Eger - hetilap, 1891

1891-08-04 / 31. szám

254

türelmet mindazon fájdalmak elviselésére, melyek itt lent az emberi élettől elválaszthatlanok.

Ezen alapítványomat képező 65.000 forintot, ha az isteni Gondviselés haza vezérel, legott át fogom adni a Főtisztelendő Főkáptalannak; ha azonban a Gondviselés jónak látná máskép intézkedni, ezennel fölhatalmazom a Főtisztelendő Főkáptalant, hogy azt, mint engem terhelő tartozást, hagyatékomon megvegye.

Többire atyai áldásom mellett állandó hajlammal vagyok

Kissingenben, (Bajorország), 1891. évi július hó 19-én.

A Főtisztelendő Főkáptalan jóakaró atyja az Urban

József, s. k. érsek.

— Lojolai sz. Ignácz napját, mint a 60 sz. csász. és kir. Appel-gyalogsorezred védő szénijének ünnepét, amint azt lapunk múlt számában eleve jeleztük, — szép kegyelettel ülték meg nevezett házi ezredünk Egerben állomásozó csapatai. Az ünnep a főszékesegyházban reggel 71/2 órakor csöndes misével vette kezdetét, melyet Tör öcsik József kanonok egri plébános ő nsga olvasott, s a szentséggel történt áldás után egyházi szent beszéddel ért véget, melyet ft. Kontra Vazul tanár tartott, ékes szavakban emlékezve meg lojolai szent Ignáczról, úgy is mint harczfiról, s lelkes hangon buzdítva védő szentjük követésére a derék magyar hadfiakat, földjeinket, kik a teljes díszben kirukkolt tisztikarral élükön, szintén diszesen, s ünnepi hangulatban vettek részt az egyházi szertartáson, melynek folyamán az egyházi énekeket az ezred zenekara adta elő.

— Előléptetés. Gáspár dy Gézát, a konstatinápolyi osztrák-magyar nagykövetség attaséját, az osztrák-magyar csász. és kir. külügyminiszter közelebbről, ugyancsak a nevezett nagykövetségnél való alkalmazással alkon zullá nevezte ki. Derék fiatal földink e kitüntető előléptetésével újabb dicsőséget szerzett az „egri“ névnek.

— Esküvő. Jusztus Ilona urhölgy, Jusztus Gusztáv köz- kedveltségü tiszafüredi nagybirtokos kedves és müveit lánykája, a múlt jul. hó 28-án tartotta esküvőjét dr. Sclileiminger László orvostudor-, járási s megy. kir. államvasuti orvossal.

— Előléptetés. Király ő felsége Derszib Dezső magy. kir. honvédfóhadnagy földinknek a czimzetes századosi jelleget adományozta. — Az egri kir. pénzügyigazgatóság Huba József gyöngyösi kir. adóhivatali gyakornokjelöltet ugyanoda adóhivatali gyakornokká nevezte ki.

— Hymen. Miticzky Etel, kisasszony Miticzky József, egri derék polgártársunk kedves és müveit leánykája, e napokban váltott jegyet Murczko Endre úrral, a helybeli Grőber- féle vaskereskedés üzletvezetőjével. Az eljegyzés szoros családi körben ment végbe.

— Az eger füzesabony-debreczeni vasút hivatalos bejárása,

melynek részletes programmját lapunk múlt számában közöltük, tegnap, hétfőn f. hó 3-án vette kezdetét, s ma fejeztetik be. A vonat, mely a hivatalos szemlében résztvett urakat hozza, ma este 7—8 óra közt érkezik Egerbe. A hivatalos szemlében, Hevesmegye részéről, mint megyei küldöttek, részt vesznek: Mártó nffy László, megyei tiszti főügyész, Kovách Kálmán, Hevesmegye kir. főmérnöke, s Szederkényi Nándor, Eger város országgyűlési képviselője, megyebizottsági tag. Eger város részéről, a múlt pénteken, f. é. jul. hó 31-én ez ügyben tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésben, a vasúti hivatalos bejárásnál Eger város képviseletével megbizattak: Grónai Sándor, Eger város polgármestere elnöklete alatt Luga László és Szabó Ignácz városi képviselők. Szabó Ignácz, mintáz „Eger“ lap szerkesztője, a megyei journalistika képviseltetésére a hivatalos megnyitásban való részvételre külön meghívót is kapott. Az Egerbe érkező vendégeket a pályaháznál Egerváros nevében Lefevre Antal polgármesterhelyettes fogja üdvözölni. Este a „Koronában“ bankett, melyre maga a vasúti képviselet eddigelé 120 terítéket rendelt meg. E diszlakomához városunk polgársága köréből is igen nagyszámmal jelentkeztek, annyira, hogy e lakoma valóságos monstrebankettnek ígérkezik. Holnap, szerdán, f. aug. hó 5-én, mint lapunk múlt számában említettük, az eger-füzes-abony-debreczeni vasút igazgatósága az első rendes megnyitó vonatot díjtalanul engedi át Egerváros közönségének. E vonat a rendes menettel, reggel 9 óra 40 perczkor indul, s délután 4 óra felé érkezik Debre- czenbe. A visszautazás ugyan e vonaton, tetszés szerint napon, szintén díjtalanul történik. Ugv halljuk, hogy e debreczeni kéjki rándulásban résztvenni kívánók a városi főjegyzői hivatalban oly rohamosan, s tömegesen jelentkeztek, hogy, számuk már a múlt hét folytán jóval haladta a félezeret. E kéj kirándulásban az egri koszorús dalkör is részt vesz, testületileg. Dalárainkat, mint halljuk, a debreczeni dalárda fogja ünnepélyesen fogadni. Ez lesz aztán az igazi kéj kir án- d u 1 á s.

— Értesítés. A folyó hó 5-én délelőtt 11 órakor Füzesabonyból Debreczenbe induló ingyen vonat 450 utasra van berendezve; és igy azokat, kik a városi főjegyzőnél magukat folyó év augustus 1-éig bezárólag előjegyeztettek, befáradni kéA Borbáson több lépcsőzetes fensikot lehet észrevenni, nekem ez már előbb is feltűnt,; hasonlót ugyanis már többet láttam és olvastam.

Ilyen van a Mátrában a Nyikomon alul az Óvár völgyében, hol a sziklafalak és fensikok tervszerű beosztással váltakoznak, ezen emeletes tanyahelyeket üléseknek nevezi a nép szava, másfelé pedig székeknek.

lerney is fölemlíti, hogy Uz folyó mentén a mely Kászony syékből szakad ki, van ily halom, mely Üléskönek neveztetik, világosan látható rajta az emberi kéz alkotása.

A Bmbásnak ezen székeit nem tudták megnevezni; de annál meglepőbb volt, midőn az átellenben levő Cseres ágazatját Öcs ülésnek mondta Vasas Bálint erdő őr.

Szinte hajlandó volnék az öcsülés nevet ő s-ű 1 é s n e k értelmezni, annál inkább, mivel a Cserestető gerinczesen húzódik mint a kőrakás egész a török útig.

Hogy pedig a cserestetőn ősnépek tanyája volt, azt tömérdek régi cserep, csont, tiizellőhely, szén és egyéb régészeti jelenség bizonyítja.

E telephelyek valószínűleg a mi őseinkről tanúskodnak, ameny- nyibeu e környéken még a legrégibb magyar nevek élnek még

máig is.

Ilyen: Renyő, Gárdony, Imány, Zagit, Dóc, Nyi- las-már, Szí torok, Csortos szinte ős emlékű, habár idegen szó, Cső hány, Kökötő-megi Sárosd, Avas, Bekecs, Bolyongó, Ábránk a, Uj vári láp a, távolabb pedig Gyürhegyi, B á c s-v á r, B e n d e g á r, Aba-S o m a V a t a-k útja s a t.

Mennyit mond az ősidőkről ennyi régi magyar név egy csomóban ?

Bár csak minden ilyen határnevet össze tudnánk gyűjteni

az országban!

Maga Noszvaj is régi nevet tart fel, amennyiben a n o s z a 1 j egy kunnép ágnak volt neve, noszal-nak hívják Klaproth szerint mai napig is Kaukázusban a fejedelmet; a Mátrában is találtam Nősz alj nevet, és épen ily kőgátas helyen az Óvárnál, Vácznál Naszal van.

Már az utóbbi helyen csak magam maradtam a kerülővel, utitársam az alatt lesbe ült és nem kis eredménynyel, mert látott vadkan nyomot hallotta a bokrok között a szarvas csörrenését is, sőt egy őz bak is eltűnt előtte, lövés távolon, tulnan.

Jót nevettünk este ezen bő zsákmánynak és cserep gyűjteményünknek, Steinhauzer Ráfael ur vadászlakában, ki azt nemes expeditiónkia szives volt átengedni.

(Folytatjuk.) B.

Bernerette.

(18?8.)

Irta: Musset Alfréd.

Francziából fordította: dr. Gaál Tibor.

(Folytatás.)

Minél kevesebb bátorságot érzett magában, annál inkább siettette elutazását. Egy gondolattól azonban, mely megszállotta nem tudott szabadulni. Ki volt Bernerette uj kedvese. Mit csinál Bernerette? Megkisérelheti-e, hogy még egyszer lássa őt? Gérard nem volt e nézeten; elve volt semmit se tenni félig. Attól a percztől, hogy Frigyes távozásra határozta el magát, azt tanácsolta neki; feledjen el mindent. „Mit akarsz tudni? kérdé tőle, vagy nem fog neked Bernerette semmit se mondani, vagy megmásítja a valóságot. Miután az bebizonyult, hogy más szere-