Eger - hetilap, 1890
1890-04-08 / 14. szám
112 bol, életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatja át. — A füzesabonyi vasúti állomás kibővítése ügyében a múlt héten egy bizottság tartott tárgyalást. - Az állomás kibővítésére 220,000 frt. van előirányozva; a munkálatok már ez évben folyamatba tétetnek. A kibővítés a fiizes-abony-debreczeni vonal beágazása folytán vált szükségessé. — A bizottság vezetője Balogh főfelügyelő ministeri kiküldött volt. — A megye érdekét, Kováéit főmérnök és Koiponay L. főszolgabíró képviselték. Pályahirdetési eredmény. A „Magyar Szemle - szépirodalmi hetilap kiadója, Kaczvinszky Lajos ur által, egy kisebb elbeszélésért kiirt 100 aranyfranknyi dijat, a bírálók a „('more dives“ czimü beküldött munkának Ítélték oda. A jeligés levélke Scossa Dezső, torontálmegyei kir. segéd-tanfelügyelő urat tünteté ki. mint annak szerzőjét. — A szintén Kaczvinszky Lajos ur által egy kritikai czikkért kiirt 50 arany frank „A lírai költés elmélete“ czimü munkának ítéltetett oda. A jeligés levélke dr. Boros Gábor, nagyszebeni főgymnásiumi tanár urat miit at á' be, mint e pályamű szerzőjét. Az orsz. szmésziskola huszonöt éves jubilaeumán előadott „Múlt és jövő“ czimü 1 felvonásos drámai prológ (irta Várad i Antal) meséje és tartalma. A prológot. előadták a nemz. színház művészei. A prológ meséje, mely ideális keret gyanánt foglalja körül az ünnep eszméjét, a következő: Sötét, boltíves sirteremben. Mátyás király sir-katafalkjára támaszkodva, kezében lobogó szii- vétnekkel, melyet a királyi sarcophág örök-lángjánál gyújtott meg. áll a nemzet Géniusza (Márkus Emilia). Töprengve kérdi önmagától, vajh’ itt van-e már a perez, a melyben a négy századéven által álmodott. Hányád dicső fiát, Mátyás királyt, újból fölébreszthetné, hogy ős hazában, uj kort mutathasson vágyó lelkének? — Thália (Helvey Laura), ki a lelkesedés (G. Csillag Teréz), s a Tudás (Gyenes) kíséretében keresi föl a nemzet Géniuszát, elérkezettnek látja az időt. melyben a királyi szellemnek újra kelnie kell. mert inie száz éve már, hogy a magyar színészet, a nemzeti cultúia e hatalmas tényezője, mely száz küzdelmes év napfényén és viharán edződött meg, fonál], s büszkén emelt fővel s öntudatosan léphet a nagy király szelleme elé. Lelkesülés és Tudás egyként buzdítják a Géniuszt, ki megtöri a Hollós nagy király sirja zárát, s kikéi hamvaiból, mert magyar szó hivta, s a meddig- Mátyás hamvai felett magyar szó zeneg. s magyar nép büszke lépte rengeti meg haló porát, addig törökverő Huiiyad fia. Mátyás, nem hal meg, csupán álmodik! A Géniusz hódolatteljesen fogadja Mátyást, s elmondja neki. mivé lön népe négy hosszú századéven át? Mátyás tudja azt, hiszen magyar földben pihent, s azon átreszket a magyar nemzet öröme, fájdalma a porladó király hamvad! szivéig, — s ő népével együtt erezett ott alant. Virág, ha nyilt a honi föld felett, az a holt király mosolya volt, s ha föld rendült zúgva-. Mátyás haragja rengeté meg azt, ki népe fájdalmát megtorolni nem tudá! Egyet azonban még sem ismert a nagy király — az immár századévet betöltött Timiiét. A színművészet szelleme, mint mondja, a látszat hatalmával gyakorol büv-erőt. ügy. de a sir — a látszat .sirja is, a kripta kapuján csak a rideg valónak van bejárása, a szili varázsa ott lenn megtörik, — ezért nem ismerhette Mátyás Tháliát. Thália ékesszóló hévvel s ragyogó költői képekben mutatja be tisztét és önmagát, elmondván, mi hivatása van s mit tett a nemzet életében ? Sorban mutatják be magukat, lényegüket kitünőleg jellemző, találóan rövid sorokban, a Tragoedia (Fáy Szeréna) a vígjáték (Os. ALzeghy lima); a dráma (Horváth Zoltán); a bohózat (Nagy Ibolyka); az opera (Abrányiné, Wein Margit); s a népszínmű (Gabányi A.). Mátyás elragadtatva hallja s érti meg, csak azt kérdi aggodalmasan, ha támadt-e vájjon magyar, ki a külszín s látszat művészetének hódolva álarczot, öltsön, megrikasson, kaczagtasson, és eltűri azt. hogy általa s rajta kaczagjanak. A nemzet Géniusza azt viszonozza, hogy bár hosszú küzdelem után támadt egy lelkes és bátor sereg: a régi gárda óriásai, a kik szemleszállva előítélettel és szenvedéssel, megteremtették a magyar szinmilvé- szetet, Egressy, Tóth, Lendvay. Bartha, Fáncsy. Megyeri, Szent- péteri. Dérnyté. Kantomé, Laborfalvi Róza, neveit említi fid, kik sírba szálltak. — Ez komorifja a nagy királyt, hogy sírba szálltak e nagyok és sírjukba vitték magukkal a szent lángot, s a tehetség égi tüzet. Nem úgy királyom, mond Thália. E nagyok nem szálltak sírba egészen. Iskolát teremtettünk, melyben a nagy művészek tanítva, adják át s közük leikök égi bevét, tanítványaikkal. az nj szinésznemzedékkel. —■ „Óh hogyha most élnék’.“ — kiált fel Mátyás — „Én, a ki negyvenezer tanulónak kezdek palotát epiteni. mennyit áldoznék azokért most, kik a művészet tudását szomjazzák?! De vájjon vau-e szív, mely átérzi, van-e lélek, amely megérti ezt,?“ — „Van“ felel a nemzet Géniusza. „Utódid nagy sorában van egy szív, amely velünk érez. értünk hévül, barátja a magyarnak, ki felállította, ezt az iskolát, melyet most, a nemzet áldozatkészsége tart fenn. Trónjáról, s királyi hitvese ajkán gyönyörködve hangzik a magyar szó. Ki volna más. mint a „legelső magyar ember — a király!“ S a háttér szétleb- benó függönye mögött a király szobra látható. Mátyás lassú, méltóságteljes ,léptekkel közéig hozzá, e mely jelentőségű lelkes szavakkal: ,.Ó, mint ha most is élnék . . . .“ S a büszke Thália önérzettelve vezeti eléje az uj szinésznemzedéket; zengő költői lendülettel s eszmedusan irtt versekkel mutatván be magukat, vonul el előttünk a nemzeti színháznak a szereplőkkel együtt huszonnégy, az operának bat. a népszínháznak, kolozsvári neni- zeti színháznak nyolcz tagja, a legújabb szinésziskolai nemzedék hetven, s a vidéknek csaknem százra menő, többnyire első rangú tagjai. Mátyás emelkedett szellemű, ihlett beszéde zárja be a köl- tőileg gondolt s gyönyörűen rendezett jelenetet: „ügy áldva légyen, a ki ezt teremti ............ S áldott legyen az újabb nemzedék, A mely a végi nyomdokába lép.................. . .... Isten veled, virágos ősi földem, Én munkás népem, haladó magyar, Művészet égi fénye, lány szivíí Apostolserge szépnek és nemesnek, Múlt és .jövő magyar színészete: Mátyás pihenni ős lakába tér A szent magyar föld hantjai alá. Fogadd áldásom, — édes nemzetem S ti, eme háznak, eme szent eszmének Harezusai, ti mind, majyar színészek, .Mim 1-aljatok lelkes hévvel tovább S ha játszva szépet és dicsőt teremitek Erezze feimagasló lelketek Hogy az a láng, mely akkor áthevitend Az en lelkemnek forró csókja itt lent S e csók hevét érezze mindenik, Ki nemzetért, ha áért üldözik S érezze, tudja és hirdesse mind, Hogy van, ki vájok égből letekint S hogy tetteik műiden sugáriban Hunyad fiának áldó lelke van. Nyilttér. *) MÉSZKŐBÁNYA lehető legjobb anyaggal, a rnagy. államvasutak állomásai egyikének közelében, vételre, esetleg bérletre kerestetik. Beható ajánlatok „S. Aalatt, a lap kiadóhivatalához czimzendők. (48) 3 — M. 10. 1-2. 14. *Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Szaóoó Ig-nácz. 2359. 1 889. A város tulajdonához tartozó az egri belső 820 számú tjkvben 3647 h. r. sz. alatt és 405. népsor szám alatt lévő ..peczérlak" a városi képv. test. 1379/90. sz. határo- tához képest 1890. april. hó 15-ik napjának d. e. 10 óráján a polgármesteri hivatalban tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Miről vevők azzal értesittetnek, hogy a kikiáltási ár, vagyis 800 frt 10°/o-tólija az árverés megkezdése előtt bánatpénzül leteendő, és hogy a feltételek a közig, irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Eger. 1890. márcz. 29-én tartott tan. ülésből. G4) í* Lefévre. h. polgármester.
