Eger - hetilap, 1890
1890-07-01 / 26. szám
209 mérés jutalmazta a szólót érdekes előadásáért, és miután a gyűlés köszönetét mondott az előadónak, elhatározta e közérdekű javaslat közzétételét. Még csak azt tartjuk szükségesnek felemlíteni, hogy Herczog magyar állampolgár és hogy mosógépei és meidingi kályhagyárának gyártmányai számára Budapesten is Erzsébetkörút. 56. sz. alatt mintaraktárt nyitott. — Színház. Hétfő junius 23. Foriss Pista — a társulat újabban szerződött s kedvelt komikusa jutalmául „Egy da lórii nnepély viszontagságai“ Moser kitűnő vigjátéka, teltház előtt, mi csak annak jele, hogy Fóriss az egri közönségnek rövid idő alatt kedvenczévé lön. De nem is csoda, hisz egyik szerepe úgyszólván visszahívja a másikat, s mindennek daczára — leszámítva némi túlkapásait — alig adhat szerepet, melyben újabb és újabb gyönyörködtetőt ne találnánk. Előtte még alig volt komikus színpadunkon, ki annyira meg tudta volna szabni a határt színész és komédiás között. Mai szerepe (Schmacke) is kitűnő alakítás volt, bár ennél jobbat is választhatott volna, mert ez jutalomszerepnek kicsi is, meg hálátlan is. A többi szereplők közül különösen Rónai Gyula (Steinkirch) és Gyurmán n Alice (Ludmilla) tűntek ki, ügyes és kedves játékukkal. Brez- nay G. (Bolzan) folyton nyugalom után vágyó, de soha nem nyugható „nagybácsijában“ és a Tolnayné Wilhelminájában, kit nagyravágyása a legmulatságosabb helyzetekbe sodor, szintén pompás alakításokat láttunk. Kiss János (Scheffler) Völgyi Kati ez a (Bertha) is sok természetességgel játszottak, úgy Szendrey és Győré, kik mindnyájan részesei voltak a minden tekintetben összevágó előadásnak, s az ez által szerzett kedélyes estnek. K e d d junius 24. „A kornevillei harangok.“ Plan- quette örök szép operettéje. Természetesen mint mindig, ma is V. Margó Célia asszony volt az est fénypontja Szerpolette kedves, hálás szerepében. Mint mindig, ma is tündökölt szeretetreméltó alakjával, élénk, otthonos játékával; szépen, tisztán csengő hangja, melyet anuyi bájjal és hatással tud kezelni, és biztos in- tonatiója még a legkövetelőbb igényeket is kielégíthette. Brez- nay Géza Gáspár apója már ismert kitűnő alakítás előttünk, kár, hogy hangja nincs e gyönyörű szerephez, Rácz Gyula Grenisőjét szintén ismerjük a múlt évről. Ma igen jól volt dis- ponálva hozzá, s a mellett sok ügyekezettel és vigyázattal játszotta és énekelte azt, hasonlóképen Kiss János (Hanri) és Völgyi K a ti c za (Germain), kik a maguk nemében szintén elég ügyesen töltötték be szerepeiket. A bírót Foriss személyesítette, mókái és tánczával gyakran megnevettette a szép számú közönséget. A zenekar és a karok is jók voltak. Szerda junius 25. Mint újdonság Sardou és Deslandes pompás vigjátéka „A napamasszony“ fordította Fáy J. Béla. A cziraszerepet Kissné Irma asszony (özv. Voizelné) adta nem mindennapi sikerrel. Meglátszott, hogy ügyekezetet fordított e szerep betanulására, át is érezte azt, de még nem tudta magát teljesen beleélni. Pedig ez volna Kissnének egyik legjobb és leghálásabb szerepe. Noizelné asszony eljátszása kiváló routint, s a hol ez hiányzik, legalább nagyobb, gondosabb kidolgozást igényel annál, a minőt arra Kissné fordított. Rónai Gyula Thevenotja és Gyurmán Alice Susanne-ja két oly kitűnő alakítás volt, melynél jobbat szerénytelenség lenne tőlük kívánunk. Szerepeiket nem csak átérezték, de át is élték, hasonlóképen Győré (Baroac vicomte), kinek egy kis fesztelenséget s kissé több ruganyosságot ajánlunk e szerepében, és különösen Foriss, ki mint Bondinois mutatott be ismét egy figyelemreméltó alakítást, melynél csak a masqueirozás ellen van némi kifogásunk. 0 ugyanis az I. felvonásban 19 évvel ezelőtti udvarlásáról beszél Noiselné asszonynak, s így hogy 19 évvel ezelőtt udvarolhasson, ahhoz legalább 18—20 évesnek kellett — következésképen ma 38—40 évesnek kell lennie. [Foriss Bondinois-ja azonban, hozzá véve ruganyosságát — alig volt 20—22 éves. Jók voltak még Szendrey (Berárd) Kiss (Devenay), különösen Breznay (Pan- lot) és Tolnayné (Filochene) kisebb szerepeikben. Csütörtök, junius 26. V. Margó Célia asszony, a társulat kiválóan kedvelt operette első énekesnője jutalomjátékául „Az üdvöske“, Audran gyönyörű zenéjü operetteje, mely alkalommal a nézőtért zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek V. Margó asszony a saison kezdete óta kedvencze volt. — Mindenki sietett tehát elismerését ez úttal is kifejezui a rokonszenves művésznő iránt, ki a darabot is szerencsésen választotta meg. V. Margó Célia asszony ezúttal Bettina hálás szerepében lépett fel, s zeneileg correct énekével s valódi művészi finom játékával egész estén át pompás élvezetet nyújtott a tetszésnyilatkozataiban szűnni nem akaró telt háznak, mely mindjárt első kiléptekor számos csokorral (közöttük egy sötét bordeaux szalaggal, városunk egyik előkelő úrnőjétől, a t. művésznő rajongó tisztelőjétől) fogadta. Dru-drú-bé kettőse is igen szépen sikerült Kiss Jánossal (Pippo), ki ma—szokásán kívül—jól volt dispo- nálva. Fiamettát Völgyi Katicza énekelte, gyenge hanggal bár, de elég biztos intonatióval, mig Frittellini szerepét Rácz Gyula töltötte be ügyes játékával és énekével. Foriss P. (Lorán) Győré (Rekko) jó alakok. Szombat, junius 28. „A király fogás“ Konti fülbemászó operetteje. V. Margó Célia asszony Fjóra kedves szerepében bájoló volt énekben s játékban egyaránt. Valóban bajos lenne megmondani, mint lovarnő, tánezosnő vagy rmint koinorna volt-e kedvesebb, pajzánabb, s szeretetreméltóbb. Énekszámaival — igy a „Perdül a sarkán“ kezdetű induló-dallal, melyet jó kedvvel énekelt, — gyakori tap>ra ragadta a szép számú közönséget. Breznay a Don Bernardo szerepében elemében volt. bolondságain még maga Margó is jóizűeket nevetett, mig Foriss Marx bárójával zsákmányolta ki a közönség tetszését. „Aláz-szolgája“ coupletje jól sikerült. Völgyi Katicza mint Lola kedves alak, Bérczy Mariska is érdekes Amadil volt; ezérnahangjuk azonban még gyenge a „Granadának szép virága“ gyönyörű kettőshez. Vasárnap, junius 29. „A falu rossza“ a népszínművek gyöngye, mely alkalommal V. Margó Célia assz. Finum Rózsi szerepében mutatta be magát. Egészben véve jó, de azért csak maradjon ő az operetteknél. Breznay Gonosz Pistája kitűnő volt. A jelentékenyebb szereplők közül Győré (Feledi) Gyurmán A. (Boriska) Kiss (Göndör) Rónai (Lajos) Völgyi Katicza (Bátki Tercsi), és Foriss (Czene czigány) érdemelnek említést. A népdalok hangszerelése azonban nem nagyon dicsérte a karmestert. Nyilttér. Egy elintézett affaire. F. é. jun. hó 28-án éjjeli 1 órakor a „Korona“ vendéglő nyári helyiségében egy végzett joghallgató és egy ügyvédjelölt között történt affaire jun. 30-án lovagias utón elintéztetett. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő : Szabó Ignácz. riTTMir Hirdetmény. Hivatkozva Pestpilis-Solt-Kiskunvár- megye Tekintetes alispáni hivatalának 17881/890. számú átiratára, közhírré teszem, hogy a szarvasmarha állományban ott nagy mérvben uralgó száj- és körömfájás miatt Pestmegye egész területén betiltattak az állatvásárok a szarvasmarhákra nézve. Eger, 1890. junius 24. (160) í* Gaal Béla, r. kapitány. Pályázati hirdetmény. Az egri takarékpénztárnál az igazgatói állás 1000 frt fizetés és 200 forint lakbér dijázással megürülvén, azok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, felhivatnak, hogy okmányokkal ellátott kérvényüket f. évi julius hó 15-ig alólirott elnöknél adják be. Eger, 1890. julius hó 1-én. Simonyi Károly, (165) 1—2 elnök. Szabad kézből eladó. Néhai Kasziba Mihály tulajdonát képező ingatlanok u. m.: hatvani első negyedben 18. szám allatti ház, a felső tihaméren egy szőlő és két pincze berendezéssel ; és a kis sikhegyen egy SZÖIÖ. A venni szándékozók értekezhetnek Merschitz Kálmán urnái Kápolnán, vagy pedig özv. Kasziba Mihálynénál Nagy I Tályán. (156) 1*