Eger - hetilap, 1890
1890-04-01 / 13. szám
18-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Április 1-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr, Félévre . . 2 >1 50 Negyed évre. 1 n 30 „ Egy hónapra — n 45 „ Egyes szám — „ 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozott péti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Gyöngyös város középoktatásügye. A gyöngyösi gymnasiumnak közép kereskedelmi-iskolával kapcsolatos állami jellegű polgári-iskolává átalakítása érdekében Halász Ferencz kir. tanácsos, tanfelügyelő, az alábbi előterjesztést intézte Gyöngyös városa képviselőtestületéhez: „Tekintetes városi képviselőtestület! Tudomásom van arról, hogy a vallás és közoktatási m. kir. miniszter úr, azon indokból, mert a gyöngyösi nagy gymnasium, az 1883. évi XXX. f. ez. rendelkezéseinek meg nem felel, felhívta a várost ezen intézet kül- és beléletének törvényszerű rendezésére oly kijelentéssel, hogy halogatás esetén, az idézett törvény 53. §-ban foglalt, rendelkezést fogná alkalmazni (a nyilvánossági jog megvonása.) Azon meleg érdeklődéstől indíttatva, melylyel Gyöngyös város kulturális ügyei iránt viseltetem, nem mulaszthatom el, hogy a minister úr szó alatti felhívása alkalmából, a tekintetes képviselő testület becses figyelmét a következőkre ki ne kérjem : Tagadhatatlan, hogy az oly város, melyben jól szervezett és teljes (8 osztályú) középiskola van, ebben igen becses kulturális tényezőt bir. — Ha tehát Gyöngyösön a kellő anyagi és szellemi erő feltalálható arra, hogy a gymnasium minden tekintetben kellő színvonalra emeltessék és teljes közép-iskolává fej- lesztessék, ám hozza meg a város a szükséges áldozatot; de tegye ezt késedelem nélkül, nemcsak azért, mivel a minister úr erre a törvény szigorával szorítja, hanem főleg saját, ifjúsága érdekében, mert nem lehet szépitgetni azon sajnos jelenséget, hogy az ottani főgynmásiumból más tanintézetbe került növendékek nem ütik meg a mértéket; ebből pedig nemcsak anyagi, de sokszor egész jövőjükre kiható károsodást szenvednek. Nem indokolom bővebben, de nyíltan kimondom, hogy a gyöngyösi gymnasiumot mai szervezetében, a város jól felfogott érdekeire káros hatásúnak tartom ; és mert, úgy ismerem a viszonyokat, hogy ezen intézet törvényszerűvé fejlesztésére, a kellő anyagi és szellemi erő (miden kecsegtetés mellett) sem áll rendelkezésre: nézetem szerint, ezen intézet át volna alakítandó oly iskolává, mely, mig egyfelől módot nyújtana a tudományos pályára hivatással és tehetséggel biró csekélyebb számú ifjúságnak is, hogy legalább a 4 alsó osztályt helyben végezhetné, addig a nagyobbszámu ifjúság érdekeit — gyakorlati életpályákra előkészítés által kitünően szolgálná. Ily intézet volna pedig e g y p o 1 g á r i iskola középkereskedelmi iskolával k iegészitve. Gyöngyös város jövője ipar és kereskedelmi fejlődésétől függ. Közintézményeit ezen irány érdekeihez kell alkalmaznia, mert, szoléi tönkre mentek, földje a lakosság számához csekély, ezekből már megélhetést nem biztosíthat. — De az ipar és kereskedelmi fejlődés egyik alapfeltétele, az e térre lépő ifjúság helyes irányú művelése, melyet az ottani nagy gymnasiumnál biztosítani nem lehet. A százados gyakorlat már megszokottá tette a gyöngyösi közönség előtt , hogy fiait, akár van tehetsége a tudományos készülődéshez, akár nem, úgy szólva kivétel nélkül, beadja a gymná- siumba, nyilván azzal a czélzattal, hogy belőle pap, szerzetes vagy kántor váljék. — — Természetesen e czélt, a növendékeknek csak igen csekély része, és az is nagy küzdelemmel éri el; a túlszámban levő gyengébb, hivatás nélküli növendék-csoport, legfeljebb a IV. osztály bevégeztével elhagyja a gymnasiumot s kilép az életbe oly előképzettséggel, melynek a gyakorlati életpályán vajmi kevés hasznát veszi, s rendszerint oly igényekkel, melyek a legtöbb esetben bizonytalan és kétes jövőnek vetik alapját, — mely forrása az elégedetlenségnek s káros alapvetője a szellemi proletariátusnak. — Ez nem csak helyi, de állami szempontból is nagy baj, melynek elejét kell venni. A polgári iskola Gyöngyös város érdekeinek teljesen megfelelne. Ezen iskola I osztályába felvehető oly növendék, ki életének 9. évét, betöltötte s kinek az elemi iskola IV-ik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van. A polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő osztályába. A középtanodába átlépő polgári iskolai tanuló: a) ha gymnasiumba akarja magát félvétetni, csupán a latin nyelvből köteles az illető osztályban megkivántató jártasságát vizsgálat utján bizonyítani. b) ha reáliskolába lép, köteles a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. A polgári iskolában kötelezett tantárgyak: Hit és erkölcstan, magyarnyelv és irodalom, németnyelv, szám- és mértan, könyvvitel, természettan és vegytan, földrajz és statistika, történelem, alkotmánytan és némi jog-ismeretek, szabadkézi és mértani rajz, alkalmazva az iparra vagy az építészetre, szépírás, ének, test- és fegyvergyakorlatok ; rendkívüli tantárgy lehet a latin és franczia nyelv. Mindezen tantárgyakra nézve, figyelemmel a népokt. törvény 76 §-ban foglalt rendelkezésre, a tanterv úgy van megállapítva, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, habár ki meri többen, ugyanazon tantárgyak taníttassanak, a melyek a gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályában taníttatnak, a latin nyelv kivételével. A törvény ezen rendelkezésének rendkívüli fontossága van, mert ily módon nincs elzárva a mód a polgári isk. növendék előtt, hogyha érdekei úgy kívánják, s tehetsége van, a középtanodába átléphessen. A polgári iskola IV-ik osztályát bevégzett tanuló, ha szakiskolába akar átmenni, átléphet: tanitóképezdébe, kereskedelmi iskolába, közép-ipartanodába, az országos minta-rajztanoda s a Ludovica-academiába. A polgári iskola VI osztályát bevégzett tanuló előtt következő utak állanak nyitva: a) a tisztviselők minősítési törvénye értelmében alkalmazhatja magát különféle állami hivatalokra; b) ipar, kereskedelmi, biztositó társulatoknál, pénzintézeteknél. — Ha a VI. osztály bevégzése után még tovább is tanulni akar, átléphet a gazdasági, erdészeti, állatorvosi intézetekbe. A polgári iskola IV-ik osztálya fölé és azzal kapcsolatban állíttatnék középkereskedelmi iskola, melynek szervezetét a vallás és közokt. ministerium 1885 évi 29801 sz. a. kiadott rendel été vei szabályozta. A közép-kereskedelmi iskolába átléphetnek a polgári iskola vagy a gymnasium IV-ik osztályát sikerrel végzett növendékek, kik az általános ismeretek szerzésére tartozó tantárgyakat, a polg. iskola V. és VI. osztályában, a többi növendékekkel együtt
