Eger - hetilap, 1890
1890-08-26 / 34. szám
•270 munkás kunyhók és kalibákra, melyek lakói varázsolják elő az óriási töltést, s a Tisza medrében czölöpözött hídfőt; hogy a hasadás követelményeinek magaslatára emelkedve, jó részben részesei. s alkotói vagyunk e műnek, melyre egy amerikai is világra- hivólag tekinthetne. A ki nem látta még. ne sajnálja ez utat a poroszló-füredi ártéri vasúti munkálat megtekintésére. Megelégedve fog onnan visszatérni, hogy Hevesmegye és annak fővárosa Eger, megtette kötelességét. x. y. Különfélék. — Szent István első magyar király ünnepét, a múlt szerdán, f. aug. hó 20-án szokott áhitatos kegyelettel ülte meg városunk közönsége. Az ezen alkalomból, a székesfőegyházban tartott ünnepi nagymisén, melyen Zsendovics József ő nsga fényes papi segédlet mellett pontifikáit, a katonai s polgári hatóságok, egyletek és intézetek, számos ájtatoskodókkal egyetemben, testületileg vettek részt. — Az egri rom. kath. hitközségi iskolaszék, a múlt szerdán, f. aug. hó 20-án, sz. István király ünnepén tartott ülésében igen fontos és üdvös határozatokat s intézkedéseket hozott. Általán ismeretes dolog, hogy az utóbbi időkben erős agitáczió folyt a mellett, hogy a rom. kath. hitfelekezeti belvárosi elemi iskoláknál az V—VI. együttes osztály szüntettessékbe.Ez agitáczió titkos forrását nem volt nehéz fölismerni az utóbbi hetekben, egy iskolai ügyben lázas izgatottsággal folytatott kortézia ama jellemző machinácziójában, mely a kouczot féltve, minden áron oda törekedett, hogy a kérdéses osztályok beszüntetése által esetleg iskola nélkül maradt tanulók mintegy kényszerítve legyenek az uj reáliskolába való belépésre. Ez agitáczió ellenében, az iskolaszék, amint azt józanul másként várni sem lehetett, határozottan kimondotta, hogy a belvárosi elemi iskoláknál rendszeresített V—VI. osztályokat továbbra is fentartja, nemcsak, sőt azok fejlesztésére is fog törekedni. Ezzel kapcsolatban a nevezett iskoláknál alkalmazott tanerők elhelyezésére nézve a következőleg intézkedett. A II. osztály vezetését, melyben eddig a közelebbről nyugdíjazott Gyalogay Gyula tanított, Szerencse József I. oszt. tanító veszi át, mig az ő helyébe az I. osztály vezetésével Szőke Sándor tanító bizatik meg, ki eddig az V—VI. egyesített osztályokban tanított. Az iskolaszék, ez ép oly bölcs, mint szerencsés intézkedésével, mindjárt a küszöbön .álló iskola-év kezdetén életbe kívánta léptetni ama, már évekkel ezelőtt tanférfiak által is javasolt, s élénken sürgetett, de akkor önző egyéni érdekek által gátolt üdvös reformot, melynél fogva minden egyes tanító maga vezesse föl tanítványait a felsőbb osztályokba, hogy 5- ör nyelvészeti tanulmányra is alkalmat nyitnak ezen történelmi jelenségek; mert népünk őshagyományaiban híven, gyakran öntudatlanul is megőrizte e helyneveket, úgy amint azt apáink az ősöktől maguktól az avaroktól átvették. E nevek vagy régi személy nevek, mint Bendegár, Esztát, Apa-Soma, Vata sat. vagy tősgyökeres magyar gyökszók, melyek e helyek eredetét, rendeltetését, körülményeit magyarázzák, de ma már alig érthetők, mint: „Ódor-vár“, (barlangvár) „csajtfő lápa“ (vizfő lápa) „tetemes“ — (temetöhely). „ördög-láza“ (ördögmező) „kisháború“, nagyháboru“. E nevezetek, úgy az árok, gát, vár, karám, és a többiek, melyek az ős hun és avaroknál is közösek voltak, mutatják, hogy egy nyelvünk volt, egy faj vagyunk velük, egy a jogunk, melylyel ez országot az első itt letelepült hun népraj óta bírjuk. 6- or. E gátakból és az itt talált leletekből, nem különben a történelemben följegyzett egyéb adatokból e művek alkotóinak hatalmas jellemét is tanulmányozni véltem, melyeket más néprajzi ismereteket nyújtanak felölök, mint a gyűlölködő krónikások, kik bennük csak embertelen rémképeket, az Alirumáktól született ördögfiakat festettek bennük. (Lásd Jornandes és Sigibertus Gemblacensis krónikáit.) Különösen pedig honszeretetükről, ős védekezési rendszerükről nyerünk ezen gyürüvárak, ezen gátak műszaki méltatása által tisztább fogalmat, mely a mai háborús időkben csak tanulságos lehet, minket pedig, késő utódokat — a hanyatlás korszakában — a hazának és ősi intézményeinek hívebb megvédésére lelkesít. „Tantae molis erat románam condere urbem“ „Róma fölépiigy a befejezett elemi tanfolyam végén annál biztosabb áttekintést nyerhessen az iskolaszék, az egyes tanítók által négy éven át produkált eredmény után, tanítóinak képessége-, s szorgalmáról. Az üdvös intézmény ugyanis azzal lépett életbe, hogy Szerencse Józsefi, oszt tanító saját tanítványait fölvezeti a II. osztályba. A Gyalogay tanító nyugalmazása által megürült tanítói állomást az iskolaszék közelebbről pályázat utján fogja betölteni. A megválasztandó tanító az V—VI osztályok vezetésével fog megbizatni. Zakkay Ágoston vörös-kut-utczai (újvárosi) rom. kath. iskola-tanitó, aggasztó szembaja miatt több hétre terjedő szabadságot kapván, helyettesitéséről, —s esetleg más alkalommal előfordulható helyettesítések czéljából is, — az iskolaszék egyelőre évi 200 írttal javadalmazandó .egy segédtanítói állomás rendszeresítése által kíván gondoskodni. Á segédtanítói állás is pályázat utján fog közelebbről betöltetni. («/. z.) — Lajos napját, Kossuth Lajos nagy hazánkfia névünnepét, a tepnap, hétfőn, f. hó 25-én, a hevesmegyei 1848 — 9-iki honvédek egyesületének kezdeményezésére, az előző éviekhez képest az idén is kegyelettel s hálával ünnepelte meg városunk hazafias közönsége. Az ezúttal a törzskasinó éttermében tartott társas estebéden számosán vettek részt, melyen koszorús egri dalkörünk már megszokott korrektséggel előadott lelkesítő szép honfidalai közben, szebbnél szebb pohárköszöntőkben emlékeztek meg Kossuth Lajosról, az immár 88 éves aggastyán hazafiról, a magyar nemzeti szabadság halhatatlan vezéréről, Magyarország egykori kormányzójáról. — Látogatás a poroszló-füredi vasút Tiszahidjánál. Zalár József» Hevesmegye főjegyzője és Szederkényi Nándor, Eger város országgyűlési képviselője, f. aug. hó 16-án megtekintették a Poroszló és Tiszafüred közt épülő vasúti hidat, s a Tisza partján tiszteletűkre rendezett barátságos halászlakoma után Zalár visszatért Egerbe, Szederkényi pedig betért Tiszafüredre, holott Lipcsey Tamás főszolgabíró vendége volt. Minthogy Szederkényi Nándor úgy a vasút létesítése, mint az országút kiépítése körül Tiszafüred érdekeit mindenkor melegen támogatta, a város részéről jKovács György bíró és Borsos Flóris jegyző üdvözölték Eger országos képviselőjét. Ugyancsak az említett napon (I6-án) Tiszafüreden Graefl Andor járási szolgabiró vendégei voltak gróf Szapáry Gyula miniszterelnök fiai: Szapáry György és Lőrincz grófok, kik az ottani régiségtárt is meglátogatták. („T.-Füred és V.“) — Kovács Károly kairói (Egyiptom) lakos, földink, itteni rokonai látogatására hetek óta városunkban tartózkodik. Kovács Károly t. hazánkfia, ki hosszú idők során az egri főgymnásium- nak ajándékozott, s évről-évre gyarapitott nagy értékű s tudományos becsű áfrikai, s különösen egyiptomi régiségtani s néprajzi gyűjteménye által, nevét örök emlékezetűvé tette városunk közoktatásügyi történetében, — mostani itt tartózkodása alatt ismét tése ily óriás műbe került, néd!“ énekli a római költő. íme hát ezek az óriási cyklops-falak nekünk mit szólhatnak? Mibe került e hazát elfoglalni a hunoknak? Mibe került az avaroknak megtartaniok ? Mibe került Árpád hőseinek vissza- vivni a betolakodóktól és megalkotniok a régi alapokon? Mi pedig prédáljuk el e hazát könnyű szerrel az idegennek! Erdély már csak alig a mienk, a keleti, nyugoti, északi, déli országszéleken már alig van magyar. Emeljetek szobrot költőnknek, ki vérző kebellel éneklé nemzetünkről : „S z e r t e nézett s nem leié honját e hazában.“ * * * íme nem meddő tehát e tanulmány, ámde mégis oly nagy feladat, mely egyes kutató erejét, meghaladja. Bár lenne az az Akadémia segiségével és felszólítására országossá! Bár gyűjthetnék össze az adatokat, addig, miglen a tagosi- tott határok, az uj birtok-viszonyok, az uj törvényhatósági beosztások, a sik föld szélesebb kultúrája, az erdők rendszeres pusztítása, az uj helynevek fölülkerekedése, a régi hagyományok elhalványodása maholnap ez ős történeti jelenségeket a talajon, emléküket pedig a nép újabb nemzedékében végkép ki nem irtja. Bár a honfoglalás évezredes ünnepére készen lehetne Árpád országának azon helyrajzi képe és leírása, melyet vitézei az Arnulf-féle szövetséges harczban kémleltek ki, ő pedig teljes ismerettel. rendszeres étape-ban foglalt el, majd a vérszerződés szerint a nemzetségek közt felosztott, és a honvédelemre alkalmasan épen e győrvárak, e védművek szerint szervezett és kiépített.
