Eger - hetilap, 1890
1890-03-04 / 9. szám
midőn észrevették, hogy a dolog komoly kezd lenni, tehát kit ér megint a büntetés, kit csuknak el, kit fosztanak meg polgári jogától ? ismét a népet, azt a szegény szánandó népet. Es ha ez igy van, akkor joegal kérdhetjük, bir-e az uj jövedéki törvény oly képességgel, mely az i szákosság gyors terjedését meggátolhatná, vagy plane egészen megszüntetné ? Ha figyelmesen olvassuk végig az emlitett törvényeket, akkor észreveszszük, hogy vannak néhány pontjai, melyek az iszá- kosságot győzelmi menetében föltartani vagy legalább is némileg korlátozni óhajtanák, ha t. i. azon pontok nemcsak a papiroson maradnának, hanem a gyakorlati életben is kivihetők volnának. Mert mig egyrészről magában véve már azt is előnynek tarthatjuk, hogy az állam kizárólagosan magának tartja fon a szeszes italok kimérését s kismértékben való elárusitását, s mert mig az italmérés szabadalmát szabályozza s csakis oly teljes korú egyéneknek engedi meg, kik egészen' megbízhatók, feddhetlen életűek s magyar állampolgárok: addig másrészről minden az italmérési jövedékből származott haszon, az állam háztartásának szolgál javára, s nem dobja egyeseknek zsebébe a busás jövedelmet, mint azelőtt. Ugyanis e bérlettulajdonosok vagy bérlők ekkoráig tetszésük szerint mindenütt állíthattak fel korcsmákat, nem tekintve, vajon a korcsmáros erkölcsi magaviseleté s egész élete nem volt-e olyan, mely az engedélyt tiltott játék, orgazdaság, uzsora vagy erkölcstelenség előmozdítására s terjesztésére használja fel; az ilyet ma könnyen meg lehetne szüntetni, mert az engedély az emlitett esetekben azonnal megvonható. Figyelmet érdemel még az uj törvény 7. §. is, mely különös súlyt fektet a kimérési helyiség fekvésére, épités-módjára, berendezésére s arra, hogy a helyiség templomoktól, iskoláktól s kórházaktól lehetőleg távol, olyan utczán vagy téren s úgy legyen építve és berendezve, hogy a rendőri felügyelet minél könyebbé tétessék és arra, hogy a közegészségügy követelményeinek megfeleljen, különös gond fordítandó s ezek iránt a községi elöljáróság is meghallgatandó. Már ezekből is láthatjuk, hogy az állam az egyes községek s városok kezébe oly fegyvert adott, melylyel az iszákosság ellenében hathatósabban küzdhetnének, mint eddig lehetett. De sajnos, véleményem szerint ezentúl is csak a jó szándék mellett maradnak, mert legtöbbször helyi okok, viszonyok s körülmények által, maguk az erkölcsi testületek is erélyes föllépésekben, őszinte és szabad Ítéletük hozatalában saját anyagi érdekük miatt akadályozva lesznek. Így p. o. tekintsük saját helyzetünket, hogy a regálé-bérletet a város csak nagy erőlködés mellett adhatta ki albérlőknek; tegyük fel, hogy valaki a „Tűzoltó“ kávéházat azon okból, mert egy templom s iskola közvetlen közelében van, az emlitett 7. §. értelmében bezáratni kérné, bezárnák-e ? Vagy azokat a számos apró lebujokat, melyek a pálinkának hatalmas fogyasztói ugyan, de általánosan arról ösmeretesek. hogy a legundokabb tivornyák tanyái, betiltanák-e ezeket? Bizonyára nem. Mert hiába, a nagyon felsrófolt italmérési jövedéki adó. a községek és városok elöljáróit első sorban arra kényszeríti, hogy a reájuk vetett illetéket behajtsák s e feletti gondjukban keveset nézhetnek arra, vájjon az illető személyek vagy helyiségek kiválasztása megfelel-e az Írott törvények követelményének vagy nem? Ha még azután hozzátesszük azon gyönge s megbizhatlan ellenőrzést, mely nálunk minden terén a közigazgatásnak található, akkor hitünk s reménységünk a legszebben kigondolt törvények iránt is tetemesen megcsappan. De hát mégis mit kellene tennünk, hogy ezen minden nemzetnek testén évődő rákos kinövéstől megszabaduljunk? Többen azt gondolták, hogy valamint a rákos elfajulásnál, meg akarván menteni a beteget a biztos haláltól, a szenvedő részt tüzzel-vassal kell elpusztítanunk, úgy az által lehetne a bajon segíteni, hogy a mindennemű szeszes italok elárusitását vas-szigorral tiltanák e,l a közönségtől. Ezt hitték Maine államban s később Ejszak-Amerika egyéb államaiban is, mignem meggyőződtek, hogy a szeszes italok elárusitását czélzó szigorú törvények nem mutathattak fel olyan eredményt, mint a milyent ilyen határozott törvény szigorától s azon fáradságos s feláldozó igyekezettől, mit annak végrehajtására fordítottak, várni lehetett volna. Európa és Amerika majdnem összes államai, orvosok, tudósok, tudományos egyesületek, a legkülönfélébb ajánlatokkal léptek fel több-kevesebb eredménynyel. Ivevésbbé megbízható ezek között a szeszadó, mint az nálunk dívik, mert mig egyrészről a magas megadózás a defraudálást egyenesen kihívja, addig a nagyon kis adu az alcohol fogyasztását határozottan és directe elősegíti. Több fontossággal bir az úgynevezett svéd vagy gotenburgi systema. mely abból áll, hogy a pálinka-mérés számát megkeves- bitik s az alcohol fogyasztását a korcsmárosok hírvágya ellenében megóvni igyekeznek. E czélból részvénytársaságok alakulnak, melyek élén a legelőkelőbbek s igaz emberbarátok állanak. Ezek maguk bérlik ki a meghatározott számú korcsmákat s azt minden haszon nélkül a mértékletesség szellemében űzik. (Vége köv.1 Az „EGER“ tárczája. Egy gyűrű fölött. *) Égi kéjjel, szent gyönyörrel Csiigg lelkem rajtad kis érez, Mert fájó. bús jelenedből Boldog múltadba kisérsz, Hol szép ujjún tündökölve, Erverésit hallgatád, S minden csöpp vér lüktetése Édes álmot hinte rád ................. H osszan merengek fölötted, Öröm-köny gyűl szemembe, S forró csókkal, égő vágygyal Szoritlak a szivemre................. É s e perezben boldogsággal A szivem csordultig áll, Mert a hit, remény, szeretet Kólád, a szivembe száll — S a fehér virág-sziromból Mit kebledben rejtegetsz Fájdalmamra, bánatomra Illatos szemfödél lesz............... Majd ujjamon forgatlak meg S tündér-országban vagyok, Hol rám minden csillanásod *) Mutatóul Kapácsy Dezsőnek f. é. május hó 1-én megjelenendő verseskötete „Fényben“ czimü részletéből. I j boldogságot ragyog............... S az ezeregy-éjszakának Sok csoda-szép regéje Fényes csillag-táborként gyűl Lelkem ábránd-egére............... A boldogság „ne tovább !“-ját Végre abban érem el: Hogy elém varázslód őt, ki Búmat veled törli el: Titkon áldott, hűn imádott Legszebb álomképemet, Ki egyedül bírja szivem, És vezényli 1 e 1 kemet.............. B űvös szép kis talizmánom, Legédesebb mindenem! Soká voltál boldog nála. Beszélj róla énnekem! S azt ragyogod, hogy éj-szeme Adta a varázs-erőt, Melylyel oly hamar gyógyítod A régóta szenvedőt; — Hogy szép, fehér, kis kezétől Nyeréd csoda-hatásod. Melylyel a bút eltemetve, Örök-sirját megásod; — Hogy az apró arany-rózsát, Mely képedet környezi Korál-ajka csókja tenné, S igaz-gyöngyszem könyei; — Hogy szépsége, hogy szelleme, — Mely rajtad vissz’-fénynyel ég —
