Eger - hetilap, 1890
1890-11-11 / 45. szám
45-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. november 11-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr, Félévre . . 2 50 ,, Negyed évre. 1 T» 30 Egy hónapra — 45 Egyes szám — jy 12 n Hirdetésekért minden 3 hasábozo.t pet.t sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széclienyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. •postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. A jövedelmező tőkebefektetésről. Azon kérdésről, hogy a tőkepénz gyümölcsöző befektetésének melyek a legjövedelmezőbb módjai, a „Magyar Mercur“ cziraü pénzügyi szak közlöny a következő közérdekű fejtegetéseket közli: A helyes vagyonkezelés főelve mindenkor az, hogy kellő biztonság mellett lehető legnagyobb jövedelmezőség éressék el. Ezt az elvet kell szem e'őtt tartani különösen a tőkepénzesnek, a ki vagyonát leginkább képes mobil állapotban tartani. Értjük pedig ez alatt azt, hogy egyedül a tőkepénzes van azon helyzetben, hogy vagyonával mindenkor rendelkezzék, mert az ö vagyona készpénzből és értékpapírokból áll, mely utóbbiak szintén köny- nyen készpénzzé tehetők. Ha az imént említett két vagyonelemet vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a bérpénz gyümölcsöző elhelyezésére határozottan csekély számú alkalom kínálkozik. A takarékpénztárakhoz betétként való utalás csak ritka esetben lesz ajánlatos, legfeljebb akkor, a midőn arról van szó, hogy a pénz rövid és bizonytalan ideig legyen elhelyezve, mert arra esetleg bármely pillanatban szükség lehet. De még ez esetben is állítható, hogy az elhelyezés ezen módja nem jövedelmező. Vegyük pl, a jelenlegi időszakot. Daczára annak, hogy a pénz drága és hogy a kama'láb magas, a fővárosi takarékpénztárak a betevőknek még sem fizetnek többet 4%-nál, holott ők maguk váltóra 7 —8%-ra kölcsönzik ki a pénzt. Nem kell-e ennélfogva anomáliának tartani az olyan ’állapotot, hogy a betevő ne kapjon többet 4%-nál olyankor, a midőn 7—8% a pénznek rendes ára? Bizonyára igen, és ez eléggé demonstrálja, hogy a takarékpénztári betét, mint a vagyonelhelyezés egyik módozata mennyire hátrányos és káros leltet. Sokkal inkább előtérbe lép ez a hátrány akkor, ha a pénznek hosszabb időre való elhelyezése czéloztatott. Itt már valóságos pazarlás volna a pénzt takarékpénztárba tenni, mely lényegesen kevesebb kamatot fizet, mint a milyen legalább is olyan mérvű biztonság mellett más utón elélhető. E fejtegetésekre azon körülmény késztet minket, hogy ilyenkor őszutóján és különösen november hó folyamán a fölös tőkék fel szoktak szaporodni, részint a beváltott szelvények és kifizetésre esedékessé vált kötvények révén, részint pedig az által, hogy a házbérfizetés a háztulajdonosok pénzkészleteit gyarapítja. Hogy a szelvénybeválfás mennyi pénzt hoz forgalomba, arról elégséges lehet az az adat, hogy november 1-én e czimen közel 50 millió frtot fizetnek ki monarchiánkban, a mi pedig a házbért illeti, egyedül Budapesten közel 9 millió frtot tesz ki a novemberi házbéresedékesség, nem is számítva Bécset és az ország s a monarchia többi városait, hol szintén temérdek pénzt szednek be a háztutajdonosok ezen a czimen. De ezeken kívül még egy mozzanat megérdemli figyelmünket, az t. i. hogy a pénzügyminis- terium kijelentése szerint a regaleváltság-jogositottak nemsokára pénzükhöz fognak jutni, a melyet már régóta várnak. Azok az összegek, a melyek a regaleváltság utján fognak a birtokos közönség kezeibe kerülni, még jelentékenyebbek, mint a melyeket fentebb említettünk, és jelentőségüket emeli az a körülmény, hogy itt nem rendesen visszatérő jövedelemről, hanem egyszer s mindenkorra kiutalt végkielégítésről van szó, melynek helyes felhasználása elsőrendű érdek és kötelesség. És a midőn ekként kétségtelen, hogy a közelebbi hetekben sok millió fit fog folyóvá válni, a melynek számára uj elhelyezést, jövedelmező befektetést kell keresni, felmerül egyszersmind az a kérdés, miképen volna az legczélirányosabban elérhető. Nézetünk szerint a novemberi esedékességekből, a szelvényes kötvénybeváltásokból, valamint a regalejogosultságból eredő tőkepénzek biztosabb, kedvezőbb és jövedelmezőbb elhelyezésére alig kínálkozik más alkalom és módozat, tpint az, amely szerint ezen pénzek értékpapírokba fektettetnek. Igazán különös, hogy mily kevés figyelemben részesül még a mi tőkepénzeseink részéről a magyar értékpiacz. Pedig bátran állíthatni, hogy a tőkebefektetésre mai napság még valamennyi ország között a legrosszabb chance-okat nyújt. Vegyük első sorban a magyar állampapírokat. Mig mindenütt azt látjuk, hogy a 3%-os és 31/2%-os külföldi állampapírok vagy a névértéken felül vagy közel a névértékhez jegyeztetnek, addig a mi 472%-os és 5%-os állami papírjaink még jóval a névérték alatt állanak, a mit pedig semmiféle tekintet sem indokol. Hiszen végre állam- háztartásunkban is beállott az egyensúly és az a szigorú realizes, melylyel Wekerle Sándor pénzügyminiszter a legutóbbi bud- getet összeállította, biztos kilátást nyújt arra, hogy a végre elért egyensúlyt képesek leszünk jövőre is megtartani. Az állam- papirok rentabilitása most körülbelül a következő: 5% papirjáradék 5'04% 4% földteherment. 4-49% 42/io% papirjáradék 4'76% 4% magyar aranyjáradék 4-49% 47.,% állatíivasuti kölcsön ezüst 4'68% 472% államvasuti kölcsön arany 4-43% A mint ezekből látni, a jövedelmezőség még mindig tekintélyes, és habár a korábbi esztendőkhöz képest kisebb is, de aránytalanul magasabb, mint a megfelelő külföldi papíroké és mindenesetre kedvezőbb a takarékpénztári betétek után elérhető jövedelmezőségnél. A tőkebefektetés czéljaira szolgáló többi értékpapírok is hasonló előnyökkel kínálkoznak. Ilyenek a záloglevelek, elsőbbségi kötvények és államosított vasúti részvények, a melyek szintén nagy biztonságot nyújtanak. Ezeknek rentabilizása legutóbb volt: 472% földhitelint. záloglevél 4-50% 4% földhitelint. záloglevél 4'15% 5% jelzálogbank záloglevél 4'98% 5% pécs-barcsi vasút elsőbbs. 4-93% 5% magy. galicziai „ 4'97% 5% „ északkeleti „ 4'01% 5% w nyugoti „ 4’04% 5% „ galicziai vasút részv. 5 08% 4% „ északkeleti „ 5-01% 5% „ nyugoti „ 5'05% Mindezek állandó kamatozásit papírok voltak és habár valószínű, hogy ezen rentabilitás idővel kevesbedni fog. az, a ki jelenleg veszi meg a papírokat, az árfolyam emelkedése által elérendő nyereségben kárpótlást fog találni az esetleg kisebbedő jövedelmezésérf, a mely azonban, a mint erre rámutattunk, még mindig nagyobb, mint a takarékpénztár jövedelmi szolgáltatása. A magyar értékpiacznak vannak ezenkívül olyan papírjai, a melyek jóllehet változékony természetű hozadékot nyújtanak, de azért kiváló mértékben megérdemlik a tőkepénzes figyelmét Nemcsak azért, mert, ez a hozadék tetemesen meghaladja a fi kamatozású papírokat, hanem mert azon vállalatok, melyek rá s. x
