Eger - hetilap, 1890
1890-05-20 / 20. szám
157 müveit közönségünknek igazi élvezetlel gyönyörködhetni, — ez estén két kissebb piecet adott elő: egy Andante-t Servétől, s Bacliliounod ismert „Meditation“-iát., zongora- és hannonium- kiséret, mellett, azzal a művészi verve-vel, s mély érzéssel, mely a t. orvos ur, e jeles zenekedvelő, művészi játékát mindenha jellemzi, s mely ritka élvezetért a művelt közönség a legélénkebb tetszésnyilatkozatokban fejezte ki iránta köszönetét. — Ugv az ének-, mint a gordonka-magánrészleteke' zongorán Pauer V ihn a úrnő kisérte discrét finomsággal, melyért méltán megérdemelte a kapott diszes csokrot. A hángversenyt élénk tánczmnlatság követ'e. Itt azonban a ref. tisztét e l> lapok rendes báli tudósitójának adjuk át. Az egri iparostanulók rajz- és munkakiállitása. Az ipariskola t. felügyelő bizottsága, részinf, hogy az iparos- tanulók gyakorlati h pzet sógének bemutatására is alkalmat nyújtson, részint, hogy a szabadverseny jótékony hatása mellett az elméleti ismeretek által a lehetőségig előkészített, iparostanulóifjúságból gyakorlatilag is mentői képzettebb segédekkel szaporítsa az iparososztályt, a felügyelete alatt álló iparostanulók részére az elméleti vizsgákon kívül, a helybeli iparhatóság közreműködésével rajz- és munkakiállitást rendez. A kiállítás f. hó 25. és 26-án pünkösd-vasárnapján és hétfőjén a belvárosi községi iskola nagytermében (Rózsa-ú'cza Simonyi-féle házban) fog tartatni és mind a két, napon minden dij nélkül megtekinthető délelőtt 9 — 12. délután 3—6 óráig. A kiállított tárgyak 5 csoportra lesznek beosztva és pedig: I. csoport fémipar. II. „ fa és bútor-ipar. Ili. „ ruházati ipar. IV. „ bőr-ipar. V. „ vegyes iparágak. A kiállításnak ezen megnevezett iparágain kívül tárgyát képezik az iparostanulók által a tanév alatt készített rajzok is. Reméljük, hogy a rajz- és munkakiállitást nemcsak az iparos- mester urak, hanem a müveit közönség is tömeges látogatásával fogja szerencséltetni annyival inkább, mert ez egyrészt buzdításul szolgál az iparostanulóknak, másrészt örömmel hangsúlyozhatjuk, hogy az előző években rendezett murikakiállitás is mindig jó eredményt mutatott fel. Eger, 1890. május 21-én. Derszib Rudolf, az iparostanuló-iskola igazgatója. a fekete kávé. Ki lehet e vakmerő, ki Resid aga legyőzőjét kihívni merészkedik ? Szulejmán pasa végignézett a jövevényen. — Szolgálatodra állok; mennyiben szoktál játszani? — Egyszer semmibe, másszor nagyon sokba; határozd meg pasa magad az árt. — Azt hiszem, száz arany nem lesz sok, — és a jövevény arczát vizsgálta. Egy vonás se változott meg azon. A sakkot előhozták és sorsoltak a színekért. Feketével játszott a pasa, világossal az idegen. Sűrű tömegben állotta körül őket a kávéház közönsége. Mind izgatottan várták a küzdelem megkezdését és érdekkel néztek a merész idegen játéka elé. Már az első húzásoknál észrevették, hogy mesterrel van dolguk; kezeiben életet látszottak nyerni az elefántcsont-alakok és a nézőknek úgy tetszett, mintha valódi katonák mozogtak volna a fehér és fekete földek-m, vezérük parancsszavára hallgatva és elértve annak minden intését, Szulejmán arcza mind jobban elsötétedett. Erzé magára nehezedni az idegen mester súlyos kezét és látta, mint szorítja az össze vasmarokkal az ő figuráit. Hiába volt minden erőlködése, lerázni magáról a rettenetes kart, melynek aczélizmai őt megfojtani készültek. Hiába áldozta föl egyik lovát, majd tornyát; az oroszlánkörmök nem akartak tágítani. Komoly, redőkbe vont homlokkal ült ott a pasa, nyugodt, de büszke arczczal, s mint egy hadvezér érczszobra az idegen. De hirtelen fölragyogtak Szulejmán szemei. Egy remek húzás kínálkozott neki. Különfélék. — Tábornok-járás. A műit héten gyöngy-életük volt bakáinknak. Csak úgy gyönyörködhettek a sok „esellagos“ gyenerálisban, meg a hadi gyakorlatokban. A múlt hét folytán az egri csász. és kir. helyőrség hivatalos megszemlélésére itt volt báró Albori Ödön, altábornagy a 6. sz. hadtest parancsnoka, — utána pár nappal pedig Stransky Károly dandárparancsnok szerencséltette a helyben állomásozó 60. sz. cs. és kir. Appel-gyalogezredet hivatalos látogatásával. — Az egri kaiholikus legényegylet kiegészített, illetőleg újonnan szervezett polgári védnöksége f. hó 15-én tartá alakuló közgyűlését, az egylet helyiségében, mely alkalommal az egyházi al- elnökön és titkáron kívül, a már eddig belépett 78 védnök közül jelen voltak 52-en. Az érdeklődés tehát elég biztató arra, hogy a kath. legényegylet életében új, kedvező fordulat fog beállani. E sorok Írója, mint az egyletnek szintén új polgár-védnöke jelent, meg a gyűlésen; s örömmel és megelégedéssel látta ott egy- begyülve Eger város polgárságának szine-javát. Van tehát még fogékonyság az emberekben a szép és nemes iránt, daczára a megváltozott, kedvezőtlen megélhetési viszonyoknak, csak tudni kell feléleszteni s fenntartani az érdeklődést. A közgyűlést d. e. 10 órakor nyitotta meg Kontra V. László egyleti alelnök. Megnyitó beszédét az egylet szép jelmondatával Isten áldja a tisztes ipart“ kezdé, s amint azt futtában sikerült papírra tennünk, következőleg folytatta: Megsérteném e diszes testületet, melynek nagyobb része többé-kevésbbé tevékeny részt vett már előbb a kath. legényegylet felvirágoztatásában, ha az alapszabályok liosz- szas magyarázatába bocsátkoztam^ Nagyon jól emlékeznek többen ama szép napokra,) midőn az egri kath. legényegylet az eféle J egyletek között nagyon“ is kitűnő helyet foglalt el. Elfoglalta pedig ama diszes helyet azáltal, hogy Eger város tisztes polgársága tekintélyes számban védnökséggé alakulván, nemes törekvésük rugójául ismerték el azt, mit az alapszabály czélui tűz ki: az egri iparos-segédek továbbképzése által az erőteljes vallási és polgári érzület és élet fölgerjesztésére és ápolására vetélkedve közreműködni, hogy igy derék és tisztességes iparos-polgárok képeztessenek a jelenlegi iparos-segédekből. Az erők azonban lankadni, a buzgóság lanyhulni s következésképen a legényegylet tagjai gyérülni kezdettek, Kolping szellemének méltó okul a búsulásra. — Ha valaha, kétségkívül ma van szükség az előbb vázolt czél megközelítésére törekedni, midőn az erkölcsök lazú- lása, az elmék megtévesztésére és a társadalmi rend megbontására irányuló törekvés nem kis mérvben iparkodik az iparos ifjúságot hálójába keríteni. E veszedelmes irány megakadályozására czél szerűnek s az alapszabályokból kifolyónak tartom a védnökség helyreállít,ását, kiegészítését, hogy legyenek, kik hivatva és Királynéját védtelenül az ellenséges királyné elé helyezte. Az elégedetlenség moraja futott végig a közönségen. A pasa elvesztette a játszmát. Bizonyára nem vette észre, hogy királynéja védtelen. Egyedül Resid aga szemei égtek tűzben, csak ő értette át, a kombináczió rennkségéL Az idegen a szokottnál hosszasabban gondolkozott, aztán lassan a sakktábla fölé emelé szikár kezét. — Kétségtelen, hogy leveszi a királynét — suttogták körötte. — Akkor nyolcz buzásos mattot kap, — monda Resid és elégedetten dörzsölé kezeit. — És ha nem veszi le? — Bármi egyebet, tesz is. saját királynéját veszti el. Az idegen keze egy perczig tétovázni látszék, aztán hirtelen az ölyv sietségével csapott le. A verandán halotti csend volt. A méhek döngését, hallani lehetett, a mint a pálmák virágai közt gyűjtötték a mézet. A nézők lábujjhegyre ágaskodtak és szemeikkel látszottak elnyelni az idegen kezét. Vajon mit fog tenni? Az idegen egy lépéssel előbbre tolt egy parasztot. Meglepetve zúgott össze a tömeg: — A királynéja veszve, utána a játék! — s csakugyan Szulejmán diadalmas mosolylyal vette azt, le. A közönség föllélekzett. A partié kimenetele most késégte- len volt. Királyné nélkül nem fogja magát tarthatni, világos. Sokan már menni is készültek, de hirtelen ámulva állottak meg. (Vége köv.) *
