Eger - hetilap, 1891

1891-05-05 / 18. szám

146

gozni és értelmesen felhasználni ismereteit. Ha nem, szóbeli vizsgálatra nem bocsátható. Ha egy tanuló egy kérdésből elégtelen érdemjegyet kapott, tehát az egyik sarkalatos kérdésben teljesen tájékozatlan, megbuktatandó, ha más kérdésből meg is tudott felelni. A nyolczadik osztály tanjegyei csupán kétes esetekben szolgálhatnak tájékoztatóul. A hazai történelemre vonatkozó kérdéseknél a világtörténeti eseményekben való tájékozottság és a földrajzi ismeretek is megvizsgálandók s az erre kapott feleletek szintén betudandók az érdemjegy megállapításánál sat.

— Ukáz. Baross G-. kereskedelemügyi magy. kir. minister közelebbről a következő szigorú rendeletet intézte a magy. kir. posta- és táviróhivatalokhoz: „Tapasztaltam, hogy hirlapszerkesz- tőségek, pénzintézetek, egyletek, ügynökök, kereskedők, és más magánfélek a posta- és távirda-hivataloktól bizonyos egyének hitelképességére vonatkozó, vagy statistikai, s egyéb adatok közlését kérik. Minthogy a posta és táviró hivatalok magánfeleknek csakis a posta és távirda kezelési szabályokra, illetve a magát igazoló magánfél saját küldeményére nézve adhatnak felvilágosításokat : figyelmeztetem a közönséget, hogy a posta és táviró hivatalokhoz kizárólag az imént megjelölt ügyekben forduljon felvilágosításért, mert egyéb tárgyú megkeresésekre a postahivatalok választ nem adhatnak. Bpest. 1891. apr. 14. Baross, m.

— Melyik lapra fizessünk elő ? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az „Egyetértés“, mely a múlt január hó 1-én lépett fennállásának 25-ik évébe. Ez a magyar olvasóközönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az Egyetértést népszerűvé. Szerkesztve úgy van ez az óriási terjedelmű lap, hogy egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgáljon. Mert az Egyetértésben naponkint megtalálja a család, a hölgyvilág, a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárczaczikkeket legjobb Íróinktól, divattudó- sitást Párizsból stb. stb., úgy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiáll hatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólérte- sültség tekintetéhen utolérhetetlennek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen kiemelendőnek tartjuk itt, mint egyik legfőbb, érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befo- lyásoltatni, hanem mint teljesen független lap fölötte áll miuden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvánul, hogy az Egyetértés olvasói között minden pártból találunk híveket. Az Egyetértés gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja már, hogy az Egyetértésben megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már nélkülözhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az Egyetértés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon, s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az Egyetértés 3 specziális rovatát említjük meg melyek országos hírre tettek szert. Ezek : az Irodalom, a Tanügy és a mezőgazdaság, melyek mindegyike egy-egy szaklapot képes pótdni. Szóval, a ki Ólvasni valót keres, és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, */* évre 5 frt, egész évre 20 frt.

— Miként haltak meg a Bonaparték? — A Napoleon-család egyik tagja sem érhette meg, hogy saját hazája, Francziaország földén fejezze be életét. Csaknem mindnyájan számkivetésben haltak meg. — Miközben Jerome herczeg Rómában a halállal vívódott, cousineja, Marianne Bonaparte, I. Napoleon testvérének, Luciánnak menye halt meg 80 éves korában, Ajaccioban. — I. Napoleon, a franc?iák hadverő ozászára Sz.-Ilona szigetén, számkivetésben és fogságban végezte életét.. Idősebb testvére, József, spanyol király, Olaszországban Flórenczben halt meg 1844-iki juh 28-án. — Bonaparte Lucián, szintén fivére I. Napóleonnak, kivel örökös villongásban élt, zajos életpályáját Róma mellett, Viterboban fejezte be 1840-ben. — I. Napoleon harmadik fivére, Lajos, utóbb hollandi király, a későbbi III. Napoleon franczia császár atyja, 1846-ban Livornóban tartózkodott, midőn fia a ha mi erődből, hol fogva volt, szerencsésen megszökött. Az atya, hogy fiát láthassa, az angol követségtől útlevelet kért, melynek megtagadása oly heves ingerültségbe hozta, hogy gutaütés érte 1846-iki juh 24-én.

A nagy Napoleon legifjabb öcscse, Jerome, az egykori vestfaliai király, a legközelebb elhunyt Jerome herczeg édes atyja, még valamennyi Napoleon közt, — ha lehet úgy szólni, — a legszerencsésebben halt meg. Mint Napoleon-herczeg, francziaországi marsall, és a franczia trónra jogosult, a második császárság idejében napjait boldogul élte le Páris melletti palotájában, Villege- nisben, holott 1860-iki jun. 24-én csöndes halállal múlt ki.

Megemlítjük még, hogy a Napóleonok édes atyja, Bonaparte Carlo, szintén nem szülőföldén, Ajaccioban, hanem Montpellierben halt meg 1785-iki fehl'. 24-éu. Carlo neje, Laeticia, a nagy hadverő korzikai édes anyja, teljes tizenöt év\el élte túl hírneves császárfiát. Az öreg asszony 1830-ban kitörte az egyik lábát, s ettől kezdve folyvást a szobát kellett őriznie. Félig megvakulva, állandón gyászolva nagynevű fiát, a császárt, 1836-iki február 2-án halt meg Rómában.

III. Napoleon, és fiának, Lulunak a sorsa ismeretes. A császár 1873-ban, Angolországban, chislehursti száműzetésében halt meg; fiát pedig, Lulut, öt évvel később a zulukafferek szúrták le Délafrikában.

— A „bölcső titkai“ czimmel épen most jelent meg a Képes Családi Lapok kiadásában veterán regényírónknak Lauka Gusztávnak egy igen érdekes regénye, amelyben maró szatírával rajzolja szerző egy főispánnak a pályáját s a családi életét. A díszes borítékkal ellátott s csinosan kiállított kötet 1 frt. Megrendelhető a Képes Családi Lapok kiadóhivatalában (Budapest, Nagy-Korona utcza 20. sz.) és kapható minden könyvkereskedésben. — A Képes Családi Lapok előfizetői 4 ilyen regényt kapnak in gyért évenkint és így a magas irodalmi színvonalon álló s előkelő munkatársakkal biró lap, 6 forint lévén előfizetési ára, oly csekély összegbe kerül, hogy mindenki megrendelheti, miért is ajánljuk olvasóink pártfogásába.

— A nyitra- és barsmegyei gazdasági egyesület által rendezendő s f. é. május 3—4-én megtartandó érsekujvári nemzetközi nagy lóvásár és ügetőverseny rendező bizottsága a következőleg alakíttatott meg: elnök Jankovics Aladár, tagok: Bartakovits Árpád, Klein Jakab, Klein Lajos, Klobusóczky János, Majláth Ferencz, herczeg Odescalchy Livius, herczeg Odescalchy Géza. Az ügetőversenyre bejelentések Érsekújvár város kapitányi hivatala által a verseny napjának, május 3-ikának d. u. 1 órájáig bármikor elfogadtatnak. Ézen gyorsan fejlődő lóvásárra számos külföldi vevő fog megjelenni, minélfogva a tenyésztőkre nézve igen jók a kilátások.

— Milleniumi emlék a Tisza partján. A tiszafüredvidéki régészeti egyesület legutóbbi ülésén, Tariczky Endre elnök indítványt tett a honfoglalás ezredéves ünnepének megölése tárgyában. Egy helyi érdekű emlékre hívta fel a figyelmet: az egyek- dorogmai rétre, hol a krónika szerint a két honfoglaló vezér, Szabolcs és Tas átvezette hadseregét, hogy a túlsó oldalon Árpád seregével egyesülhessen. Szólítsák tehát fel Hajdú- és Borsodvármegyék közönségét, hogy mindegyik a maga részéről az innenső és túlsó parton egy-egy emlékoszlopot állítson s rajta a két vezér nevét örökítsék meg az utókor számára. Az egyesület az indítványt elfogadta, s ennek értelmében fog az illető megyékhez emlékiratot intézni.

— Uj zenemű. Nádor Kálmán zeneműkereskedésében megjelent Hattyudalok; 7 eredeti magyar dal, ének és zongorára szerzé Nádor Gyula. Ára 1 írt 20 kr. Már maga a czimlap, mely művészi karczolat, elárulja annak nem közönséges tartalmát. A korán elhunyt szerzőnek utolsó dalai ezek, és egyike a legremekebb dolgoknak, melyeket eddig hallani alkalmunk volt. Annyi érzést, melódiát és magyarságot népdalokba önteni csak kiváló egyéneknek adatott meg. Különösen sikerültek : „Hogyha titkolt könnyeimből“; Tóth Kálmánnak remek költeménye, mely méltóan van megzenésítve. Petőfinek „Boldog éjjel“ ez. költeménye épen oly sikerült, „Csöndes szellő rezgeti a levelet“ egy dal tele érzéssel. „A körösi nagy vásáron“ — pompás friss ; a többi szinte mind szebbnél szebb dalok és minden a zene iránt érdeklődőknek bátran és melegen ajánlhatjuk.