Eger - hetilap, 1891

1891-05-12 / 19. szám

153 Köllner Lőrinczné s leánya Ilonka, özv. Lovassyné s leánya Zsuzsika, Majthényi Lenke, Marssó Mórné s leánya Margit, özv Nagy Albinná s vele Czakó Mariska, Petravich Bertalanná s vele Petravich Ilka, Remenyik Józsefné (Hevesről) s vele Li- povniczky Jolánka (Hevesről); Sajóssy Alajosné s leánya Irénke, Siskovich Józsefné s leánya Etelka, Szabó Ella, Tróján Alajosné, Ury Józsefné, stb. urhölgyek. Különfélék. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső pünkösdi ünnepek miatt a jövő szerdán, f. máj. hó 20-án reggel fog megjelenni. — Reményi jön! Reményi Ede, — mint ezt itteni hang­versenye alkalmával közönségünknek megígérte, s ez Ígéretét nem rég Budapesten e lapok szerkesztőjének meg is újította, — f. május hó 23-án érkezik városunkba, s ugyanezen nap fogja tartani ezúttal itteni második hangversenyét. Világhírű hegedűművész hazánkfia e hangversenye tiszta jövedelmének felét az egri egyesült jótékony nőegyesületnek fogja adományozni, miért is a hangversenyt a jótékony nőegyesület választmánya fogja, és pedig a nyári színkörben rendezni. — Fáklyás zene. Az egri jogakadémia polgársága, az egri jogászokat segítő egyesület 25-éves fönállása alkalmából a f. máj. hó 9 és 10-én tartott ünnepségeket tegnap, hétfőn, f. hó 11-én est ve, méltóképen azzal fejezte be, hogy Babies János apát­kanonok ő nsgát, mint az egri jogakademia nagyérdemű igazgató­ját, fáklyás zenével tisztelte meg. Ez alkalommal Babies igaz­gató ő nsgát Farkas Dezső joghallgató üdvözölte talpraesett derék beszéddel. — Dr. Kisfaludy Árpád, budapesti egyetemi tanár, a Szent- Tstván-társulat alelnöke, a nevezett társulat érdekében, a múlt héten, f. hó 6-7-én, városunkban tartózkodott, s Zsendovics Jó­zsef apátkanonok ő nsgának volt kedves vendége. A tudós tanár s alelnök ez alkalommal több itteni jó ismerőse s barátjánál is tett látogatást. — Vértesi Arnold, jeles beszélyiró földink, a „Debreczeni Ellenőr“ szerkesztője, f. iió 20-án Egerbe érkezik, rég nem lá­tott szülővárosának s itteni számos barátainak s tisztelőinek lá­togatására. Úgy vagyunk értesülve, hogy kiváló irótársunk s föl­dink tiszteletére ez alkalomból itteni barátai s tisztelői diszlako- mát fognak rendezni. — Érettségi vizsgálatok az egri kath. fögymnásiumnál. A ft. cisterci-rend vezetése alatt álló egri kath. fögymnásiumnál a folyó isk. évi érettségi vizsgálatokra 28 növendék jelentkezett. A most folyamatban levő évzáró vizsgálatok eredményétől függ, hányán fognak a jelentkezettek közöl az érettségi vizsgálatra bocsáttatni. Főgymnásiumunknál az írásbeli vizsgálatok f. évi máj. hó 20—24; — a szóbeli vizsgálatok pedig f. é jun. hó 22—24. napjain fognak megtartatni. — A hevesmegyei 1848/9-ki honvéd-egylet folyó év és hó 18-kán saját szükséggel küzdő elaggott bajtársai javára, májusi mulatságot fogván pünkösd másodnapján az érseki kertben tar­tani, és ehez képest illedelmes zenészeiről úgy Ízletes ételek, és italok kiszolgáltatásáról is gondoskodván, a ezukrászat kiállí­tásából se lévén hiány, ezeknél fogva tiszteletteljesen felkéri a t. közönséget, miként érintett kellemes nyári mulatságot becses megjelenésük, és részvételük által ékesíteni szíveskedjenek annál inkább, mivel ez utón jótékonyságuk éreztetésén felül a belépti dijak is 20 krba lévén megállapítva, a reánk mért sors csapásai mellett se kívánunk senkinek áldozatkészségével terhére lenni. A rendezőség. — Tornaverseny. A nmlgu vall. és közokt. magy. klr. mi- nisterium által, a küszöbön álló pünkösdi ünnepek folyamán a ma­gyarországi középiskolai tanulók számára rendezendő országos tornaverseny en az egri kath. főgymn. felső osztálybeli nö­vendékei közöl harminczketten — esetleg 33-an — fognak, Eger város színeit viselő egyenruhákban, részt venni. Az ifjak jövő szombaton, f. máj. hó 16-án a délutáni vonattal indulnak Buda­pestre, ft. Led ni ez ky Ipoly főgymn. nyilv. r. tanár főfelü­gyelete, s Perger Ignácz főgymn. tornatanitó vezetése, mellett. — Lányi Ernő, ismert magyar népdalszerző, a „Ne sírj ne sírj Kossuth Lajos“ hazaszerte ismert népdal szerzője, a székes- fehérvári püspöki egyház karnagya, tegnap, hétfőn délután, itteni barátai látogatására, városunkban időzött, s még az éjjeli vonattal tovább utazott. — Helyettes városi alorvos. A néh. Kotrba Nándor városi tiszti alorvos elhunytával megürült városi alorvos teendőinek ide­iglenes teljesítésével a városi képviselőtestület dr. ellősz Kál­mán orvostudor földinket, volt tátrafüredi fürdő-orvost, s jelen­leg városunk egyik legutóbb idekeiült fiatal gyakorló orvosát bízta meg, ki, mint halljuk, ez állomásra pályázni is fog, — mint reméljük s óhajtjuk, — a süker biztos kilátásával. — Grünwald Béla meghalt! E megdöbbentő hirt sürgönyzik gr. Apponyi Albertnek f. hó 10-éről Párisból. A váratlan s meg­lepő tudósításból azt következtetik, hogy politikai életünk e ki­magasló alakja, valószínűleg önmaga vetett véget életének. — Az iparostanulók rajz- és munkakiállitása. Az iparostanu­lók ez idei rajz- és munkakiállitása pünkösdkor, vagyis f. hó 17—18-án fog megtartatni a belvárosi községi iskola nagy-termé­ben, melyen képviselve lesz a fém-, fa-, bőr-, ruházati és vegyes ipar; — továbbá ki lesznek állítva az iparostanulók által készített rajzok és Írásbeli dolgozatok is. A kiállítás a kitűzött, napokon minden dij nélkül megtekinthető délelőtt 9—12-ig, délután 3—6 óráig. Eger, 1891. május 9-én. Derszib Rudolf, ipariskolai igazgató. A hála az, mely léted átkarolja, Mely téged újra — újra tenni készt, Egy hálaköny, mi tégedet vezérel, Mint csillaga a küzdő tengerészt; Oh légy is áldva, míg a nap sugárzik, Mig letörlőd a fájó könyeket, Míg ezereknek szivén kél ez érzés: „Áldás lebegjen ez egylet felett!“ Moliére fiatal éveiből. f Az országúton, mely a Rhone-völgyből a Dauphiné-be ága­zik, s az lsére folyó mentén halad tova a grenoblei hegyek közé, — az 1647-ik év egy szép júliusi reggelén egy sajátságos kara­ván vonult végig. Néhány, ócska, rongyos vászonnal födött, kez­detleges jármű, utánok egy magasan megrakott társzekér kapasz­kodik nehézkesen a lankás lejtőn fölfelé. Az apró, sovány mokányok által vont jármüvek után férfiak ballagnak, kiknek különös, kissé kalandos öltözetük azonnal elá­rulja, hogy nem e vidékről valók. Azonkívül csakhamar föl lehet ismerni, hogy vándor-komé­diások, vagy valami szinésztrupp. mely a nagy világnak fordította Thespis-szekere rudját. Csaknem mindnyájan fiatal ficzkók, húsz s néhány éves kor­ban, kik azt tartják, hogy övék az egész világ. Halvány arczá- ikon, melyeken a gyakori nélkülözések szembetűnő nyomokat hagytak hátra, életelevenség tükröződik vissza, s szemeikből a gondtalan fiatalság tüze sugárzik szerte. A pompás tavaszi reggel rendkívül iiditő hatással van a vándorcsapatra. Elénk csevegés, vidám tréfa közt haladnak tova. Az egészen elburkolt „ekhós“ kocsikból, időnkint nők vidor csen­gő kaczaja liarsan ki, s a foltos vászonboriték alul néha egy-egy pajzán ábrázatú csinos női fej bukkan elő, kedvderitő elmés szava­kat küldve a kocsik mögött ballagó fiataloknak. E kedves fők egyikének tulajdonosa Béjard Madelei­ne kisasszony, amaz igéző kicsi színésznő, ki két nővérével, kik szintén a színi pályájára szentelték magukat, együtt képezi a vándortársulat női karát. Eleven kaczajjal kisért bohó megjegy­zéseik íőkép egy, mintegy 25 éves fiatal embernek szólnak, ki ugylátszik e vándortársulat impressariójaként szerepel. E hivatá­sára vall distingvált, s jellemző külseje is, mely azonnal elárulja benne a vezérszerepre hivatott, kiemelkedőbb talentumot. Középen kettéválasztott, lecsiiggő barna fürtöktől borított feje, finom arcza, nemes metszésű orra, szép formájú ajkai, s nagy, szellemszik­rázó szemei egész alakját valami , sajátszerű varázszsal áraszt­ják el. Ez a tisztelt ur Jean Poquelin, egykor párisi jogász, ki két év előtt, az igéző Béjord Madeleine iránti rajongó szere­lemből az atyai háznak s a jogtudományoknak örökre búcsút mondott. Néhány tisztességes családból származott fiatal ember ugyan­is társasággá alakult, hogy saját szakálukra színdarabokat ját-

Next

/
Thumbnails
Contents