Eger - hetilap, 1890
1890-06-03 / 22. szám
177 szerezhetni. Kitekintve attól, hogy a t. kisasszony nem bir ugyan rendkívül megnyerőén kellemes külsővel, sőt idegen, valósággal hideg első megjelenésében, de rokonszenves, behízelgő hanggal rendelkezik, s minden szaván, minden legkisebb mozdulatán meglátszik az alapos tanulmány s jeles tanítómesterek gondos figyelme. Mély érzésű hangja, mint a hullám, terjedt tova és fokozatosan ébresztette fel a közönség érdeklődését és rokonszenvét maga iránt. Egyes jeleneteiben Rónaival, igy a többi között, midőn férjét odahagyja, s föltárnád benne az anyai érzelem, mi lesz a kicsikékkel, — egészen magával ragadta, s meghatotta a szép számú közönséget, nem egy kedves, rózsás arczocskán láttuk leperegni a részvét ragyogó könnyeit, s nem egy bájos kacsócskákat vettünk észre, amint titokban kendőt emeltek azok letörlésére. Nem kevesebb az érdem Rónai Gyula (Helmer ügyvéd) részéről is, kinek gondos tanulmányáról és perfekt játékáról, daczára. hogy hangorganuma gyenge az erősebb szenvedélyek és kitörések festésére, csak elismeréssel szólhatunk. — Nagj'obb szerepe \Tolt még Győré Alajosnak (Günther) is. ki az ilyes szerepekre igen alkalmas tagnak bizonyult. A többiek Szendrey (Ránk), Kissné Irma (Lindenné) stb. szintén elég jól megállták helyeiket. — Maga a darab igen jellemzően, nem nyer befejezést, úgy, hogy a szerző, ahol e müvét be végzi, foljfiatólag egy újat kezdhetne; a szinlapon pedig 4 felvonás volt jelezve, s igy történt, hogy a közönség a 3-ik felvonás után még tovább is együtt maradt s csak mikor Rónai kijelentette, hogy az előadásnak vége van, készült haza a szinki rből, s még ekkor is akadt olyan, aki lekiáltott a karzatról, hogy: „Nem hisszük, lássuk a medvét a 4-ik felvonásban“! Csütörtök, május 29. „A czigánybáró,“ Strauss bécsi zeneszerző kedvelt operettéje. V. Margó Célia asszony ezúttal Saffi czigányleány nagyobb szabású szerepében mutatta be magát; oly szerepben, melyet nálánál semmivel hátrább nem álló és kedves művésznők: mint Réthy Laura, Örley Flóra, Ledofszky Mariska stb. stb. teremtettek meg színpadunkon, s igy csak kétszeres előny a t. művésznőre nézve, hogy e szerepébe valami újat tudott önteni, közönségünk előtt. Alakja ugyan nem volt a Saffié, de a mi a többit, illeti, ma még jobban bebizonyította, mily kellemes, erőteljes, s jól iskolázott hanggal bir. Mindjárt a belépő dallammal kitörő tapsra ragadta a közönséget, mely ezúttal majdnem megtölté a szinkört. Czipra szerepét Tolnayné adta. Ügyesen játszott, és iparkodott korrektül énekelni is — azonban, hogy hangja nincs már — nem az ő hibája. Rá ez Gyula (Barinkay) a társulat tenoristája ez estén hangerejével akart imponálni, — be akarta bizonyítani, hogy még sem igaz amaz állításunk, mintha ő bátran oda nem nézne egy „a“-nak vagy „b“-nek, — be is bizonyította, hogy — egy-két hibás intonácziót leszámítva — meg is allja a helyét — ott, ahol tudja szerepét. — Breznay Zsupán szerepében sok derültséget szerzett. — A többiek is, mint Völgyi Katicza, ki szintén elég csinosan énekelte belépő dalát, Bérczy Mariska (Mirabella), Győre (Carnero gróf), Giréth (Ottokár) stb. stb. mindnyájan kedvező sikerrel játszottak; a karok is kielégítők voltak, ma a zenekar is kifogástalan korrektséggel játszott; s az előadás, daczára annak, hogy féligmeddig a teljesség rovására a darab meg is volt húzva, - mégis vontatott volt, és 8 órától közel 11 óráig tartott, ami bizony kissé erős próbára teszi a publikum türelmét. Szombat, máj. 31. „Az eleven ördög“ Konti csinos operettéje adatott. V. Margó Célia asszony a czimszerepben, (Le- toriéres vicomte), mint egy valóságos kis „eleven ördög“ ma is mint mindig hódított kedves, pajzán játékával és kellemes hangjával. A t. művésznő ma mindenesetre szembetűnő helyet foglal el a vidéki színészet elsőrangú tagjai között, s abból a tanulmányból, melylyel budapesti szereplése alatt a főváros közönségénél is feltűnő érdeklődést tudott kelteni maga iránt, még mindig van annyi benne, mivel a leggyengébb vidéki társulatot is megmentheti a végenyészettől, nemcsak, de még előreláthatólag több éven át meg fogja tarthatni e helyét. B r e z n a i Desperiérje szintén pompás alakítás lett volna, ha nem túloz, ami úgy látszik minél öregebb, annál inkább kezd gyengéjévé válni. — Marianne szerepét Völgyi Katicza játszotta. Hangja ugyan simitatlan érez, de pallérozás által értékessé válhatik, főként ha sikerül megszabadulnia az örökös tremolotól, mert elég praecise intonál. Énekében azonban épen ugv, miut játékában teljesen hiányzik a routine. A többi szereplők, névszerint Szendrey, Kissné, Bérczy Mariska, Giréth, Győré, stb. stb. mind eléggé ügyesen megállották helyüket s az egész előadás összevágóan sikerült. Vasárnap, junius 1. Mint újdonság. Folliuusz Aurél „Náni“-ja került színre, — az esős idő daczára meglehetős számú közönség részvéte mellett V. Margó Célia a. mint Náni, Kiss János Józsi a fess bakakáplár, és Rácz a Szepi szerepeiben érzéssel előadott népdalaikkal, Breznai mint Krenzer Michel, ki páratlan az e féle szerepekben, Szendrey, a félkegyelmű Bódi, Gyurmán Alice Róza, Giréth a Sándor ősjogoncz és Kissné az özv. Molnárné szerepében ügyes alakításaikkal csináltak kisebb-nagyobb hatást. Nyilttér. *) Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására juttatni, hogy Egerben, mint fogorvos letelepedvén, működésemet megkezdettem. Rendelési órák d. e. 9—12-ig; d. u. 2—5-ig. Szegényeknek naponta 5—6-ig ingyen. Lakásom: Glósz-féle ház I. emelet. Eger, 1890. május 21. Dr. Weinmann Lajos, (120) 2—3 egyetemes orvostudor. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Sza/foó IgnácZ. Rohseidene Bastkleider fl. 10. 50 per Robe und bessere Qualitäten versendet porto-und zollfrei das Fabrik-Dépőt G. Henneberg (K. u. K. Hoflieferant), Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. (29) 11N agy gazdasági és máj. 14-től okt. 15-ig reggel 10 órától este 10 erdészeti iparés művészeti K m r Színes szökőkutak a parkban és rotundában. Estve villany világítás. B écsben a rotundában. ZBelépti d.ij -40 !k:r. "'\7*asár- és ünnepnap 30 Isr. C^srerrn.elsjeg'jy' 20 dsr. ________________________________________ (130) 1-10 5 228. 1890. Árlejtési hirdetmény. ártéri hivatalban tartandó nyilvános lejtésen vállatba fog bocsáttatni. A város tulajdonához tartozó házak- Miről az illetők azzal értesitteének, nál levő emésztő gödrök kifolyásainak hogy ezen munkálatokra előirányzott elfalazása, úgjr több rendbeli emésztő 2086 forintnak megfelelő 10%-tóli az gödrök készítése folyó év junius hó árlejtés előtt bánatpénzül leteendő; — 10-én délelőtt 11 órakor, a polgármes- továbbá hogy a költségvetés és feltételek a közigazgatási irodában megtekinthetők, és hogy az árlejtésre kitűzött határidőig, szabályosan kiállított és felszerelt zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Eger, 1890. május hó 28-án tartott tanácsülésből. Grónay Sándor, (129) 1* polgármester.
