Eger - hetilap, 1891

1891-05-26 / 21. szám

175

bodza vagy éperhajtással és finom pengéjű ojtó-késsel megjelenni. 3. Akik az ojtást teljesen elsajátítják, erről bizonyítványt kapnak, és kilátás van rá, hogy a két legjobban ójtó egyén 1 arany illetőleg 3 drb. ezüst forintos, állami jutalomban is részesülhet.

— Gyászhir. Zakkay Ágoston, egri külvárosi róni. katli. elemi tanító, élete 47-ik, boldog házassága 23-ik évében, hosszas szenvedés után, a múlt kedden, f. hó 19-én Egeiben elhunyt. Temetése, kartársainak, s jó ismerőseinek részvéte mellett, f. hó 21-én ment végbe.

— Szakáll Antal, itteni több izbeli szerepléséről müveit közönségünk körében is eléggé ismert vándor-recitátor, a múlt péntekre f. hó 22-ére lapunkban is hirdetett szavalati estélye elül, állítólag közbejött betegsége miatt, meg retináit. ügy látszik, megártott neki az egri — kiima, s a kapufélfától véve búcsút, — hagyta el városunkat.

— A „Korona vendéglő jövője *. Az egri „Korona“ vendéglőt jól ismeri Hevesvármegye közönsége. Egykor, mintegy félszázad előtt egy közönséges falusi csapszék állott a helyén. Úgy hívták hogy „Szemétdombi Kocsma.'* A negyvenes években Pyrker J. László egri pátriárka-érsek építtette föl a mostani alakjában, hogy legyen Eger városának legalább egy tisztességes vendégfogadója, mert a többiek („Oroszlán, „Szarvas“, „Zöldfa“ stb.) meglehetős ronda putrikok voltak. Nem is igen volt rajok szükség, mert az akkori idők szerint (mint helyen kint még mais) valamennyi egri kanonoki ház vendégfogadó volt. Az idők változ- tával még is beállott egy valamirevaló vendéglő szükségessége, s miután a „Korona“ e tekintetben a mai igényeknek nem felelt meg kellőképen, s e bajon a nem rég megnyitott „Nemzeti szálloda“ s az utóbb keletkezett „Hungária“ sem segített; — közelebbről városunk nemes magisztrátusának az a derék és helyes ötlete támadt, hogy a „Korona“ helyén, tehát a közvélemény szerint is a legalkalmasabb helyen (közel a vasúti pályaházhoz, az érsekkerthez, a fürdőkhöz, a színkörhöz, a belvároshoz stb.) egy, a mai igényeknek, s Eger város szükségleteinek teljesen megfelelő, nagyobb szabású vendéglőt kellene építeni. Mikor a városi tauács e'tervet jól meghányta-vetette, s létesítése módozataira nézve megállapodásra jutott, föliratot intézett, s ebben, említett tervének megismertetése után, ama tiszteletteljes kérdést intézte dr. Samassa József egri érsek ő exjához: nem volna-é hajlandó a nevezett „Korona“ vendéglő-épületet, a hozzátartozó telekkel s esetleg a közvetlen mellette fekvő, s most tornahelyiségül használt térséggel egyetemben, megfelelő vételár mellett, a város birtokába bocsátani? Egri érsek ő nrnlga, ki számtalan tanúságát adta annak, hogy Eger város jóléte, s úgy szellemi, mint anyagi fölvirágzasát is folytonosan s élénken szivén viseli, meggyőződve a terv helyes és czélszerü voltáról, azt, egyelőre „elvben“ elfogadni, s beléegyezni kegyeskedett, hogy a kérdéses „Korona“-épület a hozzátartozó telek s melléképületekkel mind- azáltal a tornahelyiségnek használt térség kizárásával, megfelelő vételár-összegért Eger város birtokába bocsáttassék, ha ez eladás elé a fensőbb forum részéről akadályok nem gördittetnek. Érsek ő exja egyidejűleg a megvenni szándékolt „Korona“-telep hivatalos becslését is elrendelni méltóztatott, s ennek megtörténte után, elhatározásáról, a becsár összegének is közlése mellett, leiratban értesítette a városi tanácsot. E stádiumban áll jelenleg a „Korona“ jövőjének ügye, mely, mint halljuk, a magistrátus által a legközelebbi vasárnapon tartandó közgyűlésen fog tanácskozás s eldöntés végett városunk képviselőtestülete elé terjesztetni.

— Lósorozás, f. évi május hó 15-én Eger városában előál- littatqtt 811 ló; ezek közül a huszárokhoz 67; a tüzérséghez 157; a vonat-csapathoz 151; — a teherhordókhoz 38; vagyis összesen 413 drb. ló vétetett be mint alkalmas.

— Menyköhullás. f. hó 24-én reggel 1 és 2 óra között a kőlyttk táján kétszer csapott le a villám; ezek egyike közel falubeli polgártársunk kutyáját érte, mely rögtön megdöglött.

— Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „Egyetértés“, mely a múlt január hó 1-én lépett fennállásának 25-ik évébe. Ez a magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az Egyetértést népszerűvé. Szerkesztve úgy van ez az óriási terjedelmű lap, hogy egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgáljon. Mert az Egyetértésben naponkint megtalálja a család, a hölgyvilág, a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárczaczikkeket legjobb Íróinktól, divattudósitást Párizsból stb. stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésiek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólérte- sültség tekintetéhen utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen kiemelendőnek tartjuk itt, mint egyik legfőbb, érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befo- lyásoltatni, hanem mint teljesen független lap fölött áll műiden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvánul, hogy az Egyetértés olvasói között minden pártból találunk híveket. Az Égyetértés gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az Egyetértésben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már nélkülözhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az Egyetértés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon, s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kiviil végre csak az Egyetértés 3 specziális rovatát említjük meg melyek országos hírre tettek szert. Ezek : az Irodalom, a Tauügy és a mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótolni. Szóval, a ki olvasni valót keres, és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, V* évre 5 fit, egész évre 20 frt.

— Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zenemű-kereskedésében (Budapest váczi utcza 30-ik sz. a.) megjelent: „Oeil- lets Kouges.“ (Piros szegfű), Valse; szerzé Kövér Miklós. Ezen keringő felülmúl minden most létező új keringőket úgy kiállításban, mint, dallamosságban. A közönségnek pedig a legkedveltebb darabja. Ára 1 frt 50 kr.

— Rendőri hir. Szerencsétlen halál. Zsolczer Mihály egri illetőségű 18 éves földmives, folyó hó 22-én délelőtt 11 óra tájban, az uj katonai laktanya-telepen, az épülőfélben lévő főkapu deszka-feljárójáról leesett, és fején oly súlyos sérülést szenvedett, hogy másnap belehalt. Szemtanúk állítása szerint az eset úgy történt, hogy nevezett másodmagával egy saroglyára fektetett súlyos épületkövet vitt a kérdéses feljárón fölfelé. Társa a saroglyát elölről, ő pedig hátulról emelte. Midőn mintegy 6 méter magasságra haladtak, két ellenkező irányban jövő munkással találkoztak, a kik elöl kiakartak térni. E kitérés közben azonban a kő súlya teljesen a hátul álló Zsolczerre nehezedett, minek következtében a saroglyát elejtve egyensúlyt vesztett, s a kővel együtt jobbra, lezuhant a feljáróról. Holtra rémült társa az üres saroglyával kezében fönt maradt s az ijedtségen kivűl egyéb baja nem történt. A boldogtalan fiatal embert eszméletlen állapotban szállították az irgalmasok kórházába, a hol nem is tért többé magához. Az esetről értesült rendőrség a hivatalos vizsgálatot rögtön megindította.

— Termény üzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósitónktól.) Terményüzletünk a múlt héten is megtartotta egy idő óta beállt szilárd irányzatát, habár időközönkint 10—15 kinyi árkülönbözetek merülnek föl. A készlet azonban annyira ki van merítve, hogy gyors felujulása sürgősen kívánatosnak mutatkozik. Jegyzett áraink : t. búza (hetivásári áru) 9.40—9.80; (vaggon szállítmányoknál 20—30 krral több); rozs és kétszeres 6.80—7.40; árpa (lanyha) takarmányáru 6.50—6.80; vetnivaló 7.50; kukori- cza 6.60—6.80; zab 7.20—7.50 mmkint.

Felelős szerkesztő: SzaToó Ig'aa.ácz.

Fekete, fehér és színes selyemszövetek 60 kitől egész 15 frt 65 krig méterenként, sima és válogatott (körülbelül 240 különféle minőség és 2000 különböző sziliben és mintában) küld vég és darabszámra bérmentve és vámmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. szállító gyári raktára) Zürichben. Minták postafordulatával. Levelekre Svájczba 10 kros belyeg ragasztandó.

__________(52) 12-25