Eger - hetilap, 1890
1890-02-18 / 7. szám
7-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Február 18-án. Előfizetési dij: Esesz evre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 n 50 Negyed évre. 1 » 30 7.) Egy^hónapra — „ 45 Egyes szám — n 12 n Hirdetésekért minden 3 hasábozoit péti sorliely után 6. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széclienyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye uj főispánja. Hitelt érdemlő magán-sürgönyök utján jutott, a múlt hét folyamán, tudomásunkra, hogy Hevesvármegye főispánjává közelebbről dr. Káli a y Zoltán, országgyűlési képviselő fog kineveztetni. Dr. Kállay Zoltán, ez idő szerint mintegy 35—36 éves, tehát aránylag fiatal ember. A jogi tudományokat Budapesten hallgatta s jogtudori oklevéllel fejezte be. Szolgált rövid ideig a közlekedési magy. kir. ministeriumban. Utóbb Szabolcsmegye főszolgabíróvá választotta, s ez állásában választatta meg magát országos képviselőnek kormánypárti programmal. Édes atyja, néb. Kállay Ödön, szintén országos képviselő, a szabadságharcz alatt kormánybiztos s egyik ismertebb alakja volt parlamentünknek. Dr. Kállay Zoltán családos ember; kiváló társadalmi műveltséggel bir, s azonkívül úr és gavallér a szó nemesebb értelmében. Hir szerint, családostul együtt megyéje székhelyén, városunkban fog állandóul lakni. Dr. Kállay Zoltánnak a magyar kormány által, a f. hó 12- én tartott miniszter-tanácsban Hevesmegye főispánjává történt kijelöltetéséről, a sajtó utján, legelőször a ..Pesti Napló“ f. hó 13- iki esti lapjából értesültünk. A most nevezett lap e kijelölést azzal a kommentárral kiséri, hogy főispánná való kandidácziója, — miután kívüle ez állásra még más versenytársak is forogtak szóban. — csak hosszas tanácskozás után, s a ministerelnök meleg ajánlata folytán nyert szankcziót a minisztertanácsban; s „előre látható, hogy az uj főispánt Heve. s megy é- b e u sem fogják valami különös lelkesedéssel fo gad ni.“ Minő informácziók alapján nyilváníthatja a „Pesti Napló“ Hevesmegyére nézve ez utóbbi föltevését: nem tudjuk ; de határozottan állíthatjuk, hogy az semmi positiv alappal nem bir. Tagadhatatlan, hogy ama számosabbak közt, kiket a fiima az utóbbi hetekben, mint Hevesmegye foispáni jelöltjeit, szárnyaira emelt, — akadt talán egy, kinek e megye főispánjává kineveztetését megyénk közönségének legnagyobb része határozottan kedvetlenül, sőt nagy mérvű ellenszenvvel fogadta volna, — de ez nem Kállay Zoltán volt. Dr. Kállay Zoltán. Hevesmegye leendő uj főispánja, e megye közönsége körében, alig ismerős; de a kedvező hir, mely róla, kijelöltetésével egyidejűleg, megyeszerte elterjedt, egyáltalán megnyugtató, s rokonszenvet keltő annálinkább. mert a megye közönsége némi megnyugvást remélt meríthetni ama körülményből, hogy a magyar kormány, a szóban forgó hevesmegyei számos foispáni jelölt közöl, hosszas megfontolás után, tapintatos körül tekintéssel iigyekezett megválasztani emberét, hogy Hevesmegye élére se gólya-királyt, se trunkust, — hanem, a lehetség szerint, comnie il fant. főispánt állítson. Hevesmegye igen jól tudja azt, s el is van rá készülve, hogy kedvéért a kormány nem fog á megye foispáni székébe ellenzéki férfiút ültetni. De azt is jól tudja, hogy a főispánnak, — habár a kormány közege, — ha magasztos hivatásának: mint a megyei adminisztráczió feje, s a megye szellemi s társadalmi életének vezére, méltóképen meg akar felelni, nem a kortespolitika, hanem a megyei közigazgatás minden te kin tetbe n korrekt folyamatának intézése a kenyere, s ott, hol azt a megye jól felfogott érdekei s törvényes jogai megkövetelik, — még ha e megye ellenzéki is. — minden pártálláson fölül kell emelkednie. Hevesmegye, mely főispánjainak sorában számos, történelmileg nevezetes, nagy férfiakkal dicsekszik, — a múltban csak tisztelni s becsülni tanulta a megye élén álló első tisztviselőit. S a mai nemzedék, őseitől örökölt eme nemes érzelmekkel — de várakozó állásban, — fogja fogadni az uj főispánt is amaz óhajtott, s az előző hirek után méltán várható reményben, hogy Hevesmegye uj főispánja nagy nevű elődeinek nyomdokait fogja követni. Törvényjavaslat a fölebbvitelről a sommás eljárásban. Ezen nagyfontosságú törvényjavaslatot Szilágyi Dezső igaz- ságügyminister 27/9. M. E. sz. alatt az egri ügyvédi kamarához véleményezés és észrevételezés végett leküldvén, a kamara a vélemény és észrevételek megszerkesztésével ügyészét, Babocsay Sándort bízta meg. — Az ügyész munkálatát az ügyvédi kamarának folyó hó 9-ik napján tartott közgyűlése elé terjesztette, hol a törvényjavaslat általánosságban tárgyaltatván, az ügyész alábbi véleménye fogadtatott el. — Az ügyész által a részletekre, egyes szakaszokra — különösen a minister által kijelöltekre — tett módosításokat és észrevételeket az elnök által kitűzendő legközelebbi napok egyikén fogja a kamara tárgyalni. — A törvényjavaslatról általánosságban szóló vélemény következő: Ügyvédi kamaránk a materiális igazság kiderítését czélzó. és azt megkönnyítő szóbeli és közvetlen peres eljárásnak már több Ízben őszinte hívéül vallván magát, örömmel és tisztelettel üdvözli e törvényjavaslatban nyilvánúló, semmi habozással nem gyanúsítható azon határozott törekvést, hogy sommás perekben az eljárás valóban szóbeli és közvetlen legyen. — E tjavaslat az első és jól megfontott lépés a szóbeli eljárás terén; és mivel a sommás perek a bírói cognitio alá eső ügyeknek legalább számszerűit kétségbevonhatlanúl legnagyobb részét képezik; és mert a czélba vett törvény maga után hatalmas nyomokat hagyó úttörőül mutatkozik az általános szóbeli eljáráshoz: az a törvényhozás kiváló figyelmére méltó. Kamaránk előtt úgy tűnik fel, hogy ha e javaslat törvénynyé lesz, jól megválasztott alapelveinél fogva az nem válik egy gyorsan eltűnő experimentatióvá, hanem a majdan bekövetkező általános és végleges szóbeli eljárás keretébe is könnyű szerrel beilleszthető lesz. Helyesli kamaránk — főleg in thesi — a javaslat azon alapelvét, hogy sommás perekben a felebbezési fórumok a királyi törvényszékek legyenek. — Ezt megengedi a sommás pereknek általában jelentéktelenebb volta, amennyiben pedig nagyobb substra- tumról van szó, az ügynek okirattal szabályozott nagyobb világossága; megkívánja pedig a szóbeliség és közvetlenség azon egyik fópostuláfurna. hogy a bírósági székhely lehetőleg közel legyen. Ez eszmével kapcsolatban azonban nem zárkózhatunk el azon aggodalmunkkal, hogy e nagy probléma keresztülviteléhez
