Eger - hetilap, 1891

1891-04-28 / 17. szám

135

és Wind István mint a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvett képv. test. tagoknak ezen tagságról történt lemondása következtében helyeiket, Mélay Dániel, Mező Jgnácz, Szmrecsányi Pál, Nánássy Ernő és Lipcsey Péter mint a sorrendben következő legtöbb adót fizető póttagok foglalták el; továbbá: ugyancsak a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvett özv. nők, és jogi személyek részéről a képviselettel megbizattak : Fülöp Zoltán, Éliássy Ferencz, Lusztig Ignácz. Veisz Fülöp, Sapka Béla, Braun Károly, Szvorényi József, Vass Lajos, Twrdy Ányos, Tolvaj Ágost. Francz Gyula, Ötömösy Ödön, Kállay Árpád, Dr. Brünauer Bálint, Vavrik Sándor, Gáliy Ferencz, Csiky Sándor, Debreczenyi János, Lichtmann Sámuel, Baranyai Sándor, Mészáros Kálmán, Fenyvesy Sándor, egri lakosok. A tűzoltó őrtanya mellett levő bid kijavítása elrendeltetett; egyidejűleg azonban a terv és költségvetés felülvizsgálatával az építési szakosztály meg- bizatott, A Telekesy és Arany János utczák kiépítése, az építési szakosztály véleménye szerint elrendeltetett; a szakosztály kisebbsége nevében előterjesztett azon indítvány azonban, hogy a város tulajdonához tartozó katonatiszti lak, és az ezzel egy vonalban levő kanoncki lakások, valamint özvegy Tranger Ignáczné, háza előtt lévő kertek, mint jogtalan foglalások, eltávolíttassanak : mielőtt, érdemleges tárgyalás alá vétetnék, véleményadás végett a jogügyi szakosztályhoz utasittatott. A város közházánál lévő hivatalos helyiségek átalakítására vonatkozó terv elfogadtatott, s végrehajtatásával a váro-i tanács és mérnök továbbá: Kovács Kálmán, Horváth József, Gáspárdy Géza és Si- monyi Károly vár. képv. bízattak meg. Végül a rendőrség szervezésére vonatkozó szabályrendeleti tervezet, és szolgálati utasítás. tekintettel az ügy fontosságára, mielőtt érdemleges tárgyalás alá vétetett volna, kinyomatni, s a képv. tagjai körzött kiosztatni határoztatott.

— A millenium ügyében. Hazánk ezredéves fönállásának megünneplése alkalmából a tiszafüredi régészeti egyesület közelebbről a szomszéd Hajdú és Borsodmegye közönségéhez a következő feliratot, intézte:

„Egy uj pliaiosi fény kezdi sugarait édes hazánk teiületén ez idő szerint, elárasztani. Ez az ezredéves honfoglalás nagy nemzeti ünnepe közeledésének fénye, melynek kellő megölésére készül is már minden joravaló magyar család, készülnek a falvak, városok és megyék, készül maga a tömörült nemzet is, mihelyt annak megtartási idejéről a magyar parlament határozand.

Nagy ünnep lesz az nem egyedül az ezredéves honfoglalásnak emlékünnepe, de egyszersmind az annyi felejthetlen nemzeti

Hektor piros nyakörvet kapott, s oly ápolásban részesült, mint egy második gyerek a háznál. Egészen el voltunk ragadtatva okosságától, udvarias magaviseletétől, és szerénységéről; e három egységes erénytől, melyeket egy kutyában egyesülve csak nagy ritkán Üldözhetni fel.

Egyszerre Hektor — torokdaganatot kapott. Feleségem éles szeme azonnal észrevette Hektor karcsú termetén ezt a testi rendellenességet. Mintegy három hét előtt történt, midőn semmi rosszat sem sejtve, délre haza érkeztem.

Feleségem az ablaknál ült. s annyira belé volt merülve az ölében nyugvó kutya szemléletébe, hogy hirtelen fölrezzent, midőn az ajtót benyitottam.

— Ah, Jenő, — kiáltá csüggedten. — úgy látszik, hogy Hektorunk toroklobban szenved.

Én egy diplomatikus baromorvos tekinytélyével vettem vizsgálat alá a szenvedőt, s csakugyan azt tapasztaltam, hogy Hektóinak előbb még annyira karcsú nyakán szembetűnő daganat észlelhető.

— Csakugyan, úgy látszik. —• mondám, — hogy Hektor torokdaganatban szenved ; de tudod. Marim, hogy én nem vagyok pessimista. várjunk tehát egy kissé; lehet, hogy csupán torokmandulái vannak némileg megdagadva.

Mire feleségem egyikét vetette rám ama szeretetreméltó pillantásoknak, melyekből egész raktárkészletet tartott a czélra, hogy általuk az én úgynevezett, tréfás észrevételeimet megjutalmazza, s mit én azzal viszonoztam, hogy egész ebéd alatt nem fogytam ki az elmés megjegyzésekből.

Azonban Hektor baja napról-napra aggasztóbbá lón s két hétre házunkba való bevonulása után. a torokdaganat oly mérvet öltött, hogy kényszerülve láttam magamat számára bővebb nyakkötőt, vásárolni, s végre ellent nem állhatva feleségem folytonos unszolásának, — orvosi segítséghez folyamodni. Önként érveszély között egy ezredéven át, a szeretett hon szerencsés fen- tartásának, el nem vesztésének emlékével átszálló ünnepség a második ezredév folyamába.

Ez érdemben, e tekintetben is emlékezetessé kell nekünk tennünk utódaink és unokáink számára amaz ünnepet, mint a hogy tették őseink reánk nézve emlékezetessé a honfoglalás bevég- zett tényét, több egyes emlékhelyek s helynevek hátrahagyásával e mai korig.

Több ily, a honfoglalásra emlékeztető helynévvel biró emlékhelyek vannak e haza földjén. Mindannyi honfoglalási történelmi emlékű helyek. Mindannyi égő, el nem éghető csipkebokrok, Árpádnak s honfoglaló vezéreinek el nem éghető csipkebokrai, melyek tüzet el nem oltható lángra egy uj haza szerzésének önfeláldozó buzgósága, szeretete fakasztotta, — s mely égő láng hasonló honszerelemre lelkesítse a jelen s az utókort mind az idők végéig. . .

Mindannyi szent helyek azok, e honnak kegy-helyei, hol akkor hazaiiui búcsúkat képezve kell ünnepélyesen megjelennünk, honfoglaló őseinkre hálásán megemlékeznünk s a haza további fentartására, azoknak példáira emlékezve, egymást lelkesítenünk.

Alig van hazai vidék, melynek a honfoglalási időből ily szent helyei nem volnának, melyeknél tehát ama nagy ünnepen, mint a haza ezredéves oltárainál, áldoznunk is kell a hazai Nem- tőnek legalább egy-egy nemzeti koszorúval vegy más emlékjellel, milyent a találékony hálás kegyelet csak adhat.

Ily hagyományos szent hely Tiszafüred vidékén az egyek i tiszai rév-átjárási hely, mely a dörög mai oldalra vezet át. Hol Árpád két honfoglaló vezére: Szabolcs és Tas, a szabolcs- szatmár-bihari diadalmas hadjáratból, a Sebes-Kőrös partjáról, Szeghalomtól a Tisza mellett visszatérve, itt az egyek-dorogmai réven, ment át hóditó seregével a Tiszán a túlsó jobb oldalra, hol már Árpádnak az Ostoros vizétől *) Poroszlóig lehuzódó hadseregével egyesült.

Mindkét révhely, az egyeki is, a dorogmai is Béla király névtelen jegyzője szerint **) ez átmenetről emlékezetessé maradván, egy-egy emlékoszlop felállítását [érdemelné meg, melyek a két hadvezér nevét arany betűkkel adnák át ismét az utókornak.

Egyiknek felállítása bizonyára Hajdú megyét, a másiké pedig Borsodmegyét érdekelné leginkább.

*1 Béla király névtelen jegyzőjének könyve. Ford.: Szabó Károly. 43. lap.

**) Ugyanaz, 40. lap.

tétik, hogy az egész família egybegyült, midőn az állatorvos megérkezett.

Egy öreg ur volt, aki egészen úgy nézett ki, mint egy igazi emberdoktor. Megtapogatta Hektor nyakát, azután felhúzta tor- zonborz szemöldökeit, megrázta a fejét, s azt mondta, hogy kutya legyen, ha hosszú idei pranszisában valaha ily különös eset eléfordult.

— Egy kutya, torokdaganattal! mormogta fontos ábrázat- tal. E különös esetnek orvosi könyveimben kell utánanéznem!

Másnap, midőn könyveit már átturkászta, ismét eljött, s azt mondta, hogy tudja már. A gyógykezelés a világon a legegyszerűbb, s minden költség nélkül keresztülvihető. A pácziens nyakára minden estve párabovogatást kell alkalmazni, s ezt egy egész éven át szakadatlanul folytatni. — s kutya legyen, ha ez idő múltán betege ismét oly karcsú nyakat nem kap, mint a maszületett hattyú!

Amint az orvos eltávozott, én csak annyit mondtam, hogy : „Ej ej!“ — feleségem pedig kérdőleg tekintett rám. Igaz, hogy mi Hektóit nagyon megkedveltük, de az áldozatot kissé mégis csak terhesnek találtuk, hogy egy beteg kutyát egy egész éven át minden istenadta este páraborogatásokkal gyógyítsunk. Másrészt meg Hektort az utczára se vihettük magunkkal, mert már e részben sokféle kellemetlen tapasztalásokat szereztünk. Ugyanis valahányszor csak a dagadt nyakú kutyát magunkkal vittük, az emberek lépten-nyomon megálltak, s gúnyos megjegyzéseket tettek ránk. Már pedig nincs minden embernek kedve és türelme folyton gúnyos észrevételeket lenyeldesni.

Végre elhatároztuk, hogy még egyszer folyamodunk az orvosi tudomáujdioz, de ez úttal a kutyabetegségek legmagasabb orvosi fórmához, az állatgyógyintézethez. Hektónál együtt beültem egy komfortábliba, — miután a gyalogolás ezzel a feltűnő kutyával egy kissé kényelmetlennek tűnt föl előttem, — s az állatgyógyintézetbe hajtattam. Itt Hektóit egy chaiselongueféle hinta-