Eger - hetilap, 1891

1891-08-11 / 32. szám

261 elismerés kétségkívül Lipcsey Tamást, a tiszafüredi járás de­rék főszolgabiráját illeti meg, mit ezennel a legnagyobb örömmel konstatálnak. Másnap, aug. 4-én, az éji fáradalmak kipihenése után regg. 9-10 óra közt indult vissza az ohat-polgári állomás felé a hivata­los vasutvonat, több füredi vendéggel is gyarapodva, hogy az ohat-kocsi-polgári szárnyvonalat vegye hivatalos szemle alá. E műszaki bejárás is ugyan oly módon ment végbe, mint a fővo­nalé; néptömegek üdvözlésével menetközben, s az egyes állomá­sokon élénk zeneszóval. E vonat legnagyobb részben az egri mélt. főkáptalan birtokain vonult végig, melyeknek kiterjedt lege­lőin hatalmas juhnyájak, sertéskondák, csordák, stb. festői cso- portozatai gyönyörködtették a szemlélőt. A vonat déli 1 óra körül ért a polgári végállomásra, hol, ünnepi öltözetű nagy népsereg, s a környékbeli gazdatisztek élén, Póka István, az egri főkáptalan köztisztelet és szeretetben álló derék jószágfelügyelöje fogadta az érkezőket, kik rövid pi­henés és a hivatalos szemle megejtése után az állomási raktár- be! rögtönzött étteremben csakhamar dúsan terített asztalokhoz ültek. A számos, finom Ízletes fogásokból, s pompás borokból álló lakomára csak annyit jegyzünk meg, hogy az minden tekintet­ben megfelelt a házi gazda: a méltóságos egri főkáptalan széles körben ismert úri, gavallér vendég-szeretetének, és Póka István jószágfelügyelő páratlanul ügyes rendező képességének. Lako­ma közben egymást érték a szellemes pohárköszöntők Lakatos Aladár minist, biztosra, az egri mélt. fi káptalanra, mint házi gazdára s annak jelenlevő képviselője: Zsendovics József apát- kaiionokra, Csávolszky Lajosra, s a derék Póka István jószág­kormányzóra, kit mint a debreczen-füzesabonyi vasút egyik leg­buzgóbb s legtevékenyebb előharezosát Csávolszky Lajos nagy lelkesedéssel köszöntött fel. Késő délután volt már, midőn a vendégsereg az asztaltól fölkelve, ugyanazon utón, melyen jött, visszaindult és pedig ezút­tal Tisza-Füredig gyors menetben minden megállapodás nélkül. Tisza-Füredtől aztán ismét folytatták a vonal többi részein, az eddigi mód szerint a hivatalos szemlét, melynek kétségkívül egyik legérdekesebb s legfontosabb tárgya volt Tisza-Füred és Poroszló közt a tiszai híd, mely a modern technika újabb vív­mányainak minden tekintetben megfelelő remek szerkezetével s impozáns alakjával nemcsak a laikusokat, de a szakembereket is nagy mértékben s méltán meglepte. Örömmel láttuk, hogy az ártéren, a vasútvonallal egy irányban, az országút építése is lá­zas gyorsasággal balad előre. Poroszló állomáson ugyancsak üdvtiadó nagy néptömeg várta a vonatot, hol a közönség élénken megéljenezte országos képvi­selőjét, Csávolszky Lajost, ki választóinak szűnni nem akaró óhaj­tására rövid beszédet is tartott hozzájuk, megígérve, hogy rövid idő múlva ismét eljő közéjük, bogy országgyűlési működéséről beszámoló beszédét megtartsa. Öreg este volt már, midőn a vonat, a közbeeső Kétutköz, Egér-Farmos, és Mező-Tárkány állomások hivatalos megszemlé­lése után végpontjára, Füzes-Abonyba érkezett, honnét, rövid pihenés után, Eger felé vette útját. Füzes-Abonyban számosán elbúcsúztak a társaság köréből, s részint Budapestnek, részint Miskolcz felé vették utjokat. Egerbe 8V2 óra felé érkezett meg a vonat, hol a pályaházban szintén nagy néptömeg varia az ér­kezőket, kiket a város nevében Lefevre Antal városi tanácsos, polgármester helyettes üdvözölt rövid lelkes szavakkal. Kirukkolt ez alkalomra az egri koszorús dalkör is, mely jeligéjének elzen- gésével üdvözölte a kedves egri vendégeket, kiket diszes fogatok szállítottak a „Korona“ vendéglő helyiségeibe, hol barátságos, ízletes lakoma várt rajok, mely a Gábor egri népzenekarának vidám zenéje mellett a késő éji órákig együtt tartotta, városunk választékos közönségének vendégszerető, lelkes körében a kedves jövevényeket. A lakomát az egri dalkör gyönyörű dalai, s Rácz Károly debreczeni népzenekara által remekül előadott, s nagy lelkesedést keltett néhány műdarab fűszerezték. E banketten az egri előkelő hölgy-közönségből is számosán vettek részt. így ért véget a debreczen-ohat-polgár-füzesabonyi vasut-vo- nal emlékezetes és érdekes mütanrendöri bejárása. Az egriek Debreczenben. Midőn a Hortobágy délibábos rónáján először vágtatott keresztül a prüszkölő vasló, e modern szilaj-paripája a puszták­nak, hogy szép hazánk két legmagyarabb városát, Debreczent és Egert közelebb hozza egymáshoz, az új „szomszédok“ siettek egymást megelőzni a „vizitelésben,“ amint az, egymást megbe­csülő emberek közt, közönségesen járja. Eljött a gazdag Deb- reczen, s barátságosan kezet nyújtott nekünk; és mi szívélyesen megszorítottuk azt; — de felkerekedett kies Egernek a sors által sújtott népe is, és átrándult a szomszédba, hogy biztosítsa magá­nak a barátságos jó viszonyt s megtekintse a dús szomszéd gaz­dagságát: és nemes Debreczen városa testvéri érzelmekkel fogadta a látogatóit. Mint lapunk múlt számában előre jeleztük, a füzes-abony- debreczeni vasút megnyitása alkalmával a társulat egy „kéjvona- tot“ bocsátott a közönség rendelkezésére, mely Füzes-Abonyból Ezen óriás sziklarakásnak vonala legvilágosabban látható úgy a várig, mint a vártól észak felé; azonban a török útnál ott, hol az a hegyoldalra csavarodva fölfelé kereng, a gát egy jó puskalövésnyire megszakad. Ez oldal lévén a vár főhágója, természetesen a védelemnek is itt kelletett legerősebben kifejtetnie, ezért e helyet és álta­lán a vár körfogatát tisztásnak kell gondolnunk egész a kőgát megszakadásáig. A vár maga kettős kőgátból áli; a külső vár kerítést a belsőtől mély árok választotta el, most ez sokhelytt szinültig be van omolva. A belső kerités még itt-ott 7—8 méter magas lehet. All pedig e kögát termés-sziklákból, melyeknek oldalai el vannak faragva, vagy kőrakásból áll, ezen lemezes köveket mész- szerú vakolattal találtuk összeeresztve. Hasonló vakolatos építkezést, másfelé is észleltem, igy: a Mátrában az Óvárnál, hol ezenfelül négyszögű köveket is hasz­náltak a vár belső falához a Bélkő-várban és másfele is. E kettős gyúrúzet alakja a hegy gerinezéhez képest, hosszan elnyúlik, néhol egészen összeszorul, mint egy 8-as alakja, másfele inkább kerek gyűrűket lehet látni a bükki ősváraknál; innét szállt ránk ős nevezetük is, t. i. Gyűrű- vagy Győr-vár. Vidékünkön többször előfordul e név a határhelyek közt, igy: Szomolyán: N a g y gyür-dömőcs, kisgyűr; a zsércziben is van gyűr a dócz mellett, hol régi cserepeket is hány fel az eke, D i ó s-G y ő r t, Fels ő-Gy ő r t annál inkább fölemlítem; mi­vel Anonymus is szól a Borsnak adományozott — Geuru — győrvára felül. A tarkanyi vár terjedelme a külső kerítéssel együtt 8 — 9 holdmit tehet; ebből Ítélve azt, gondolhatnék, hogy ez még sem lehetett, elsőrangú táborhely, milyen a Blikkben például: Bácsó- vár, a dédesi, verebezi-vár, az ótiutai sánezos fensik, hol egész néprajok tanyáztak hajdanán, mint azt a leletek egész halmaza igazolja. Ámde van egy körülmény, mely a tér szűke mellett is igen kiemeli a tárkányi vár fontosságát, az pedig nem egyéb, mint hogy e vár földalatti barlangvár, és igy bevehetetlen őserőd lehetett. A mostani emberek már csak ö t ilyen üreget említenek, a tárkányi várnál hármat a gyűrűzetben, egyet a kuklyákban, egyet az Arnóczkő alatt, de már ez mind beomlott, csak egynek van még nyitva öblözetje, a középsőnek. Ebbe L. tanár úrral és egy kerülővel beereszkedünk, ruha­szárító kötelek voltak segítségünkre, de a függőleges toroktól csak öt ölnyire hatolhattunk be, mert kövek zárták el a több hajló ágakat. A mint kivebettük gyertyafénynél, emberi alakítást tanúsít az üregnek boltíves hajlása, a csepkő-képződésnek szeszélyes üregeit nem észleltük; részemről az egész tárnát emberi kéz munkájának vélem. Ha a kőtörmelék ismét, eltávolíttatnék — azt mondja — a nép, hogy nagy üregekbe lehetne jutni, ezelőtt ugyanis többen vállalkoztak a kincskeresők közül, hogy ezen üregeket felkutas­sák, azt mondják, hogy ott kardokra, érezöntő eszközökre, kősó darabokra is találtak volna. A Blikkben igen sok ily emberlakta barlangvár létezik • a tárkányi és szilvási határban többet ismerek, a cserépiben ilyen a Suba lyuka az Ódor-vá r, a f üz é r-kő elágazó odvakkal; Kacson a zs entice lyuk, az apakő üregei, a visnyói határ­ban, az ördög lyuk; ide vehetők a diósgyőri és hámori üregek

Next

/
Thumbnails
Contents