Eger - hetilap, 1891

1891-05-19 / 20. szám

166 elek sorrendjében annyi lovat, amennyi egy óra lefolyása alatt szemle alá kerülhet. Ez okos és czélszerü eljárás által el lenne hárítva a hasztalan időfecsérlés miatt a folytonos panasz és zú­golódás, az elégedetlenség hangos nyilvánulása, valamint a jog­talan protekeziók nyilvános és botránkoztató. gyakorlása. De mind­ezek létesítéséhez az intéző körök jő akarata, s a mai divatból ugyan már kiment, de azért örökké igaz példaszó iránt való fo­gékonysága kívántatik meg, hogy: „Ordo est anima rerum.“ (Beküldetett.) — Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „Egyetértés“, mely a múlt január hó l-én lépett fennállásának 25-ik évébe. Ez a magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tár­háza tették az Egyetértést népszerűvé. Szerkesztve úgy van ez az óriási terjedelmű lap, hogy egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgáljon. Mert az Egyetértésben na­ponkint megtalálja a család, a hölgyvilág, a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regé­nyeiben, talál benne tárczaczikkeket legjobb Íróinktól, divattudó- sitást Párizsból stb. stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólérte- sültség tekintetéhen utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen kiemelendőnek tartjuk itt, mint egyik leg­főbb, érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befo- lyásoltatni, hanem mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyil­vánul, hogy az Egyetértés olvasói között minden pártból talá­lunk híveket. Az Egyetértés gazdasági rovata elismert régi tekin­télynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az Egyet­értésben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már nélkülözhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és me­zőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgok­ban az Egyetértés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon, s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terje­delemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az Egyet­értés 3 specziális rovatát említjük meg melyek országos hírre tettek szert. Ezek : az Irodalom, a Tanügy és a mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótolni. Szóval, a ki olvasni valót keres, és a világ folyásáról gyorsan és hitele­sen akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra I frt 80 kr, */* évre 5 frt, egész évre 20 frt. — A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Gene­rali) f. é. április hó 30-án Triestben tartott 59-ik közgyűlésén beterjesztette az 1890. évi mérlegeit. A közgyűlésnek tett jelentésekből értesülünk, hogy az élet­biztosítási ágban a díjtartalék 2,293.129 frt 35 krral szaporodott és 1890. deczember 31-éu 28,927,291 frt 36 krra emelkedett és hogy az 1890-ben újonnan kötött biztosítások összege 17,696.232 frt 94 krra rúgott, mi által az 1890. deczember 31-én érvényben levő biztosítások tőkeösszege 124,121,441 frt 72 krra szaporodott fel. Az évi díjbevétel az illetékkel együtt 5,002.565 frt 89 kit tett ki. A tűz-és szállítmány-biztosítási ágazatokban a díjbevétel 9,017.000 frt 32 krt tett ki, mely összegből, mint minden teher­től mentes díjtartalék 2,250.646 frt 87 kr. helyeztetett tartalékba, mig az 1890. deczember 31-én a jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvények összege 24,167.306 frt 81 krra rúg. Az 1890-ben kitüzetett károk összege 8,345,827 frt 21 kr. A társaság alapítása óta egész 1890. deczember 31-dikéig 235,717.767 frt 43 krnyi tekintélyes összeget fizetett ki károk fejében. Ezen összegből 143.424 káreset 44,315.616 frt 47 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére szolgáló tartalékalap 1890. deczember 31-én 1,209.030 frt 27 krra emel­kedett, noha a kisorsolható értékpapírok csak is névértékűkkel lettek a mérlegbe felvéve. A tőkésített, nyereségtartalék az alapszabályok szerinti ösz- szegben 2,625.000 írttal az ingatlanok tartalékalapja 1,289.480 frt 92 krral és a kétes követelések tartaléka 80.000 frrttal ma­radt változatlanul. Az összes biztosítéki alapok 2,545.432 frt 80 kiről 33,303.671 frt 22 krra emeltettek és a következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlan vagyon és jelzálogok 9,009.007 frt 76 kr. 2. Kölcsönök intézeti életbiztosítás kötvényekre 2,807.812 frt 84 kr. 3. Kölcsönök állami értékpapírokra 38.648 frt 74 kr. 4. Érték­papírok 24,507.472 frt 98 kr. 5. Váltók 448.903 frt 81 kr. 6. Folyó számlák és adósok a hitelezők levonása után 627.774 frt 46 kr. 7. Pénzkészlet az intézetnél és bankoknál 2.189.050 frt 63 kr. 8. A részvényesek adóslevelei 3,675.000 frt — kr. Összesen: 43,303.671 frt 22 kr. Tiszta nyereség fejében 737.862 frt 44 kr. lön kimutatva, miből minden egyes részvényre 120 arany forintnyi (egyenlő 300 frankkal) jutalék esik. Nyilttér. *) Himlő-oltást végzek lakásomon vagy háznál május 21, 22, 23, 24 és 25-én, 2—5 óráig. Dr. Glósz Kálmán, id. oltó-orvos. *) Ezen rovat, alatt közlött ekért felelősséfíet nein vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Szabó Zgriá-Cz, Nyersselyem háncsruhákat 10 frt 50 krért és­jobb minőségben szétküld bér- és vámmentesen Henne- berg G. (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürich. Minták postafordultával. Levelekre Svajczba 10 kros bélyeg ragasztandó. (52) n—25 3366. “j 1891 Hirdetmény. Eger város képviselő testületének folyó évi 3366. számú határozatához j képest, tekintettel az 1886. évi XXII. t. ez. 110. §-ra közhíré tétetik, hogy az egri gyalogsági laktanya területének a vármedye részére leendő átengedése iránti határozat hozatal és a laktanya telepe körűi szükséglendő 28 méter szé­lességű területre vonatkozó szolgalmi jog kérdésének tárgyalása, a folyó év juniushó L 4-én tartandó képviselő tes­tületi közgyűlésre van kitűzve. Eger, 1891. május 12. Grónay Sándor, * tv/%1 ncó c.v . jHirdetmény. ősz. küld. Az 1892. évre érvénnyel bírandó ország­gyűlési képviselő választók névjegyzéké­nek összeállítása, illetőleg kiigazítása a köz­ponti választmány által megválasztott ősz- szeiró küldöttség részérül f. év május hó 20-án d. u. 3 órakor fog a városház nagy­termében megkezdetni s naponta délután 3 órától 6 óráig folytattatni, következő sor­rendben : város I. II. III. IV. hatvan I. II. III. IV. felnémeti czifra sáncz és makiári I. II. negyedek. Miről az illetők azzal értesiitetnek, hogy választói jogosultságuk igazolása végett, a küldöttség előtt fent jelzett határidőben megjelenni jogukban áll. Eger 1891, május 12. Grónay Sándor, ■ 1-..VT Qlr.Xlr PÁLYÁZATI HIRDETÉS. A hevesmegyei takarékpénztárnál egy „irattárnoki és segédtiszti“ uj állás rendszeresittetvén. felhivatnak az ezen állásra pályázni óhajtók, hogy szakkép­zettségüket igazoló okmánynyal ellátott folyamodványukat — a hevesmegyei takarékpénztár igazgató-tanácsához czi- mezve, — legkésőbb folyó évi jun. 15-ig bezárólag a nevezett intézethez adják be. I Évi üzetés: 600 frt, melynek kétsze- re sét a megválasztott, óvadékul tarto­zik letenni vagy kellőképen biztosítani. Az állás folyó évi julius l-én okvetle­nül elfoglalandó. Kelt Egerben, a hevesmegyei taka- jrékpénz tárnak 1891. évi május 14-én tartott igazgató-tanácsi ülésében. (122) 1— c! T re IVTiklV^ ^nök 0

Next

/
Thumbnails
Contents