Eger - hetilap, 1891

1891-06-23 / 25. szám

206 tések a jótékony ezél iránti tekintetből szívesen fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az ételek és italokért — a zavarok és tévedések kikerülése végett — kéretik az előre fizetés. Eger, 1891. juu 21. A parancsnokság. — Az egri dohánygyár ügye. A szivar- vagy dohánygyár ügyében Eger város küldöttsége Vekerle Sándor pénzügyiéinis- ter által a múlt szombaton, f. hó 20-án d. e. 10 órakor fogadta­tott a budavári pénzügyi palotában. A küldöttség tagjait váio- suuk országgyűlési képviselője, Szederkényi Nándor mutatta be a pénzügyminister urnák, előadván röviden, hogy a város je­len küldöttsége utján óhajtja ő exjának, a már ismert ügyben kimerítő előterjesztését bemutatni; mire Gtrónay Sándor polgár- mester a következő beszéddel nyújtotta át a folyamodványt mi­nister ő exjának: „Városunk a vész által sújtva, oly állapotba jutott, hogy lakosainak jó része, ha kenyérkereső foglalkozáshoz nem juthat, innen elvándorolni kényszerül. Midőn az állam szük­séglete szempontjából szivargyárak állításának tervezetéről érte­sültünk, nem mulaszthattuk el, hogy Nagyméltóságodnak már több Ízben tapasztalt kegyes figyelmét városunk mai helyzetére fel ne kérjük, hogy ily gyár felállításával városunk kereset nélkül maradt lakosai részére foglalkozás nyujtassék, és megélhetésükre tér nyittassák. Egervárosának sajászerü, minden más városnál hátrányosabb helyzete az, mely e kérdésnél előnyét kiemeli. Mél- tóztassék ezen hátrányok és előnyök mérlegelésével, melyeket je­len folyamodványunkban részletesen kifejtünk, városunk javára dönteni ei azt, hogy egy ily gyár Egerben állitta-sék fel.“ A pénzügyminister ur erre a következőket mondotta: „Nagyon méltánylom a szomorú helyzetet, melybe a vész folytán Egerváros lakossága jutott, és e körülmény az, mely az állam szükséglete folytán felállítandó dohánygyár helyének megválasztásánál előt­tem is kiváló figyelmet kelt fel. Azonban nem szivar-, hanem dohánygyár állítása forog most szóban, mert a szivarok, főleg a czigaretták óriási fogyasztása folytán, melynek fele Budapestre esik, halaszt katlan sürgős intézkedést igényel a czigaretta-készi- tésre az itteni helyek kibővítése. A dohánygyárra nézve, mint ezt a város képviselőjével, tisztelt barátommal már részletesebben is megbeszéltük, első sorban Egervárosára vagyok figyelemmel; a végleges megállapítás, természetesen, a szakszerű felvételek után történhetik, és ez irányban meg fogom tenni az intézkedéseket.“ Ezután minister ő exja az Egerben tervbe vett műtrágyagyár állásáról kérdezősködött, mert a tervezők hozzá is folyamodtak a fiuanczirozás támogatása végett, mit a maga részéről, a meny­nyire lehet, szintén elősegíteni törekszik. A küldöttség tagjai elő­adták, hogy a tervezők feltételeire a városnak észrevételei van­nak, melyek még ma sincsenek megoldva. Ezzel minister ő exja a küldöttség tagjaival szívélyesen kezet fogva, ez a legjobb reménységgel távozott. alkalommal; a leány ismét tagadólag rázta a fejét, s ezzel a dolog igy maradt további nyolcz napig. A csók szives fogadtatás­ban részesült, de a levélről, arról le kellett mondani. Egy hét elteltével Frigyes, megunva a szünet nélkül vissza­utasított kísérletet, papírját a leány szemeláttára szétszaggatta. Az először mosolygott rajta, majd egy ideig határozatlanul maradt, azután köténye zsebéből egy kártyát vett elő s azt a tanulónak mutatta. Lehet képzelni, hogy ő nem rázta a fejét. Miután az utczán át nem beszélhetett, egy egész iv rajzpapirra nagy hetük­kel felirta e szót: „Imádom önt!“ Azután a rajzpapir-lapot egy székre állította, s mindkét oldala mellé egy-egy égő gyertyát tett. így a szép grisette, egy lorgnette segélyével elolvashatta imádó­jának első vallomását. Egy mosolylyal válaszolt s intett Fri­gyesnek, hogy menjen le átvenni a kártyát, a melyet neki mutatott. Az idő homályos volt, s sűrű köd szállott alá. Az ifjú ember fürgén szaladt le, keresztülfutott az utczán, s a szomszéd­nője által lakott házba ment; az ajtó nyitva volt, s a leány a lépcső alján várta. Frigyes őt átfogva karjaival, készebb volt arra, hogy megölelje, mint hogy vele beszédbe ereszkedjék. A leány remegve húzódott vissza. „Mit irt nekem? kérdé tőle; mikor és miképen látha­tom viszont?“ A leány megállóit, előbbi helyére visszajött s a kártyát Frigye ■ kezébe csúsztatva, mondá : „íme fogja, s máskor éjjelre ne maradjon el.“ S csakugyan nemrég megtörtént a fiatal emberrel, hogy okossága daczára az éjjelt nem töltötte otthon, s a leány ezt észrevette. — Koldusiigy. Ha valaki tudna oly alkalmas módot, mellyel az utczai napi koldulást megszüntetni lehetne, legyen szives azt e lapban közölni. Egy jóakaró. — Óvoda. A f. jun. hó 2l-én tartott ovoda-vizsga oly szé­pen sikerült, hogy az illető szülők örömkönnyekig gyönyörköd­tek ártatlan gyermekeikben. Jelen volt 90 gyermek. Éljen a tanító irgalmas néni: Karácsonyi Callista. Jövőre jó lesz ez öröm- napot újságban előre tudatúi. Egy jelenvolt. — Uj gőzmalom. Egy, Füzes-Abonybau felállítandó nagyobb szabású gőzmalom ügyében, a múlt vasárnap, f. juu. hó 21-én a déli órákban, a füzes-abonyi „Gelej“ fogadó helyiségeiben ér­tekezlet tartatott, számos érdeklődők élénk részvétele mellett, kik között megyénk előkelő nagybirtokosai közöl is többeket lát­tunk. Az értekezletet dr. Kálay Zoltán, megyénk főispánja ő mlga, ki hivatása magaslatát átértve, s érezve, megyénk minden fontosabb s nemesebb szellemi s anyagi mozgalmában vezérszere­pet viszen, — nyitotta meg, s vezette szokott ügyessége s tapin­tatával. Az értekezlet a gőzmalom létesítését, 200 frtos részvények után befolyó 500,000 forint alaptőkével, elvben kimondotta, s az előintézkedések megtételére, az alpszabálytervezet kidolgozására, részvényesek gyűjtésére, a gőz­malom helyiségének kiszemelésére s egyéb szükséges teendők felett való intézkedésre egy 10 tagú küldöttséget választott, mely­nek tagjai: dr. Kállav Zoltán elnök; Gáspárdy Géza alelnök, Bauer N. Eliássy Ferencz, Engel Jónás és társa, Graefl Jenő, Horváth József, Isaak István, Kovács Kálmán, dr. Scwartz Dávid. Az ér­tekezletet a Gelejben Ízletes fogásokból álló s talpraesett tósztok- kal fűszerezett kedélyes lakoma fejezte be. — Nyári mulatság. Az egri jogakademia polgársága elha­lasztott nyári mulatságát a múlt szerdán, í. jun. hó 17-én tar­totta meg, a kedvezőtlen idő miatt, a törzskaszinó nagy termé­ben. A tánczestély szép számú, elegáns közönség részvéte s élénk zeneszó mellett, fokozott animóval, kivilágos viradíig tartott. A négyeseket 30 pár tánczolta. A mulatságon az egri s vidéki mü­veit hölgyközönség soraiból résztvettek: Leányok: Babócsay Etelka, Barchetti Ilona és Etelka, Éliássy Ida, Fehér Ilona, Frank Pannika, Gebhardt Pannika, és Leona, Hodossy Ida, Horánszky Etelka. Hubert Jolán, Hutter Ilona, Köllner Ilona. Lovassy Zsu­zsika, Marsó Margit, Marzsó Ida és Hermin, Medics Mariska, Nánássy Mariska, Pozsgay Margit, Sclieidl Lully, Siskovics Etelka, Staud Mariska és Margit, Szulovinyi Emma. Tomanóczy Irén, (T.-Füred), Vedlik Liza, Violet Ernesztin és Regina. Asszonyok: Babócsay Sándorné, Éliássy Ferenczné, Farkas Vinczéné, Fehér Béláné, özv. Frank Antalné, Gaal Béláné, Gebhardt Sándorné, Hodossy Bálintné, Horánszky Józsefné, Hutter Károlyné, Kelecsényi Ferenczné, özvegy Köllner Lőrinczné, König Jó­zsefné, (Kisasszonytér,) özv. Lovassy Józsefné, Marsó Mónié, özv.-re—_ ."i.u'.——----— ~-----------------------5 Ha két szerelmes megegyezett egymással, az akadályok vajmi kis dolgok. A kártya, melyet Frigyes kapott, a legnagyobb óvszabályok követésére inlett, fenyegető veszélyekről beszélt, s kérdést tett, hogy hol kellene találkozuiok. Ez, aínint írva volt, a fiatal ember lakásán nem történhetik meg. Tehát a környékben kell egy szobácskát keresni. Az első találka már meg is volt álla­pítva, mikor Frigyes a következő levelet kapta: „Azt mondja ön, hogy imád, azt azonban nem mondja, hogy csinosnak talál-e. Ön engem rosszúl látott, s hogy szerethessen, jobban meg kell néznie. Kimegyek a kisérőnőmmel; menjen sétál­ni ön is, az s úton jöjjön velem szembe. Mint ismerőst szólitson meg, váltson velem néhány szót, s ez idő alatt jól vegyen szem- figyre. Ha nem talál csinosnak, mondja meg, s nem fogok érte haragudni. Ez igen egyszerű; különben rossz nem vagyok. Ezer csókot Bernerette.“ Frigyes kedvese meghagyásainak engedelmeskedett s csak annyit mondhatok, hogy a kísérlet eredménye nem is volt két­séges. Maga Bernerette, a kaczérság mester kéltségével, a helyett, hogy e találkozásra magát felpiperézte volna, házi ruhában jelent meg, haját egyszerűen kalapja alá ttizve föl. A tanuló tisztelet- teljesen iidvözlé, ismételve erősítette, hogy szebbnek találja, mint bármikor, s új hódításától elragadtatva tért haza; de sokkal szebb­nek tetszett előtte másnap, midőn a találkára jött el, s úgy találta, hogy nem csak a piperét, hanem egyáltalán minden, még a legpongyolább öltözéket is könnyen nélkülözhette. II. Frigyes és Bernerette teljesen átengedték magukat szerel-

Next

/
Thumbnails
Contents