Eger - hetilap, 1890
1890-04-29 / 17. szám
17-ik szám. 29 -ik év-folyam 1890. Április 29-én. Előfizetési dij: Eíesz evre . Félévre . . Vegyed évre. E^v hónapra Egyes szám 5 frt -- kr. „ 50 p „ 30 „ » 45 „ . 12 . Hirdetésekért minden 3 hasa hozolt péti sorhely után 6, helyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyert 15 kr. tizetendfl. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, Megjelenik minden kedden. Klőfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az egri reáliskola. Tudva van, hogy Egerváros képviselőtestülete a vallás- és közoktatási minisztert kiildöttségileg kérte egy állami jellegű reáliskola felállítására. Az is köztudomásra lett hozva, hogy a minister készséggel megígérte az intézet szervezését, ha a város e czélra a tőle telhető áldozatot meghozza. — A küldöttség javaslatára a városi képviselőtestület az intézet elhelyezését, ennek karbahozatalát, fenntartását és évi 2000 frt járulékot megajánlotta. Most érkezett le a miniszter válasza a megye közönségéhez, melyet egész terjedelmében ime itt közlünk: V. és közokt. m. kir. minister 13503. sz. Egervárosa képviselőtestületének f. évi márcz. 12-én tartott üléséből 2602. sz. a. tett felterjesztésére a csatolmányok idezárása mellett, a nevezett' város értesítése végett tudatom a közönséggél, hogy az esetre, ha a törvényhozás előterjesztésemre a szükséges fedezetet meg fogja adni, kész vagyok az 1891/92. tanévtől kezdödő- leg a következő feltételek mellett Egerben, fokozatosan, 4 osztályú alreáliskolát állítani: a) Egervárosa köteles lesz, az általa felajánlott , tulajdonát képező kaszárnyaépületből az első és második emeletet, továbbá annak földszintjéből annyit, a mennyit a czélirányos elhelyezés érdekében a szolga lakására szükséges helyiségen kívül esetleg még kívánni fogok, ezen alreáliskola elhelyezésére, a tanügy követelményeinek megfe’eloleg átalakítva és bútorokkal felszerelve, rendelkezésemre bocsátani, s köteles lesz az épület és bútorzat karban tartásának, valamint a jövőben esetleg szükségesnek mutatkozó átalakításoknak és bútor-beszerzéseknek költségeit is viselni. b) Köteles lesz továbbá ezen alreáliskola fenntartásához évenként (3000) háromezer ft tál járulni, a mely összegből, a fokozatos fejlesztés tartama alatt csak a megfelelő részletek, vagyis egy-egy osztály után évi 750 frt lesz fizetendő. Megjegyzem, hogy e feltételeimből mit sem engedhetek, mert bár a felállítandó alreáliskola legfőképen Eger városának hasznára fog szolgálni, a fenntartás legnagyobb részben úgyis az állampénztárt fogja terhelni. Felhívom a közönség utján Egervárosát, hogy amennyiben e feltételeimet minden legkisebb módosítás nélkül elfogadni kész; az ezen kötelezettségek elvállalását magában foglaló nyilatkozatát, a közönség jóváhagyásával ellátva, hozzám terjessze fel. Budapest, 1890. év april 20 Gf. Csáky. Végre tehát elértük, hogy a kormány e sokat hányt-vetett, s városunkat oly mélyen érdeklő kérdésben határozott nyilatkozatot, tett: megmondja világosan, mit kíván, de kijelenti egyben, hogy feltételeiből mit sem engedhet, és azokat a legkisebb módosítás nélkül elfogadtatni kívánja. Mielőtt a miniszter kijelentése felől véleményt nyilvánítanánk, jöjjünk előbb még tisztába, mennyiben érinti a tervezett reáliskola a város anyagi és kulturális érdekeit, vagyis mit nyerünk ez intézettel; ezzel szemben mérlegeljük, minő arányban áll a várostól kivánt áldozat; végre mily értéket képvisel az, a mit a kormány a reáliskola felállításával városunknak nyújtani fog? A helybeli főgymnásium az elemi iskolákból kikerült s továbbképzést igénylő növendékeknek csupán felét fogadhatja be; másik fele, évenként mintegy 60 növendék, vagy el van zárva jövőjének biztosításától, vagy a szülő kénytelen máshol iskoláztatni gyermekét. — A négy osztályú reáliskola törvény szerint 240 növendéket fogna ellátni. Ezek képzése, — egy-egy növendékre szükséges ellátási költséget 300 írttal számítva, — évi 72 ezer ftot képvisel. Ennyit tesz a számokban kifejezhető értéke az Egerben felállítandó reáliskolának, mert ezen összeg 240 középiskolai növendéknek helyben iskoláztatása által itt marad forgalomban. Kulturális előnyét nem szükséges bizonyítgatnunk. Nyerünk egy jól szervezett középiskolát, melynek becse, az egységes középiskolai rendszer behozatalával, csak emelkedni fog; az állami jelleg idővel teljes kifejlesztéséhez is reményt nyújt. Ily becses intézményre kívánja a miniszter a fennebb részletezett hozzájárulást; vagyis az elhelyezésen kívül évi 3 ezer frt áldozatot, hogy ez által városunk közönsége 72 ezer irtot a maga javára lekötve tarthasson. Ezzel szemben a kormány viselni fogja az intézet fenntartási költségeit, mely évenkint 10—12 ezer irtot képvisel. A kérdés ily mérlegelése után habozhatunk-e csak egy perczig is annak kijelentésével, — hogy a miniszter feltételeit egész teljében és halogatás nélkül el kell fogadnunk. Azt hisszük, hogy minden, a város jól felfogott érdekeit szivén viselő polgárnak e kérdésre csak „igen“-nel lehet válaszolnia. Vegye tehát a képviselőtestület a miniszter leiratát késedelem nélkül tárgyalás alá, s fogadja el a feltételeket a kor- mánynyal szemben minden legkisebb módosítás nélkül; kérje egyszersmind a minisztert, hogy amennyiben a reáliskola felállítása csak egy évre sem halasztható, nyittatnék meg annak I. osztálya már a ránk jövő 1890/1-ik tanévben. Igaz, hogy az állami költségvetésben az egri reáliskola még nincs felvéve; de visszaemléksziink a miniszter azon jóakaratu nyilatkozatára, melyszerint keresni fog módot, hogy „már a jövő tanévben megnyitandó I. osztály költségei az állami költség- vetés ez évi „vegyes szükségletek“ rovatából fedezetet nyerjenek.“ A városi hozzájárulásra nézve magunk között volna egy észrevételünk. — Elvitázhatlan, hogy a reáliskolában a növendékek zömét az izraelita hitfelekezetbeliek fogják képezni azon egyszerű okból, mert a helybeli cist. rendi, tehát katholikus főgymnásium igazgatójától nem is lehet rósz néven venni, ha első sorban a katholikus növendékeket veszi fel, kik különben feles számmal betöltik a törvényes létszámot. Az izr. növendékek tehát majd mindannyian (évenként 40—50) a reáliskolára lesznek utalva. — Méltányosnak tartjuk, hogy azon hitfelekezet tagjai, kik nem gondoskodtak a múltban közép-iskola szervezése felől, kiknek gyermekei érdekében kell tehát a városnak, illetve kormánynak az uj középiskolát leginkább felállítani, — az ebből származó városi terheli könnyíteni igyekezzenek. Az egri izr. hitközség biztosítson a városi 3 ezer frt hozzájárulásra legalább is évi 500 fr tot. Az orthodox hitközség még elemi iskolát sem tart fenn, a statusquo hitközség fenntart ugyan nyilvános népiskolát, de csak négy osztálylyal, holott a törvény 6 osztályt rendel. A két hitközség az általunk felvetett hozzájárulás tárgyalásánál a fennebbieken kívül még azt is fontolja meg, hogy egyfelől a községi elemi népiskola felmenti őket az ily iskola felállításától, másfelől a reáliskola megnyíltával a statusquo hitközség iskolájában csakugyan feleslegessé válnék az V—VI. osztály szervezése. — Nem kételkedünk, hogy
