Eger - hetilap, 1890
1890-09-16 / 37. szám
292 a nagy néptömeg élénk ovácziókban részesítették a ministerelnö- köt, s Debreczen derék polgármesterét, ez által is kifejezést kívánván adni elismerésük, s köszönetüknek ama szives magyar vendégszeretetért, melylyel Debreczen, a magyar Alföld e metropolisa, a küldöttségeket fogadta. Népoktatásügyi állapotok Hevesmegyében. (Halász Ferencz, kir. tanácsos, Hevesmegye kir. tanfelügyelőjének hivatalos jelentése.) Az ismét beállott 1890/91 -ik tanévben megyénk népoktatásügye ismét jelentékenyen előhalad, amennyiben több községben az újonnan szervezett tanítói állomás kerül betöltés alá, s több községben uj iskolai építkezés foganatosíttatott. így Kompolt, Tófalu, Poroszló, Karácsond és Visonta községekben az újonnan szervezett tanítói állomások már betöltettek; Saár, Recsk, Derecske és Apcz községekben az uj állomásokra a pályázat kihirdettetett; uj tanítói állomások lesznek még betöltendők: T. Örs, Kömlő, Gy. Tarján, Gyöngyös községekben, gróf Károlyi három pusztai iskolájában és Hatvani Deutsch József Nagy-Gombos pusztáján. Az 1890/91-ik tanévben tehát a hevesmegyei tanítói állomások száma 17-tel fog szaporodni. Uj tanítói állomások betöltését, részben uj iskola épitését a f. tanévre kötelezték meg: Felső Tárkáuy, Pétervására, Ecséd, N. Rhéde, Kápolna, Szóláth és Visznek községek, de ezek közbejött körülményeik miatt jövő évre nyertek halasztást. Uj iskolai építkezést foganatosítottak, és azt rendeltetésüknek már át is adták: Domoszlón egy tanterem, Saáron két tanterem és tanítói lakás, Kompolton egy tanterem tanitó-lakással, Recsken két tanterem, Derecskén szintén két tanterem; a poroszlói ev. ref. egyház 2800 frt költséggel rendbe hozta iskola-épületét. Bár a tekintés közig, bizottság hatáskörén kívül esik, de mert a megye székhelyének kulturális életében fontos mozzanat, — felemlítem azon örvendetes körülményt, hogy Egerben a reáliskola I. osztálya e tanévben megnyílt. Hogy mily nagy szükséget pótol a tanintézet, igazolja azon jelenség, hogy bár a tandíj elég magas, — 65 tanuló iratkozott be. — Az intézet egyelőre községi jelleggel nyílt meg, de az 1891. év folyamán állami jelleget nyerend. A reáliskola felállításával Egerben a fiuk oktatása eléggé van gondozva, — de nem igy a leány-gyermekeké. Az angol kisasszonyok elemi iskolájába 385 tanköteles iratkozott, de legalább is 50—60 gyermeket helyszűke miatt elutasítottak. — Ezek Az „EGER“ tárczája. „Zöld mezőben állok“. . . . Zöld mezőben állok. Mindenütt köröttem lomb vet enyhe árnyat; Estfuvalmak lágyan suttogó szellője Rezgeti az ágat. Lemenőben a nap; Búcsúzó sugári megtörnek a bérczen. Honvágy szülte szivem dobbanásit én is így megtörni érzem. Mi e róna nékem ? Fájó kebelemnek leghívebb képmása. Azért búvik el a nap ott a bérez mögött: E rónát ne lássa. Róna az én keblem; Egy berek van csak rajt’, amelyen most állok. Hátha e zöld lombok — lelkemnek reményi, Mind csupán csak álmok ?! S nem látnálak többé Kedves szülő földem . . . Nem látnám a bérczet, Ahol jó anyámnak könnyet csalt szemébe Az anyai érzet. iskola hiányában — oktatás nélkül maradnak, ha csak az egyházmegye valamely módot nem talál az angolkisasszonyok intézetének nagyon is szükséges kifejlesztésere. Arról nem is szólok, hogy az elemi iskolát végzett leányok tovább képezésére (kivéve a tanitónőképzot) nincs mód nyújtva; pedig ha valahol, Egerben szükség volna egy polgári vagy felsőbb leányiskolára; — csakhogy a város részéről ilyennek felállítására szomorú anyagi viszonyai közepette gondolni sem lehet! — Vajha akadna Egernek is olyan nemes szivü jótevője, ki ez égető hiányon segítene. — A várost valóban örök hálára kötelezné! A leánygyermekek növeléséről. A leánynevelés nagy fontosságánál fogva megérdemli, hogy mentői gyakrabban s mentői szélesebb körben elmélkedjenek fölötte. Kimeríthetetlen tárgy. De n=m mindig hálás. Persze kényes dolog, elkényeztetett társadalmunknak oda lökni azt a rideg igazságot : leáuynevelésünkben sok a felületesség, kevés a mélység és legkevesebb a nő hivatásának kiépítésére s tudatossá tételére fordított gond. Valóságos darázsfészekbe nyúl az, ki az egyszerű odavetés- nél egy lépéssel tovább menve, ez igazságokat még bizonyítani is akarja. Tény, hogy gyakran igen ferdén Ítéljük meg tetteinket s az ezekből folyó következményeket. Nem obscurantismusból, hanem vak elbizakodásból. Rosszúl eshetik a 19. század utolsó negyede nyegle fiának hallania, hogy téves, helytelen irányba terelte az énjével, boldogságával, teljes üdvével kapcsolatos leánynevelési ügyet. Megoldotta a távbeszélés, és hangjának az utókorra fenma- radása problémáit (phonograph), és a leányok nevelésének kérdését még nem fejtette volna meg ? Hát nem tudna a kis Elma bámulatos emlékező erővel számot adni a Csimborasszo magasságáról; Ausztrália lakosainak számáról; a passatszelek eredetéről, okairól és hatásáról; szóval nem fordít e kor elég időt és fáradságot arra, hogy leánykáinknak az igaznak kutatására erős, biztos alapjuk legyen. Persze, persze, ki tagadhatná ezt? De vájjon a nő jellemének, természetének szüksége van-e arra, hogy az igazat ő kutassa? A nőnek sajátlagos világa a jónak és a szépnek regiója. Hagyjuk meg ebben, ha nem akarjuk az ő világából kiragadni. Nekem hiába beszéli bárki, hogy a mi igaz, az jó is, s igy szép is. A férfira igen, de nem a nőre . . . Ha a gyönge, hajlékony női lélekben azokat az alapokat vetem meg, melyek a férfi erősebb lelkét illetik, ha elvonom tőle az igaz anyaggal való megtömetés utján — azt az alkalmat, hogy Ott a bérez aljában, Hol sűrű lombok közt futnak el a habok, Ringatták bölcsőmet — édes dalok között, — Az anyai karok. És ha elaludtam, Jó anyám ilyenkor nyugalomra téré. Bölcsöm fölé térdelt, mennyei mosolylyal Kezét összetéve. Ennyi volt nyugalma Számos éjen által; — és ha jött a reggel, Imára serkentett, elmondva előttem, Összetett kezekkel. Jó anyám azóta Csöndes árny alatt van ... és ott a hantágyon Vadon nőtt füvek közt suttogja a szellő: Hogy meghalni vágyom. V. Az utolsó praefect. — Történelmi beszély. — II. Zalatna. Messze tőlünk, túl a Királyhágón, fent a havasok legtetején van e kis bányaváros. Az erdélyi dús keblű bérezek arany termő földe, csendes egyszerűségben, számos bányászati épületek-
