Eger - hetilap, 1890

1890-08-12 / 32. szám

255 Honi ipar. Figyelemreméltó, de sajnos azon tapasztalat, hogy nálunk az ipar terén a verseny a legtöbb esetben távolról sem tisztessé­ges, sót az csúnya versenygéssé fajul: mert az iparosok igen nagy része, fájdalom! nem gyártmányai jóságával és jutányos árakkal törekszik magának folényiséget szerezni, hanem a régibb gyárak és ipartelepek, sőt a némileg nagyobb műhelyek is egyed­uralmat követelnek magok részére az újabb ipartelepekkel s vállalatokkal szemben. Ha tehát új gyárat teremt valaki, mely a korszerű igények követeléseinek az által is megfelel, hogy a technika legújabb vívmányait, alkalmazza, s igy az eddig gyár­tott iparcikkeknél jobbat és jutányosabbat bir előállítani, akkor a régibb gyárak, melyek már rég túlhaladott berendezéseik által és műhelyeikben, minthogy azok nem szerelvék föl a legújabb és a legjobb technikai eszközökkel, távolról sem képesek csak meg­közelítő jóminöségü és olcsó árukat készíteni, összes erejüket arra fordítják, hogy a nálok jobb új gyár ellen a legszemérmet­lenebb úton-módon is áskálódjanak. Ha ily régibb gyárak tulaj­donosaiban a honszeretet csak legkisebb szikrája égne, bizonyára örülnének, hogy az uj gyár, nem kiméivé fáradságot és költséget, azt éri el kitűnő és jutányos készítményeivel, amire ők képtele­nek voltak s le tek volna: kiszorítja a nemzetünket szipolyozó külföldi drága, silány, sőt gyakorta szerfölött rósz gyártmányo­kat. De minthogy a honszeretet ily, rendesen külföldről hozzánk beszakadt s ideiglenesen letelepedett, magyarul nem értő, német üzletvezetést gyakorló czégeknél, amelyek ha a magyar kenye­rén jól megtollasódtak, sietve vonulnak vissza földeik közé, ös- meretlen, kaján irigység szádja meg őket az új gyár sikerei miatt, és latba vetve az évek során, mig őket túlszárnyaló ver­senytársok nem volt, szerzett, összes befolyást, annak révén min­dent, távolról sem riadva vissza még a legbecstelenebb eszközök­től sem, elkövetnek, hogy a fölöttük álló, törekvő, magyar új gyárat károsítsák, sőt. ha bírnák, megsemmisítsék. így járt a már néhány év előtt létesült Tarnóczy Gusztáv- féle gazdasági-gépgyár, mely bővíteni akarván működésén, a leg­újabb technikai vívmányok sükerűlt alkalmazása és több új remek találmány fölhasználása által nemcsak honunk legjobb, hanem a legkitűnőbb külföldi gyárak közöl is nagyon kiváló tüzfecskendő- gyárat rendezett be. Minthogy Tarnóczy Gusztáv, ki a legszor­galmasabb országgyűlési-képviselők közé tartozik, beható, süke- res tanulmányozás után oly tökéletes-rendszerű tüzfecskendőket szabadalmaztatott tüzfecskendő-gyárának, melyek napjainkban nemcsak az egész országban, hanem Európában és Amerikában is a legtökéletesebbek s azért mégis a legjutányosabbak, (ezért számos külföldi megrendelést is kapott ezen tűzfecskendógyár), — Szakaszvezető, nézze meg az itt álló leányt jól, és vallja, ez akarta-e önt legyilkolni? — Ez ; — válaszol Laczi földre sütött szemekkel és heves felindulástól remegő, alig kivehető, csendes hangon. Mikor Laczi belépett, a leány szemei villámokat szórtak és arcza elhalaványodott, de csak futó pillanatra; a másik pillanat­ban már élénk pírban égett a gyönyörű ábrázat, és a fekete szem­pár villámainak enyhítésére a pillák félig lehunyódtak. Rövid pil­lanatra a leány keble megszűnt dobogni is, azután pedig már megszakadással fenyegetette. Es amint Laczi megindult, hogy a szobából eltávozzék, a szép vádlott kimondhatatlanul gyöngéd kifejezéssel függesztette rá tekintetét és mintha mélyen az emlé­kezetébe akarná vésni arczát, szemei még akkor is az ajtót néz­ték, mikor az már bezárult Laczi után. — Talán szereted Virágh szakaszvezetőt? — Hangzik fel ismét a hadbíró vallató szava. — Jók. — Haragszol rá? — Igen. — Miért ? A leány kissé megállapodik, mintha haboznék; majd azután szilárd, remegéstelen csengő hangon, mint aki tisztában van sor­sával, válaszol. — Mert hazámnak ellensége, leigázója, alávaló, hitvány nép. A hadbíróság a megelőző, gyakori eseteknél már hozzászo­kott a kiolthatatlan gyűlölet hasonló nyilvánulásaihoz; de a gyön­géd alkatú, karcsú, szép leánynál mégis meglepi a megfékezhetet- len szenvedélynek ez a heves kitörése. Csupán az elnökölő ősz alezredes kék szemeiből sugárzik jóakaró részvét, csupán az ő ajkain jelentkezik szelíd mosoly és csupán ő érti ezt a szenvedélyes kitörést, a hadbíróság többi tagja régibb, ódonberendezésű ezen gyáraink, melyek, úgy mellékesen, tüzfecskendőket is állítottak össze, azt hiresztelték a kitűnő gyár­ról, miszerint nem létezik. Mikor azután ezen híresztelésük hazug­ságnak bizonyult be, ráfogták az őket túlszárnyalt új gyárra, hogy vásárolhatók ugyan ott. tüzfecskendők, ámde azok külföldi, nagyon silány gyártmányok. Midőn pedig az egész ország minden vidé­kén saját szemeivel győződött meg a közönség arról, hogy a Tar- nóczv-téle tüzfecskendők nemcsak kitűnőek, hanem azok annyival olcsóbbak más készítményeknél, miszerint azon községek, amelyek Tarnóczy-féle tüzfecskendőket vásároltak, 100—120 forintnyi meg­takarításhoz jutottak, daczára, hogy beszerzett tűzfecskendőik jobbak, mint azon elavult-rendszerű tüzfecskendők, melyeket a régibb gyárak utazó ügynökei törekedtek rábeszélésük különféle csinjával-binjával uyakokba akasztani, akkor ily gyárak megvesz­tegetésekhez is folyamodtak. De ennyi fondorkodás, cselszövény aljas megvesztegetés sem volt ily czégeknek elég; mert mikor mindennek daczára a „jobb“ és „jutányosabb“ győz készítményeik fölött, a Velencze aljas bér­gyilkosait fölbérlőket jól-rosszul utánozva, egészen indokolatlan párbajok útján törekszenek a honi ipari fejlesztése körül máris elévülhetetlen nagy érdemeket gyűjtött országgyűlési-képviselőt láb alól eltenni. Hát bizony ez undorító látvány! Különfélék. — Primitia. A ft. cisterci rend fiatal generatiójának egyik legkitűnőbb tagja, ft. Dr. Werner V. Adolf ur mutatja be aug. 15-ikén, Nagy boldog-Asszony napján, 8 órakor első sz. miséjét a Mindenhatónak a cisterciek templomában, Nsgos és ft. Szvoré- nyi József főgymn. igazgató ur vezetése, s az itthon levő tanárok segédkezése mellett. — A pécsi dalárda hangversenyének érdekében alakult nagy bizottság tagjai, a vég leszámolás czéljából szíveskedjenek e hó 15-én délelőtt 10 órakor a városház termében tartandó tanácsko­zásra megjelenni. Szederkényi Nándor, elnök. — Iskolaügy. Tudomására hozza a t. szülői közönségnek alulirt igazgatóság, miként a vall. és közokt. kir. ministerium, közelébb kiadott rendeletében, közelgő isk. évre, valamint a jövő évekre is, a középiskolai (főgymnas. és reálisk.) tanulók fölvéte­lét és beírását szept. hó három első napjára tűzte ki. A föl­vételi, javító és pótvizsgálatok azonban előleg, augusz­tus 30, és 31-ikén (regg. 8—11 ór.) lesznek megtartandók. Meg­jegyzendő pedig, hogy az előleges fölvételi vizsgálatra csak nem; mig ezek indulatosan felugráltak székeikről, ő nyugodtan ülve maradt és mosolyog tovább, szelíden, jóságosán. Nem is igen érthető az, legalább nem mindenkire nézve ért­hető, hogy amikor valakit főbenjáró bűnnel vádolnak, akkor az a valaki felingerelni igyekezzék biráit, akik neki élet-halál urai és akik előtt másképen viselkedve, talán meg is menekülne. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, Mariczát a két szuro- nyos őr kikiséri a szobából, majd csengetésre ismét bevezeti, hogy meghallgassa a hadbíróság Ítéletét. Valamennyi bíró felemelkedik s az ősz alezredes, — mintha csak társalgást folytatna, — mosolyogva hirdeti ki, hogy a had­bíróság Maricza Jovanovát gyilkossági kísérlet és ő Felsége egyik katonáján emberölésre alkalmas eszközzel elkövetett testi sértés miatt halálra Ítéli. A halálos Ítélet végrehajtása 24 óra múlva foganatosítandó. Ezután az elnöklő alezredes felemelve az asztalról az ott elhelyezett fehér kis pálczikát, ketté töri és az elitéit lábaihoz dobva, e szavakat mondja: — Istennél a kegyelem! És az ősz elnök ajkán ez utolsó szavak kimondása után, ismét megjelenik az a szelíd és jóságos, de rejtélyes mosoly. III. Az éj vaksötét ; a sűrű felhők alacsonyan úsznak és csak olyankor láthatók, mikor villám czikázik át rajtok, pillanatra megvilágítva a földet is; a levegő nyomott; a lomha szél néha ugyan megkísérli felkerekedni, de csupán annyi sükerrel, hogy felkavarja a szemetet és a szeme közé csapja annak, aki nem igyekszik fedél alá menekülni. Minden jel arra mutat, hogy nagy vihar készül. A börtönök elé rendelt őr a faköpenyegbe menekül és örül, hogy van hová moghuzódnia. Az elitéit czellája elé külön őr is

Next

/
Thumbnails
Contents