Eger - hetilap, 1890
1890-06-24 / 25. szám
25-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Junius 24-én. Előfizetési dij: Egész evre . 5 frt — Félévre . . 2 * 50 Negyed évre. 1 n 30 Egy hónapra — » 45 Egyes szám — n 12 Hirdetésekért minden 3 liasábozoit péti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peűt- sorhelyért 15 kr. tizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A tej mint méreg/»') Dr. X-től. II. Mit tegyünk tehát, hogy kisdedeinket jó tejjel táplálhassuk, s hogy kedves betegeinknek az ártatlanság fehér mezébe öltöztetett italba ne m é r g e t, hanem tápláló és erejüket visszaadó gyógyszert nyújthassunk? Hogy e kérdésekre sikerrel felelhessünk meg, figyelemmel kell kisérnünk, minő phazison megy a tej keresztül azon pillanattól kezdve addig az időig, a inig azt a közönség elfogyasztja. Mindenekelőtt az istállókat kell szemügyre vennünk, melyek piszkos és csintalan állapota oly bűne a gazdáknak, melyet a törvénynek kellene a legnagyobb szigorral megtorolni. Mert az ilyen istálló azáltal, hogy a benne lakó marhákat ihticiálja. központjává válhatik a legkülönbfélébb ragályos betegségeknek. E betegségeknek pedig csak úgy vesszük elejét, ha az istállók a közegészségi törvények értelmében vannak építve, vagyis mindenkor a megfelelő mennyiségit tiszta levegővel és térrel bírnak, és bennök a lehető legnagyobb rend és tisztaság uralkodik, azaz istállóink legyenek tágasak, világosak, jól szellőzhe- tők és úgy építve, hogy a padozaton összegyűlendő szerves anyagokat tartalmazó folyadék a talajvíz megrontása nélkül köny- nyen lefolyhassék. A hulladékot minden nap el kell belőle távolítani, ne pedig hetekig összegyűlni hagyni. A tehenek egészségi állapota, valamint azoknak tápláléka és ápolása fölött az állatorvosnak kellene szigorúan őrködni s csakis oly állatnak tejét szabadna elárusítani, mely kétségen kívül egészséges. A legnagyobb gondot igényli magának a tehénnek tisztántartása is, mely szappanos vízzel való gyakori mosás által érhető el, s mely alkalommal különösen a tölgyek jönnek tekintetbe. A fejősnél is csak tiszta kézzel szabad a tiszta tölgyekhez nyúlni, mert amint, már fentebb említettük, a tejnek leggyakoribb elronditása a piszkos kéztől és piszkos tölgyektől származik. Végtére első kellék, hogy a fejősnél istállóinkban a lehető legjobb és legtisztább levegő uralkodjék, nehogy a csirákkal telített levegőből minden tejsugárral, mely a tölgyekből jő, egy csomó baczilus jusson a sajtárba. Amint a tej megfejetett, azonnal lehűtendő, s folytonosan oly csekély hőmérsék mellett tartandó, mely nem alkalmas a bacteriumok elszaporodására, mit legegyszerűbben az által érünk el, ha a tejesfazekakat jég közé állítjuk, vagy pedig czélszerüb- ben tejhüsitő készülékekbe tesszük, milyen például az eddig ismertek közül a Lawrancze által készített a legjobb. Innen aztán a lehető leggyorsabban jól megtisztított s szállításra alkalmas edényekbe öntsük, s védjük meg minden rázkódástól, mert a rázkódás által a legnagyobb vigyázat mellett is a tejbe jutott bacteriumok az edény minden részébe elhatnak. A tejet minden külső befolyástól, különösen a nyári nap melegétől megóva, egyenesen a fogyasztó közönség házába visszük. Most már a tej kezelését maga a publikum veszi át. De valamint sok egyéb közegészségi ügyben, úgy ebben is teljes tudatlanságát árulja el a közönség. Hányszor lehet tapasztalni, hogy a kisdednek szánt tej szopóüvegcsékbe helyezve, egyszerűen *) E nagyérdekű s kiváló fontosságú ezikket melegen ajánljuk t. olvasóink különösen pedig a t. szülék s növelők becses figyelmébe. Szerk. melegítő kövek által, éjjeli lámpáknál, vagy plane a párnák között melegittetik meg, s igy adják azt. a szerencsétlen lelkeknek. Az ilyen melegítés valóságos bűnös cselekvény, mert éppen az ilyen tejben szaporodnak hihetetlen gyorsasággal a betegség-okozók- hasonlóan kárhoztatandó a tejnek a kemenczén vagy a konyhában való tartása oly czélból, hogy ki ne hüljön. A legegyszerűbb és legsikeresebb módszer mely által a bajokon segithetük, s melyet a guny- hók lakói éppen úgy, mint a fényes paloták lk- kói egyaránt s könnyen ki vihetnek : a tejnek azonnal való felforralása, amint az a házba hozatott. A felforralás után tegyük a tejet rögtön, annélkül, hogy más edényekbe öntenénk, hüs helyre s hagyjuk azt, használatáig a lehető legnagyobb nyugalomban, s csakis közvetlen a táplálkozás előtt melegítjük fel. Ezt, tudva, világos, hogy a kisded táplálkozási czéljából fölösleges nagy csöbrökben a tejet tartani, s ezek helyett sokkal előnyösebb kisebb, talán */* literes főző edényekben azt félre tenni, hogy felforralása szükség esetén annál könnyebb legyen. Nem malaszthatom el e helyen felemlíteni azon rendkívül fontos eljárást, melyet Soxhlet a tejnek a benne létező csiráitól való megfosztása végett (sterilizálás) követ el, s melyet minden háznál oly módon lehetne egyszerűen kivinni, hogy a tejet, mindjárt, amint a házba hozzák, alkalmas edényben mint a gyümölcs- befőztet, kezelik, hogy abból a magas hőfok mellett minden csirát kiölve a levegő behatása elől 1 égni e n t es en elz ár j ák és egy megfelelő hűvös, szellős helyre teszik. Az ilyen sterilizált tej üvegestől használata előtt 40° vízben felmelegittetik. Ezek után még csak arra akarom kedves olvasómat figyelmeztetni, hogy megértve az előbbeuieket, óvakodjék az úgynevezett „frissen fejt tejtől,“ melyet oly sokan orvos urak is, széltében-liosszában ajánlanak, és az ilyen nyers tejet csak akkor élvezze vagy használja tápszerül, ha az illető tehénnek egészségi állapotáról állatorvosi, tehát szakszerű bizonyítéka van. Az olyan orvos, ki betegeinek a frissen fejt meleg tejet ajánlja a nélkül, hogy a fejős állatnak egészsége állapotáról teljes meggyőződést szerzett volna magának, egyenesen lelkiismeretlen orvos, vagy pedig olyan jgnorans, kinek kezében a tudományok legszebbike: az orvosi tudomány, áldás helyett átkot szórhat szerencsétlen betegeire. Minthogy azonban hallottuk, miszerint sokszor a különben egészségesnek látszó tehén is gyöngykóros lehet, melynek tejében a tüdővész bacillusai tenyésznek, és minthogy még mindeddig nincsenek oly eszközeink, melyek .segítségével gyorsan és határozot- tan az élőállat ilyen nemű baját felismerhetnek, tehát, legczélszerűbb minden nyers tejet élvezése előtt jól felforralni. És ezt annyival inkább kötöm mindenkinek lelkére, mert e sorok bezárása előtt pár perczczel érkezik éppen egy bacteriologikus lapban *) azon meglepő hir hozzánk, hogy Kleinnak, egy hires londoni tanárnak sükerűlt a tehéntejben a Löffler által felfedezett, s az emberiséget oly mérvben öldöklő diphteritisnek bacillusait is találni, mely ha csakugyan bebizonyul, akkor egy igen fontos okkal több lesz frissen fejt tejet egyáltalában nem inni és nem itatni. És ezzel bevégeztem és kimentettem tárgyamat: a tejet mint, mérget feltüntetni, és azon óvintézkedéseket mind elősorol*) Centralblatt für Bacteriologig und Parasitenkunde. Jena 1890. Jun.
