Eger - hetilap, 1890
1890-02-18 / 7. szám
51 teljesen fel nem forgatja, hanem azt csak ott módosítja, hol ezt az új intézmény megkívánja, és így épen e szempontból helyesli kamaránk, hogy e törvényjavaslat a reális igazság megállapitha- tásának egyik fontos eszköze, a bizonyítás szabad mérlegelésének bizonyos concessiókat tesz. Gyakorlati szempontból különben a törvényjavaslatra általánosságban még észrevételünk az, hogy némileg talán nagyobb apparátussal dolgozik, mint azt a gyakorlati élet követelményei megengednék, és hogy rendelkezései kelleténél complicáltabbak. — Kívánatosnak tartjuk tehát, hogy a törvényhozás e két irányban e törvényjavaslatot egyszerűsítse. Egerváros középiskola-ügye. Valóságos tengeri kigyó. Hol itt, hol ott; hol ily, hol oly alakban üti fel fejét, rémületére a fiukkal megáldott családapáknak, szorongattatására a városi képviselő-testületnek. Legutóbb „Paedagogus“ mutatta be a szörnyet az „Eger“ 3—9 számában, s úgy véli fejét leüthetöuek, ha az egri cist. r. főgymnasium kegyurasága az alsó osztályok mellé párhuzamos osztályokat állítana, evégből a város berendezett tanhelyiségeket adna rendelkezésre. Mielőtt e megoldási mód kivihetősége felől véleményemet elmondanám, nem habozom kijelenteni, hogy Egerváros jól felfogott érdekére az itteni — bár kitűnő főgymná- siumnak párhuzamos osztályokkal kifejlesztését nagymérvben károsnak tartanám. Ugyanis városunk jövőjére valósággal életkérdés, hogy a lakosság egy részének mód és alkalom nyujtassék magát gyakorlati életpályára képezni. Szükséges, hogy amennyiben a város legfontosabb közgazdasági ágát — szőlőit a phylloxera immár tönkre tette; — ipar- és kereskedelmi jövőt teremtsünk, s e czélra a telhető áldozatot meghozzuk. — Ezen feladat sikeres megoldásában rejlik jobb jövőnk titka! Elérhető-e ez a gymnásium kifejlesztése által ? Határozottan nem. — Mit tapasztalunk a mai keretben is ? Gymnásiumnak I. osztályába rendszerint 60—70 reményteljes ifjú lép be, s érettségi vizsgálatot tesz a legkedvezőbb esetben 20—25. — Hová lett a többi muzsafi? Kiselejteződik a gymnásiumból, a hová belépett anélkül, hogy a tudományos pályára tehetség avagy hivatással birt volna. — A tapasztalat igazolja, hogy a gymnásiumból kiselejtezett ily ifjúság egyátalán nem kap kedvet valamely gyakorlati munkássághoz, sőt ellenkezőleg 3—4 gymn. osztály után anpából, Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából. A föld alatti üregekben, s felettünk a nagy bazilikában ünnepelnek, egész éjszaka. A római katholikus s a görög keleti patriarcha, püspökök fényes felvonulást tartanak, szemkápráztató drága szertartási fényes öltözetekben. A latinok karácsonya és a görögök s örmények karácsonya fényes látványosság. Karácsony böjtjén Betlehem ünnepi díszt ölt. A latin patriarcha nagyszámú európai és benszülött kísérettel, lóháton vonul ide Jeruzsálemből, a keresztyén seikek pompás lovaikon, festői öltözetben környezik a főpapot; az ifjabb arab lovasok, a leventék ide-oda vágtatva pisztolyból, puskából a levegőbe lövöldözve vonulnak Betlehembe; itt az utczákat elözönli a nép, a lapos háztetőkön a nők csoportjai ujongnak, mig az íinnepies diszmenet végig vonul Betlehemen, a város végére, oda, hol a meredély szélén a hatalmas zárda áll. A latin patriarchát a jeruzsálemi fran- czia konzul is teljes díszben kiséri összes hivatalos személyzetével, mert itt Francziaország a kath. egyháznak hivatalos védnöke. Az Európából s egyéb világrészekből idesereglett s Jeruzsálemben szállásoló zarándokok is, nők és férfiak, mindannyi lóháton, csatlakoznak a menethez, melyet a benszülöttek csapatai Jeruzsálemből idáig gyalog kisérnek. A zárda-kapu előtt a patriarcha s mindannyian leszállnak lovaikról s úgy özönlenek a középkori várhoz hasonló nagy épületbe. Majd felhangzik a körmenetelők szent éneke, kik égő nagy gyertyákkal kezökben vonulnak le a föld alatti barlangokba. — Az isteni tisztelet reggelig eltart, s alig van zarándok, aki ilyenkor álomra hajtaná le fejét. Hisz ezek messziről jöttek ide, hogy elgondolkozzanak a régi nagy idők emlékeiről . . . Én is leültem elvonultan a barlang egyik zugába, s elmélkedtem a lefolyt századok s ezred év fölött ... az időről, midőn az uj tanító itt született . . . nál mohóbb vágyat érez úrrá lenni, ha törik, szakad. Mit tesz evégből? Egy pár évig élösködik szülein, s koptatja a járdát; majd sok lótás, futás után bejut valamely irodába diurnistának ; itt már kész tekintetes urnák képzeli magát; pár évi ledér- ség után családot alapit; még egy pár év, s kezdi átkozni sorsát; neveli a proletároknak amúgy is feles, és állami szempontból veszélyes számát. Ezen társadalmi baj a mai gymnásiumi keretben is megvan ; — a párhuzamos osztályok felállítása esetén valóságos csapássá nőné ki magát, mert akkor Eger város boldog, boldogtalan ifjúsága teljes számban lépne a classicusok csarnokába, s közülük természetesen még egyszer annyi Sanya ró Vendel válnék ki Nem! Városunk jól felfogott érdokében az itteni főgymná- siumot nem szabad párhuzamos osztályokkal kifejleszteni. De azon mód is, melyet „Paedagogus“ evégből ajánl, merő illusio. — Az 1888/9-iki tanév kezdetén a v. képviselőtestület küldöttséget menesztett a főgymnásium igazgatóságához a párhuzamos osztályok felállítása érdekében. — Szemtanúja voltam, midőn a főgymnásium nagyérdemű igazgatója, bár láthatólag nehezére esett Egerváros iránt érzett legjobb indulatát visszafojtani, határozottan kijelentette, hogy a kérelmet a rend nem teljesítheti, mert a kellő anyagi erővel nem rendelkezik. — Vájjon javult, avagy gyarapodott-e azóta a rend anyagi helyzete ? Legjobb tudomásom szerint nem, sőt a budapesti ház berendezése folytán sulyo- sodott. — De még más okból sem terjeszkedhet a rend Egerben. — Ugyanis a mienkhez hasonló okból Székesfehérvárott 3, Pécsett- 2 párhuzamos osztály felállítását sürgeti a rendnél a misztérium. — Ha Egerben engedne a kívánalomnak, nem odázhatná el azt a másik két városban sem; ily módon éppen 8 uj osztály, vagyis egy teljes főgymnásium terhe hárulna a rendre. — No már, kérem, ennek teljesülését remélni — illusio; követelni nem ildomos. Csak épen alkalomadtán megjegyzem, hogy Egerváros képviselőtestülete mindezen körülményeket már a küldöttség kinevezésekor hitelesen és körülményesen megtudhatta, és a továbbiakra tájékozást nyerhetett volna, ha a főgymnásiumi tanártestület valamely tagja a képviseletben helyt foglalna; de úgy látszik, tanügyi szakférfiakra nincs ott szükség. Ismeretes, hogy a képviselőtestület 1888-ban, majd ismét a m. évben indokolt előterjesztést intézett a közokt. minisztériumhoz, kérvén előbb egy közép keresk. iskolával kapcsolatos polgári iskola, utóbb alreáliskola felállítását, felajánlva evégből előbb tanhelyiséget, a dologi szükségletek és egy tanszék költségeinek viselését, utóbb évi 2000 irtot. Mindkét kérelem illetékes helyen Elgondolkoztam a kereszténység történetének korszakai fölött. Mint vitázott kelet és nyűgöt Jézus személye és tanítása fölött; mint lettek a názáreti mester utódai pápa-királyokká, mint parancsolnak császároknak és fejedelmeknek ... az emberi észnek és az emberi akaratnak . . . mint szakadtak el kelet és nyugat egymástól . . . mint háborgott maga a nyugat és szakadt, el a pápa-királytól a reformáczió korában . . . Mennyi harcz, mennyi küzdelem folyt le az itt született tanítónak szellemi öröksége fölött! . . . Elgondolkoztam, hogy szükséges az anyagi élet küzdelmeiben annyi idealizmus, mennyi fölemelje az embert az istenhez. Hatala Peter. Történt dolog. Politikailag ébredező hazánkban, 1840—1844-ig a kaczér- kodó, évenkint változó divat hatalma minden köröket mámorosit- gatva, alig hihető hódításokat tett, mely divatot a legelőkelőbb s vagyonosabb hölgyek, nemcsak a közép-vagyonosságuak, azonnal utánoztak, de a tisztviselők nejei is utánok majmolták. Bécsi czipő nélkül bálba, még az ispán vagy tiszttartó-kisasszony se mehetett. Gazdag gavallérjaink (kiket meg is nevezhetnék), nemcsak hogy Párisból hozatták minden öltönyeiket, de fehérneműiket is ott mosatták. A középrendü földes uracskák már a bécsi frakkal is megbarátkoztak, mert volt még hitel és a váltótörvény is meg vala már alkotva. Csupa nobelségben úsztunk. Champagnei nélkül „ordinair“ volt a felköszöntés. Selyem- s bársonyuszályok söpörték a táncztermeket. Elbizakodva s az úrbéri megváltás által az aranybánya juthatásába bizva, a mit szemünk, szánk és hiúságunk megkívánt, azt megszereztük. * * «
