnak és egyéb nagyobb épületnek kőszükséglete; a régibb emberek ugyanis őseik szava után azt említik, hogy a falu népe a nevezett épületekhez innét hordta robotban, a tömérdek követ.

Leérve a tarkanyi tóhoz, vidám egri kirándulókat találtunk a mulatóháznál, kiknek barátságos társasága, élet-vidor hangulata is azt igazolja, hogy manap a turistaság eszméje társadalmunkra életszükség, és hogy épen az egri-bükk-osztálynak feladata az ilyen kirándulásokat tanulságossá, kedélyesekké és változatosakká tenni.

Az egri-biikk-osztály mivel sem mutathatná be magát megfelelőbben, mintha e nyár folytán ily kellemes kirándulást szervezne férfiak és nők számára; és mig a vállalkozók korán reggel kiindulva valamely nevezetes turistái pontot meglátogatnának, dél előtti tizenegyre visszakerülvén, a látottakról felolvasást hallgatnának, majd közös ebédre gyűlnének és testi, lelki felüdüléssel térne vissza az egész társaság. így történik ez Benén, a gyöngyösi Mátra-osztálynál is a folyó hónap 16-ikán. B.

széles terület beépítését nem czélozza ugyan, és valamint most, úgy jövőben is őrködni fog, hogy ezen terület dísztelenné ne tétessék; Heves megye azon óhajtását azonban, hogy kérdés alatti területre vonatkozó szolgalmi jog, mely szerint többször említett terület, mint soha be nem építhető szabad tér hagyassák fel, s telekkönyvileg biztosittassék, e képv. test. nem teljesítheti. A lakbérleti szabályrendelet, a ministerium által tett módosítások megbirálása végett a jogügyi szakosztályhoz utasittatott. A fogadók, kávéházak és vendéglőkre vonatkozó szabályrendeletet tett azon ministeri módosítás, hogy a fogadók és kávéházak egész éven át, éjfél után 2 óráig legyenek nyitva tarthatók, a zenét és pedig egy-egy órával korábban szüntettessék be, tudomásul vétetvén, a szabályrendeletek ily értelemben átalakíttattak. A „Telekesy“ utczában levő házak előtti kertek eltávolítása iránt tett indítvány folytán határozatba ment: hogy mielőtt ez ügyben érdemleges intézkedés tétetnék a polgármester megbizatik, hogy kérdés alatti területekre nézve az illető ház- tulajdonosokkal az egyességet a terület átengedésére vonatkozólag kisértse meg, s az eredményt annak idején a közgyűlésnek jelentse be. Czigler Sománé helypénz bérlőnek évi bérletéből 194 forint leengedtetett azzal, hogy folyó év szeptember 1-ig bejelenteni tartozik, hogy a város ezen ajánlatát elfogadja-e? Fülöp Zoltán lemondása folytán az egri szőllőszeti és kertészetiiskolát felügyelő bizottsági tagul Dr. VéghJenő választatott meg. A „Gólya“ „Eperjesy“ és „Tarjányi“-féle tömeges beszállásolásra használt kaszárnyáknak — miután a katonaság részéről folyó év október 1-től felmondatott — bérbe adására a városi tanács felhatalmaztatott azzal, hogy az eredmény jóváhagyás végett e képv.-testületnek bejelentendő. Az egri ipar- és kereskedelmi iskola felügyelő-bizottságba tagokul megválasztattak: Babócsay Sándor, ifj. Balkav István, Barna Manó, Csiky Attila, Derszib Rudolf, Fógel Ágoston, Glósz Károly, Lang Sándor, Luga László, Fehér Béla, Matékovics Mór, Mednyánszkv Sándor, Komáromy József, Ringelliann Imre, Plank Géza, Polereczky Gyula, Schönberger Soma, Szőke Sándor, Sztupka János, Zsendovics József.

— írnok-választás. Az üresedésben volt városi irnoki állásra a folyó hó 9-én tartott képv. test. közgyűlésben egyhangúlag Dely Győző választatott meg.

— Színházi hírek. Halmay Imrének, az ez idő szerint városunkban működő miskolezi színtársulat derék igazgatójának süke- riilt néhány vendégszerepre megnyerni, Mihályfy Károlyt, a budapesti nemzeti színház egyik első rendű, fiatal drámai művészét. A kiváló művész-vendég ma, kedden, aug. 11-én kezdi meg vendégszereplését Ohnet Gy. „Vasgyáros“ czimfi jeles drámájával, s folytatni fogja szerdán, aug. 12-én, Beaumarchais „Figaro

Bernerette.

(18?8.)

Irta: Musset Alfréd.

Francziából fordította: dr. Gaál Tibor.

(Folytatás.)

IX.

Csak két hét leteltével volt teljesen túl minden veszélyen. Kezdett feljárni s némi táplálékot is vert magához; de egészsége alá volt ásva s az orvos kijelentette, hogy egész életében siny- leni fogja e bajt.

Frigyes nem hagyta el. Még nem tudta, miért kereste a halált, s csodálkozott rajta, hogy senki a világon nem gondolt vele. S tényleg két hét alatt sem rokona sem más valaki meg nem látogatta. Lehető volna-e, hogy új kedvese ily körülmények között elhagyta volna? Vagy hogy elhagyta, ez lett volna Bernerette kétségbeesésének az oka ? Mindkét feltétel egyformán hihetetlennek látszott Frigyes előtt, barátja pedig megértette vele, hogy Bernerette e tárgyban nem is fog nyilatkozni. Kegyetlen kétely között hánykodott tehát, titkos féltékenység által zaklatva, s lekötve szerelme és a szánalom által.

Fájdalmai között is Bernerette a legélénkebb gyengédséget tanúsította irányában. Eltelve hálával a gondoskodás miatt, mely- lyel őt elhalmozta, Bernerette sokkal vidámabb volt, mint valaha, de e vidámság hogy úgy mondjam, buskomor volt s a szenvedések által elfátyolozott. Megtett mindent, hogy Frigyest szórakoztassa, s reábirja, mikép ne hagyja egyedül. Ha eltávozott, meg is kérdezte, hány órakor fog visszatérni. — Azt kívánta, hogy ott étkezzék párnája mellett, s kezét fogva szunnyadt el. Hogy mulattassa, ezer s ezer mesét beszélt el életéből; de mikor a jelenről