Eger - hetilap, 1890

1890-03-18 / 11. szám

— 83 — a taktikák nagymestere nun zavarja azt többé, s ekkor érvé­nyesülni fog a tiszta parlamentarizmus, s az ellenzék kitűnő vezérével, gróf Apponyi Albertiéi élén, nemsokára át fogja venni Tisza örökét. Dr. Csutorás László. A hevesmegyei takarékpénztár évzáró közgyűlése. A he vés megyei takarékpénztár, ez egyik legrégibb s legtekintélyesebb hazai pénzintézetünk, a múlt vasárnap, f. hó 16-án délelőtt tartotta, saját helyiségében, évzáró közgyűlését, Imre Miklós elnök vezetése, s szép számmal egybegyiilt rész­vényes tagok élénk érdeklődése mellett. Elnök a bemutatott 93 db. részvény alapján a közgyűlésnek alapszabályszerű határozatképességét konstatálván, a közgyűlést megnyitja, s a jegyzőkönyv vezetésére Kolossy Gusztáv. — a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Szuháuyi János és Veréb Mátyás részvényes tagokat fölkérvén, — a megállapított tárgysorozat rendében a jegyzőt az igazgató-tanács múlt 1889-ik évi üzletfor­galmi, — s a felügyelő-bizottság záró vizsgálati jelentésének fel­olvasására hívja fel. Az igazgató-tanács felolvasott jelentéséből kiemeljük a követ­kező fontosabb mozzanatokat: A lefolyt 1889-iki üzletév, valamint a nemzetgazdászatí s ezzel karöltve haladó hitelviszonyokban, továbbá az ipar, keres­kedelem s közgazdaság terén sem nyilvánítván az előző évekhez képest pezsgőbb életet, erősebb áramlatot, s hasznosabb tőke-elhe­lyezési viszonyokat, ezzel kapcsolatban pénzintézetünk üzleti s hitelviszonyaiban sem merült fel jelentékenyebb mozzanat, minél­fogva üzletforgalmunk is a rendes viszonyok közt mozogván, zár­számadásaink sem tüntettek fel az előző évitől észrevehetőig eltérő eredményt, mint ezt a beterjesztett zárszámadás és mérleg- kimutatás feltünteti, melynek kivonatos ismertetése a következő számadatokat tünteti fel: I. A betéti üzletnél az 1889. jan. 1-én a betétállo­mány volt 2.007,281 frt 35 kr.; az év folytán betétetett 539.488 frt 89 kr. Let', a betét-összeg 2.623,396 frt 71 kr — Ebből a lefolyt évben visszafizettetett 637,605 frt 78 kr. Maradt a betét- állomány 1.985,700 frt 93 kr., vagyis az előző évihez képest kevesbedett 21,490 frt 42 krral, ami számbavehető különbözetet nem képez. II. A váltó-üzletben az 1889. é. jan. 1-én volt a váltó- tárczában érték: 365,107 frt 60 kr. A lefolyt évben le- és visz- leszámitolt váltók érték-1 tett 1.357,988 frt 05 kit. Az összes váltó-érték 1.723,095 frt 65 kr. Ebből a lefolyt évben beváltatott 1.337,625 frt 87 kr. Maradt az év végével a váltótárczában Mint öröm a szenvedőnek; De a szív, ha egvszer tombol. Földi erő nem parancsol. Közel a czél . . . megállanak, Gyökér nőtt a talpuk alatt. . . Izzad a dús . . . szegény reszket, Rémülettel összenéznek. . . . Kern használ már itt az átok, Jobb, ha magokra hagyjátok. — Rózsás hajnal pünkösd napján, Zászló leng a dús hajlékán ; Lóháton nyalka vőfélyek Fogadják a sok vendéget. Barna fiúk muzsikáján Vígan járja legény és lyán. Szép menyasszony, ifjú legény Állanak az oltár szélén, Öröm ragyog minden arczon, — A két szomszéd nincs már harczon. . . . Dúsnak lett, menye, hű párja: Szegény ember szép leánya. 385,469 frt 78 kr. vagyis 20,362 frt 18 krral több, mint a? előző évben. TTL Jelzálog-üzlet, a lefolyt év elején a jelzálogilag biztosított kölcsönök összege tett 1.301,954 frt 77 krt. A lefolyt évben jelzálogi kölcsön adatott 110,090. Összeg 1.412,044 frt. Eb­ből az év folytán visszafizettetett 115,979 frt 79 kr. Maradt az év végén 1.296.064 frt 98 kr. vagyis 5889 frt 79 krral kevesebb, mint az előző évben, mi szintén számba nem vehető csekély különbözet. IV. Az előleg-üzlet 1889-ik évi jan. 1-én kitett 26,007 frtot. A lefolyt évben szaporodott 13,355 írttal, kitett összesen 39.362 frtot, ebből évközben visszafizettetett 9624 frt; maradt az év végén az előleg-állomány 29,738 frt. V. Az értékpapírüzlet. A lefolyt év elején, értékpa­pírokban elhelyezve volt börzei értékben 379,039 frt. Az év folya­mán értékpapírokba lett fektetve 203,398 frt 25 kr. Lett össze­sen 582.437 frt 25 kr. Az év folyamán eladatott 177,134 frt 25 kr. Maradt az év végén az értékpapír-állomány, a lefolyt évi árfolyam-nyereség 653 frt 50 kr. értékét is hozzászámítva, 405,956 frt 50 kr., — vagyis 26,917 frt 50 krral több, mint az előző évben. VI. Pénzforgalom: pénztárkészlet volt az 1889. üzletév jan. 1-én 52.021 frt. 03 kr. összes bevétel 1889. évben 2.385,657 frt, 51 kr. Bevételi összeg: 2.437,678 frt. 54 kr. Összeg kiadás volt a lefolyt évben: 2.414.897 frt 13 kr. Tehát készpénz-marad­vány 1889. decz. 31-én 42,781 frt 13 kr. — Volt tehát az összes forgalom a lefolyt évben 4.875,357 frt 08 kr. vagyis 203,761 frt. 36 krral több. mint az előző évben. Az ekként feltüntetett múlt évi üzleteredmény tehát a jelen viszonyok közt joggal nevezhető minden irányban kielégítőnek, melynek kézzelfogható bizonyítékát azon körülményben látjuk feltalálni, hogy az összes üzletágak tiszta, jövedelme 41,120 frt 07 krt tesz ki. tehát elenyészőleg csekély különbséggel épen any- nyit. mint amennyit az előző évi zármérleg feltüntetett, holott ebben az értékpapírokon tett nyereség 15,093 frt, 49 krral. — mig a mostani mérlegben az csak 653 frt 50 krral szerepel. Az ekként elért, tiszta nyereség felosztására nézve az igaz­gató tanács a következő javaslatot terjeszti a 1. Az igazgató tanács alapszabályszerü t. közgyülé s elé: 5%-os jutalékára .... 2056 frt — kr 2. A felügyelő bizottság 1% jutalékára 411 „ 20 „ 3. Tisztviselők jutalmazására . 450 ,. 11 4. Jótékony czélokra .... 340 „ 11 5. Osztalékban részvényenkint á 80 frt. 31.000 ., 11 6. Értékpapírok hátralékához csatolassék 4387 „ 39 ,. 7. A jövő év számlájára irassék 2475 „ 48_„ Összesen . 41.120 ,, 1.7 „ Egy költemény története. A császárfürdő nagy gyógyudvarában sokat beszélhetnének az öreg platánok az elmúlt szép napokról, midőn a fürdő tető­pontján állt virágzásának. Ez a hatvanas évek elejére vezethető vissza, midőn az akkori bérlők: a Berger-testvérek, de főkép az egyik testvér. Vilmos, huszár főhadnagy ügyszeretete és müérzéke egész kis paradicsom-kertté alakította át az előző években kissé elhanyagolt császár-fürdőt. Ekkor. 1861-ben, létesült az addigi népfürdő helyén áz első ásvány-gőzfürdő, továbbá a női födött és az úri nyitott uszoda alakította át az elhanyagolt parkot a Dunaparton. Ä két uszoda kedvencz fürdője még ma is a mindkét nembeli vendégeknek. Ez időtájt képviselve voltak a császárfürdő látogatói közt a testvér-fővároson kívül, Arad, Baranya, Bács-Bodrog, Tolna, és Torontói vármegyék, sőt Erdélynek némely vidéke is. Ez évben (1861.) nyíltak meg az éveken keresztül nagy kedveltségiek örvendett szerdai tánczestélyek. A nagy gyógy ud­vart kipallőzták és karfákkal látták el. De még az sem volt elég a nagy számmal megjelent vendégek befogadására, tehát hozzá­vették a fedett csarnokot is, mely nappal rendesen étkező termiil szolgált, és szolgál ma is. A tánczhelyiséget képező padlózat körül felállított asztalo­kon szolgálták ki az étkező vendégeket. A tánczvigalmak fővárosi látogatóinak kényelmére a Duna- gőzhajózási társaság egy hajót bocsáttott rendelkezésre, mely éjfél után két, órakor szállította át a vendégeket a jobb partra. Két óra után a fürdőben lakó vendégek zöme is nyugalomra * Goics L.

Next

/
Thumbnails
Contents