Eger - hetilap, 1890
1890-07-08 / 27. szám
213 az akkori szépirodalmi lapokban számosabb, többnyire lyrai költemény jelent meg Makáry Györgytől, köztök nem egy figyelemre méltó. Czap áry L ászló, főgymnásiumunk egyik szép tehetségű fiatal tanára, a lehetségig összt-böngészett adatok alapján, gondos tanulmánynyal, s nagy szeretettel ismerteti Makáry Györgynek, „egri poétánknak“ életét s költészetét, mely utóbbit Makáry számosabb versének közlésével illusztrálja. — Az Ignics Boldizsár r. tanár által igazgatott, s a főgymnásiumban elhelyezett egri meteorologiai fiók-intézet észleléseinek közzétett évi eredményeiből közöljük a következőket: Az évi középhőmérsék Egerben volt 9.9°C. — A hőmérő legmagasabb állása (33.4°C.) volt jul. 12. és 13-án; legalacsonabb állása (— 13.8°C.) jan. 23-án. A csapadék évi összege 521 mm. legnagyobb csapadék jun. 20. = 51 mm. Csapadék volt 102 napon; ezek közt 23 nap hóval, 4 n. jégesővel, 22 n. zivatarral, 9 n. viharral. Leguralkodóbb volt az északi, legritkább a délnyugati szél. — A főgymu. tanárkara az igazgatóval együtt 16 tagból állott. Ezek közt cist.-rendű áldozópap 13, világi 3. Ezekhez járult 1 ev. ref. és 2 izr. lrtokfaü). — A tanári könyvtár, a lefolyt isk. évben 347 munkával gyarapodott 886 kötetben. Jelen állása: 5062 munka 9699 kötetben. — Az ifjúsági olvasó tár ez idei gyarapodási 2 m. 6 köt. Jelen állása: 1409 m. 3132 köt. Készpénz vagyona (takarékpénztárban 248 frt 36 kr. — A tanuló ifjakat iskola-könyvekkel segítő könyvtár ez évi gyarapodása 35 m. 274 köt. Jelen állása 328 m. 1115 köt. Készpénz bevétele volt 573 frt 63 kr. Kiadása 342 frt 15 kr. Maradvány 231 frt 48 kr. E könyvtár jótékonyságát a lefolyt isk. évben 101 tanuló élvezte, a használatukra kiadott 661 db. tan- és segédkönyvek által. A két utóbbi könyvtár gyarapodásához járultak könyvadományaikkal: Samassa Jánosáé úrnő ő nsga, és ft. Török Konstant főgymu. tanár. — Gyarapodás a természet rajzi gyűjteményekben 3840 db. lepke, 100 db. rovar, 55 db. tojás; 50 db. tengeri moszat; 37 db. szárított növény; 10 db. ásvány; természettani eszközökben 29 db. készülék; érmekben: 23 db. (A fenálló éremgyüjtemény 3170 db. eredeti, 5560 utánzatpéldányt számlál.),; ethnografiai tárgyakban 17 db. különféle eszköz. — A Yitkovics-önképzőkörnek az idén 30 működő s 40 pártoló tagja volt. Munkásságának eredménye 20 prózai, 75 verses — összesen 95 dolgozat. A kör által kitűzött pályakérdések, egyen kívül, sükerrel oldattak meg. — Az intézet ifjai közöl a lefolyt isk. évben ösztöndíjban 40; jutalomban 34; pénzsegitségben 29; ingyenes élelmezésben 84 tanuló részesült. Az általuk élvezett javadalmak összege, és ugyan az ösztöndíjaké 3184 frt 02 kr. a jutalmaké 332 frt 20 kr. a pénzsegélyeké 2540 frt; az egyre-másra 150 írtjával számitolt élelmezéseké 12,000 frt. így a bármilyen javadalomban részesült tanulók száma az intézetben 187-re ment, (tehát az intézet összes növendékei közöl csaknem minden második részesült valamelyes segítségben), kiknek összes javadalma, pénzértékben kifejezve, 18,656 frt 22 krt megyéjét, melynek oly édes örömmel lett Atyja és Főpásztora. Az iskolákat mindenütt meglátogatván, szánandó helyzetben találta a tanügyet, s ez ösztönzé őt arra, hogy a szepesi mintájára, új egyházmegyéjében is alapit egy tanítóképző-intézetet érseki székvárosában, Egerben. Terve nem is maradt sokáig megvalósítatlanul. Kinyilvánitá ezt az egyházmegyei gyűlésen, hol tervét mindenki helyeslé, s az összegyűlt lelkipásztorok kitelhető segedelmüket igérék az intézet felállítását illetőleg. A pénzalap csakhamar együtt volt. Hisz ezen kor a nemzeti ébredés időszaka volt, midőn a tan- és nevelésügy is többeket kezdett érdekelni. — A nagylelkű adakozók a kezdeményező érsek példáján buzdulva, — ki 5000 frtot adott az alap gyarapítására — önzetlen szívvel hozák áldozataikat a nemes és magasztos ügy oltárára. — A szükséges pénzalap meglévőn, az új intézet — mint már emlitém — a szepesi tanítóképző mintájára — a mi körülményeinknek megfelelőleg — szerveztetek. Az intézet szervezésével az alapitó Rajner Károly akkori nagyprépostot bízta meg. E terv értelmében az intézet a mostani angol-kisasszonyok épületében helyeztetett el, hol akkor a „vallásos finövelde“ volt. A képezde növendékei közöl néhány bennlakást nyert; ezek tiszte volt néhány gyermek mellett házi tanítóként működni. — Az intézet külső növendékei leginkább helybeliek s az egyes szerzeteknél kántorkodó ifjak voltak. Az intézet növendéke csak a gymnasiumot jó eredménynyel elvégzett ifjú lehetett; a zenében jártasok előnyben részesültek a fölvétel alkalmával. tett. — A főgymnásium osztályaiba beirt tanulók összes száma volt az év elején 409; az év végén 394. Ezek közöl az év végén, vallásra nézve volt rom. kath. 334; gör. kath. 2, helv. hi tv. 4, ágost. hitv. 1, izraelita 53. — Anyanyelvre nézve magyar 381; német 6; tót 5, lengyel 2. — Korra nézve 10 éves 27, — 19 vagy több éves 20. Szülőhelyre nézve egri 142; hevesmegyei 53; más megyebeli 196; külföldi 3. — Az érettségi vizsgálatok eredményét már ismertettük lapunkban. — Az Értesítő hozza továbbá ama nagy figyelmet érdemlő paedago- giai értekezést, „a munkára növelésről,“ melyet az intézet tudós igazgatója, Szvorényi József ő nsga az ünnepen részt vett nagy közönséghez intézett; — végső fejezetében pedig az intézetbe való fölvételre vonatkozó törvényes intézkedéseket, s fönhatósági szabályrendeleteket s egyéb tudnivalókat közli, s ajánlja a szülők és tanulók kiváló figyelmébe. — Kinevezés. Dr. Ludányi Béla, egri kir. törvényszéki jegyző, aranyfiatalságunk egyik kiváló műveltségű, tudományosan képzett tagja, közelebbről a kecskeméti kir. törvényszékhez kir. alügyészszé neveztetett ki. — Az egri egyházmegye nüvendékpapjai közé, a f. hó 1—2-án tartott csőd vizsgálat alkalmával jelentkezett 42 pályázó közöl, fölvétettek: a II. évi hittanfolyamra Szepessy Sándor a bpesti egyetemről; az I. é. hittanfolyamra Farkas Gyula, és Szalay László I. éves egri jogakad. hallgatók, Bárdos Pál egri, Piroska István szarvasi, Leskó József ungvári, Knyazoviczky András és Förster Károly jászberényi, Kazinczy Béla eperjesi, Berczeli József kézsmárki és Petruska András lőcsei főgymn. VIII. o. tanu- nulók; a főgymn. VIII. osztályára : Farkas Gyula egri, Illy Károly szathmári, és Quaiser Nándor székesfehérvári VII. oszt. tanulók; a főgymn. VII. osztályára: Bartók Béla, Buda Dezső, Bu- kovinszky Károly és Dosztál Károly egri, Stoff Zoltán nyíregyházi, Barcsák Sándor gyöngyösi, Rösch Sándor miskolczi, Mácsay Károly szentesi, Morgenbesser Ferencz lőcsei, Far- nady Rezső kézsmárki, és Huss József székesfehérvári gvmn. VI. oszt. tanulók. — A pécsi dalárda hangversenye. F. hó 6-án a városház nagytermében az egri dalkör választmánya és működő tagjai s több meghívott műpártoló egyén által nagy előértekezlet tartatott a pécsi dalárda által rendezendő hangverseny érdekében. Az elnök előterjesztése, városunk országgyűlési képviselője és polgármesterének hozzászólása után az értekezlet kimondta, hogy miután itt azon szívélyes fogadtatás és vendégszeretet viszonzásáról van szó, melyben a pécsi országos dalárünnepség alkalmával az egri dalkört, valamint az egri vendégeket részesítő Pécs városa s kitűnő dalárdája, ez ügyét a dalkörnek, mint kisebb hatáskörrel bíró egyesületnek kezéből ki kell emelni, és városi ügygyé tenni, nehogy az ünnepség sikere bizonytalanná váljék s talán városunk jó hírneve csorbulást szenvedjen. Mindjárt az érTanterve hasonlított a maihoz, s a mai tanterv sem egyéb, mint a réginek kibővítése a német nyelvvel és a reáliákkal. — Az intézet csak két évi tanfolyamból állott, s igy tan terve semmi esetre sem volt hiányos, mert a képeztetés idejének rövidsége miatt más terv talán kivihető sem lett volna; de meg akkor még az igények sem voltak oly követelők, mint napjainkban. Tantárgyai — az előbb említettek elhagyásával — megegyeznek a mai tálcákkal, azon különbséggel, hogy akkor a „falusi jegyzők teendőit“ is tanulták a növendékek. Készen lévén az intézet terve, Pyrker — a magyar népnevelés ez apostola — I. Ferencz királyunktól levélben kért jóváhagyást az alapított intézetet illetőleg. — Ezután körlevele adta tudomására egyházmegyéjének a tanitóképezde megalapítását. E körlevél remek bizonyságot tett a halhatatlan érdemű főpap hiva- tás-szeretetéről, a nevelés és tanítás ügyeiért lelkesedő szivéről, tiszta, önzetlen s nemes leikéről, melyekkel intézetét felkarolta. Ugyané körlevélben Írja a többek közt, hogy a nép műveletlen- ségének oka a tanítók csekély száma s azoknak hiányos képzettsége volt; s hogy sok oly tanítót talált egyházmegyéjében, kiknek nem a cathedrán, hanem a padban volna méltó helyök. Keserűen nyilatkozik a főpásztor némely kántorok czikornyás, vallásosság nélküli énekléséről s oly orgonálásáról, melyek botrányt szülnek, a helyett, hogy a szent helyhez méltó érzelmekre gyújtanák a hívek lelkét. Ily fogyatkozásokat volt czélja orvosolni a lelkes főpapnak, midőn a tanitóképezde létesítésének eszméje elméjében meg- szülemlett. Az intézet tanárait az Alapitó nevezte ki. Az igazgató lön a már említett Rajner Károly, ki intézetünket szervezte. *
