Eger - hetilap, 1890

1890-12-02 / 48. szám

380 vetkező eredményeket találtam. Budapesten a közszükségnél fogva egy reáliskola állittatik fel teljesen állami erővel. Erre az év folyamán, illetőleg ez iskolai év megnyitásától, gondolom, 9,000 frt vétetik fel. Ez tehát az évi szükségletnek egész fe­dezete. Eger városában, a hol szintén a közszükség kívánja, az alreáüskola első osztályára felvétetik 1400 frt, mert amint az indokolásban olvasható, a város épületet és berendezést a saját erejéből ad és évenkint 3000 írttal járul a költséghez. A har­madik Debreczen, mely szintén megfelelő arányban járul a költ­séghez. Én nekem, habár végtére az is örvendetes, hogy mindez jóllehet csak igy is előállittatik s létesül, mégis egy észrevéte­lem van és ez az, hogy az országnak műiden része, minden vi­déke keik hogy az állami gyámolitásban egyenlő arányban része­süljön. Én belátom annak szükségét, hogy Budapesten ezen re­áliskola csakugyan felállittassék, sőt annak szükségességét is be­látom, hogy állami erővel állíttassák fel; ámde akkor nem látom be, hogy ugyanakkor az ország egy másik részében emelendő iskolánál, ahol szintén a közszükség kivánja, mint pl. Egerben, az igen siralmas körülmények közt megnyitott első osztálynál, a mennyiben nemcsak, hogy későn hirdetetett, de még jellege is oly ingatag, hogy nem tudjuk, vájjon városi vagy állami-e, mert eddig a lefolyt 3—4 hó költségeihez, az állam egy krajczárral sem járult, hanem a város volt kénytelen az egész terhet viselni, s ahol a tanulók rendes létszáma már is meghaladtatott, tehát constatálva van, hogy csakugyan a közszükség követelte ezen iskola felállítását, ily körülmények között miért kelljen a költsé­get az,illető városnak megosztani? Én azt is megengedem, sőt hozzájárulok azon irányzathoz, hogy a közönség is, az érdekeltek, városok, megyék hozassanak he, ily költségek fedezéseinek részvételébe; csak hogy a kormány­nak még is nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak az országnak egyes helyei, a melyek anyagi tekintetben nem- úgy ál­lanak, mint más helyek. Ha p. o. egy város olyan szerencsés kö­rülmények között van, hogy nagy vagyonnal rendelkezik, (Egy hang a szélső baloldalon, mint Debreczen!) Akkor bizony, ha hozzájárulnak, nagyon természetesnek látszik. De egy otyan város, mint Egei', melynek 70—80% pótadója van, (mozgás a szélső balodalon) és kilátásúi a phylloxera-vész folytán jövőre talán 100% lesz, mert az adóalap igen alá fog szállani, hát akkor a méltányosság és igazság követelménye az lenne, hogy az ottani oktatási szükség kielégítésére mégis az állam egy kissé generozu- öabb legyen; és ha Budapestnek — mit igen helyeslek — meg­adja azt, hogy az itteni közszükségnek megfelelőlég állami erővel reáliskolát állit, bizony azt hiszem, hogy akkor nem Cicero pro domo beszélek, hanem csak az igazságot és méltányosságot coustatálom, hogy Eger városa is megérdemelné, hogy részére is ne a 70—8o°/« pótadójából kelljen a költségeket fizetni, hanem az állam vegye magára ezen kiadásokat, mert azt hiszem, hogy ezen teher az államháztartás egyensúlyát nem sokat zavarná. Ezeket óhajtottam elmondani és a t. ház- és a t. kormánynak jóakaratéi figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csáky Albin gr. vallás- és közoktatás-ügyi mi­nister: T. ház! Igen természetesnek tartom, ha a képviselő ur azon van, hogy Eger városinak kiadásait apasztassa, és anyagi helyzetét, javíttassa, azonban a hasonlat, a mit ő Budapest és Debreczen, másrészt Eger között von. nem áll; mert hiszen Buda­pest két reáliskolát, tart fenn saját költségén, azonkívül számos polgáriiskolát. Eger városának a törvény szerint kötelessége polgáriiskolát felállítani és fenntartani és e kötelesség alól lett a város felmentve, mivel szívesebben lát reáliskolát a maga terü­letén, mint polgáriiskolát és igy az állam hozzájárulását, ezen új reáliskola felállításához nem lehet méltányosan követelni. Egyéb­iránt elismerem, hogy igen nagy baj rejlik abban, bogy a közép­iskolák rosszul vannak elhelyezve; (Igaz! ügy van!) számban elegendő volna, de elhelyezésük helytelen. Ezen azonban segíteni nagyon nehéz, mert nem lehet elvonni a középiskolát onnét, a hol van, daczára annak, hogy talán már a környéken is létezik olyan középiskola, mert ez az illető helynek nagy kárával járna. (Helyeslés). Van azonban egy mód, a mely részben legalább ^segí­teni fog a bajon, ez az egységes középiskola megteremtése (Élénk helyeslés). És miután már felemlítettem ezen eszmét, kijelentem, hogy annak terve munkálatban van, és remélem, hogy nem távol jövőben fogok azzal a t. ház elé lépni. (Élénk helyeslés). Egervaros képviselőtestülete a múlt vasárnap, f. é. nov. hó 30-án tartott közgyűlésében tárgyalta a limit, vallás- és közok­tatásügyi minister ő exja leiratát, melyben Türk Frigyesnek az egri reáliskolához a magyar és német nyelvi tanszakra pályá­zat utján tanárrá történt megválasztatását nem hagyja helyben, s utasítja a várost, hogy egy korábbi minist, leirat értelmében az egri reáliskolához egy, a magyar és német tanszakból képe­sített tanár alkalmazásáról gondoskodjék, s ez irányban való in­tézkedését terjeszsze föl megerősítés végett. E leirat kapcsán olvastatott a városi tanácsnak erre vonatkozó javaslata, mely szerint,, tekintve az.t, hogy az egri reáliskolánál, ideiglenes alkal­mazással, a magyar és német nyelvi tanszakból képesített tanári Az „EGER“ tárczája. Vád ellen. Hadd szóljak csak a régi hangokon! Újat szivem, ajkam már nem tanul; Váratlan, uj váddal ha sújtasz is, Inkább tűröm védetien, szótlanul. De nem hallasz tőlem másféle szót, Mint amelyet szivem tőled tanult. Hiába gúny, látszat, végzet, szeszély! . . . Az én lelkem világa lett a múlt. Ott élek én. Hiába száll le est, Hirdetve, hogy letűnt szép nappalom ; Az a nap ég, fényét az hinti rám Az alkonyon, mely a szép hajnalon. Sugara itt lelkembe gyűjtve mind! — Sugárod itt, napom, hű szerelem! — S te édesem, bármit gondolj, beszélj: Még éjszakám sem lenne fénytelen! Enyém a múlt. Hiába dal a tél, A fa lombját hiába tépte le ; Vádad, gyanúd fagya hiába bánt: Szivemnek nincs örök sivár tele! Lombját a fa elvesztheti, — szivem Megvéd, őriz mélyén minden gyökért; S ujul a lomb . . . s meglátod: érted él Szerelmem csak, — és élek üdvödért! K. I. Néhány szó XVIII. századbeli művelődé­sünk,- s eszközeiről s az „Urániáról.“ (Befejezés.) Majd a czikkek sorozata kezdődik. Az első kötetben 25 kisebb-nagyobb darab van ; a szerzők nevei vagy csak betűkkel jelölvék: Kn; I . . . i; Gr . . . i; P. r.; — P. r. betűjegyekkel; csak egyszer találkozunk teljes név- kiirással: Professor Schedius Lajos, (Kn = Kármán: P. r. — P r. - Pajor; a többi jegy, nem tudni, mi nevet jelez.) A czikkek a legkülönfélébb tartalmúak; egy részök isme­retterjesztő a vallásról, hazaszeretetről, különféle nemzeti szoká­sokról, a babyloni függő és alkinousi kertekről, Fata morganá- ról; másrészük mesék: A sas, a fülemile és a madarak, a füle­mbe és a szentjánosbogár stb; vannak közöttük epigrammák, anekodoták; csak egyetlen vers; Salage, Kleist után; Egy Tsuda történet: az általváltozott Törpe. A második kötet 32 darabjában van 2 folytatás is az első kötetből: Az által változott Törpe és A nemzetek szokásai. Új czikkei Fanni Hagyományai, több tisztán ismeretterjesztő czik­kek, mesék, allegória, beszély, szatíra, utasítások: mint, kell szá­raz Etz’tet, száraz húslevet, el nem törő porczellánt csinálni; mint lehet a naptól elsütött bőrt megszépíteni stb. „A sikereden munka“ ez. vers fejezi be a kötetet. A harmadik kötet, 57 kisebb nagyobb darabjai között „Fanni Hagy.“ folytatódik; új czikkeiben változatosabb és érdekesebb, mint az előbbi kötetek. Találsz a kötetben meséket (5), elmél­kedést a szép mesterségekről; értekezést az oszlopnemekről; van szó benne a régiek márványkoporsóiról, az olympiai játékokról; versek (8. Csökön.), anekdoták, s „A nemzet csinosodása“ fejezik be az utolsó kötetet. E berendezésű folyóiratuknál Kármánéknak Addison „Speeta- tora lebegett szemök előtt. Jelleme elváló eddig megjelent folyó­

Next

/
Thumbnails
Contents