Eger - hetilap, 1891
1891-04-07 / 14. szám
14-ik szám. 30 -ik év-folyam 1891. április 7-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — ii 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasáb'zott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könykereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Kisdedövás. A kisdedóvásról való törvényjavaslatot immár a főrendiház is letárgyalta. Magyarország közoktatásügyi történetének egyik dicsősége, hogy a kisdednevelés ügyét társadalmilag a legelsők között karolta fel. — Az eszme apostola hazánkban gróf B run ez vvi k Terézia voL, ki 1828-ban állíttatta fel Budán az első magyar klis- dedóvó-intézetet „angyal-kert“ név alatt. — A lelkes grófnő az eszmének nagy népszerűséget szerzett, s már 1836-ban megaa- kult a „Ki s de d ó vó-i n té z e t e k e t Magyarországon terjesztő egyesület,“ gróf Festetich Leo s Szentkirályi Móricz elnöklete alatt, mely egyletben rövid idő alatt Magyarország ve- zérférfiai, köztük Deák, Kossuth is részt vettek. Ugyanazon évben gróf Festetich Leo áldozatkészsége folytán az ő birtokán Tolnán megalakult az első kisdedovó intézet is. Ezen egyletből fejlődött a mai „Országos Kisdedovó Egyesület“, mely 1874-ben történt alakulása óta vezeti a társadalmi tevékenységet a kisdedóvás terén; százezrekre menő tőkéjéből segélyezi az ily intézeteket, fenntartja mintaszerű kisdedóvóképzőintézetét. A társadalmi tevékenység eredménye, hogy 1889-ben hazánkban 644 kisdedóvóintézet lécezett, melyekben 59.066 növendék találtatott. Bár a kisdedóvás első nyomát Európában már a múlt század végén fellelhetjük, a legújabb időig ezen fontos ügy csupán Fran- cziaországban volt törvényileg rendezve, ahol a Ferry minister által kidolgozott és 1880. február 27-én kelt törvény rendezkedik a kisdedovodák, úgy az ezekből a tulajdonképeni elend iskolába átvezető osztályok (classes enfentives) kötelező felállítása felől. Most Magyarország rendezi törvényhozás utján, tehát köte- lezőleg a kisdedóvás ügyét, s ezzel Európa legfőbb államát megelőzi. Mi azonban nem a társadalmi és törvényhozási kezdeményezés dicsőségének örülünk, hanem ig-m is annak, hogy a szentesített törvény erejével nagy számban keletkeznek majd kisdedóvóintézetek és gyermekmenhelyek. — Módunkban lesz ezekkel gátat vetni a nagy mérvű gyermek halandóságnak; megóvhatjuk kisdedeinket a testi és erkölcsi káros behatásoktól, melyeknek éppen a 2 —6 éves korban vannak leginkább kitéve; nem magyar ajkú községeinkben a kisdedek között játszva terjeszthetjük a magyar nyelvet, ez ál al biztosítjuk a magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t. ez. sikerét az elemi iskolákban. E törvény tehát magyar nemzeti, emberbaráti, művelődési és közgazdasági szempontból egyaránt kiváló fontossággal bir, s a mint a népoktatási törvény megalkotása báró Eötvösnek, a középiskolai törvény Trefortnak, úgy a kisdedóvási törvény Csáky grófnak örök dicsőségét fogja képezni. A törvény számol a községek anyagi helyzetével, s a kisdedóvás czéljaira szolgáló intézetek között, bizonyos fokozatokat állapit meg. így a 15 ezer forint állami egyenes adónál többet fizető községek rendes kisdedóvó intézetet. — a 10—15 ezer forint állami adóval terhelt községek állandó gy er m e k-men h e 1 y et, mig az ennél is kevesebbet fizető községek csupán nyári men helyet kötelesek állítani. ITevesvármegyében a legújabban beszerzett adatok szerint rendes kisdedóvók felállítására kötelesek. Eger és Gyöngyös városokon kívül, a hatvani járásban : Hatvan, Csány, Pásztó, Horth; a hevesi járásban: Heves, Erdőtelek, Átány; az egri járásban: Tisza-Füred községek. — Állandó gyermek-men- helyet kötelesek állítani: a hatvani járásban: Ecséd; a gyöngyösi járásban: Adács, Gyöngyös-Halász, Gyöngyös-Tarján, Gyöngyös-Pata, Detk, Nagy-Rhéde és Karácsond; a hevesi járásban: Kömlő, az egri járásban: Bessenyő, Füzes-Abony, Kaal, Makiár és Tisza-Örs; a többi 90 község nyári men hely felállítására lesz utalva. A kisdedovodák szervezete, felállításának módozatai, az erre szükséges költségek és azok előállítása felől majd a törvény szentesítése után szólunk. Reméljük, hogy Hevesvármegye községei, bár a népoktatás, ügy fejlesztésére az újabb időben rendkívüli áldozatokat hoztak, saját jól felfogott érdekükben nem fognak késni és vonakodni a kisdedóvás rendezésétől sem. — Követendő például szolgálhat e tekintetben Ka ál és Nagy-Fügéd község; az előbbi rendes kisdedóvóintézet, az utóbbi egy gyermek-menhely felállítását már annak rendje szerint elhatározta. H. Felhívás az egri iparosmesterekhez! Az egri iparos-tanoneziskola tek. felügyelő-bizottsága, hogy alkalmat adjon az iparostanonezoknak gyakorlati képzettségük bemutatására, s hogy a szabadverseny által a haladás iránti törekvést bennük felébressze, a törvény által előirt elméleti vizsgálatokon kívül, a nm. vall. és közokt. miniszternek 1885. évi cíecz. 5-én kiadott 7472. sz. a. kelt rendelete folytán a jelen tanévben is tanoncz-ipar-kiállitást rendez. Fontos kötelességének tartja az igazgatóság a jelen évi kiállítás sükere érdekében, a helyi összes iparosmestereket a következőkre figyelmeztetni: 1. A munkakiállitás Pünkösd első és második napján — vagyis május 17—18-án tartatik meg. 2. A kiállításon munkáikkal az iparos-tanoneziskola arra képes összes tanulói pályázni tartoznak. 3. A munkakiállitás rendezését az iparos-tanoneziskola felügyelő-bizottsága, az iparhatóság és az igazgatóság egyetértő- leg intézi. 4. A munkakiállitáson részt venni kívánó tanulók munkáikat május 14-től 16-ig tartoznak az igazgatónak általadni. 5. A munkakiállitásra bocsátandó munkákat a tanoncz az iparhatóság által kinevezett bíráló bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt készíti el. 6. A bíráló bizottság az iparhatóság által választandó kellő számú iparosokból és szakértőkből áll. 7. Kiállíthatok rendszerint oly munkák, melyek a tanoncz gyakorlati munkakörének rendes tárgyát képezik; kiállithatók a munkákon kívül az iparostanonezoknak a tanév alatt készített iskolai rajzai és írásbeli dolgozatai is, a melyek szintén a nyilvánosságra hozandó bírálatban, esetleg jutalmazásban részesülnek. 8. A bíráló bizottság a kiállított munkákról véleményes jelentést mond, és pedig tekintettel a kiállítás által ezélzott üdvös hatás fokozására: Ítéletében az egyes darabok előnyeit, hiányait és a követendő irányt tünteti ki.
