Eger - hetilap, 1890

1890-04-01 / 13. szám

103 emeletre építteti. Az építést a napokban inár megkezdték, s így nem sokára foutczank emez oldalán is, egész a eisztercziek terrasseáig, mind emeletes házak fognak díszelegni, ha esetleg a papnövelde-utcza sarkán levő földszintes ház is követi előzőinek jó példáját, s földszintes helyzetéből ez is fölemelkedik. — Uj csendörörs-állomás nyílik meg a mai naptól, f. é. apr. 1-től kezdve, Nagy-Fügeden. Az Örs állománya öt emberből fog állani. s működése körébe Adács, Boczouád, Bőd, Karácsom!, Lu­das. Tarna-Erk, Tarna-Örs, Tarna-Méra, Vámos-Gyürk, Visznek, Záránk és Zsadány községek vannak beosztva. — Birtok-vásárlás. A Detk községhez tartozó nyigeti puszta urat cserélt. Eddigi tulajdonosa, Atlasz Manó bpesti lakos eladta e pusztát 70,000 Írtért Beökönyi Victor detki lakos, nagy- birtokosnak. — Színészet Gyöngyösön. A gyöngyösi nyári színkörben april 25-étől május 15-ig Zajoughy Elemér dráma,- népszínmű- és operette-társulata fog előadásokat tartani. („Gy. L.“) — Ébresztő. Nem valami díszes „tag-reveil 1 e“-ről van szó, melylyel az egri derék katonai zenekar ébresztette föl. kora hajnalban, ábrándos, rózsás álmaikból kedves-bájos hölgyeinket, hanem arról a furcsa ébresztőről, melyet az egri „csordás úr‘ minden nap kora-hajnalban végig „tu túl“ városunk főbb utczáin, az ő hatalmas szaru-kűrtjével, méltó gyönyörködtetésére a zeneértő füleknek, nagy örömére a hajnali édes álmukban szen­dergőknek, s valódi üdülésére s javulására a betegeknek. Hogy kinek intézkedésére történik ez az otromba, botrányos csordás- dudolás, s kiuek telik gyönyörűsége abban az ékes „kürtszóló­ban“. melylyel a csordás a teheneket gyűjti egybe: — nem tud­juk. De azt tudjuk, hogy manapság már az összes civilizált világ­ban nincs olyan város, ahol ilyen buta dudolással háborgatnák, pláne a fóutczákon végig, kora hajnalban, a napi fáradalmaik után csöndesen pihenő polgárokat. Azt hiszszük, a tehenek s mala- czok összeterelésének lehetne más okosabb, tisztességesebb, s kevésbbé botránkoztató módját is kieszelni az illetőknek, anélkül, hogy a háborgatott közönség kényszerülve legyen, a régi kopott -adoma módjára, a „pálinka-eljáráshoz“ folyamodni, — s ha már máskép nem lehet, hanem „kürtölni muszáj“, akkor legalább alkalmazhatnának a pásztoroknál is olyan sípokat, minőket a fővárosban a közúti vaspályák kalauzai használnak. Ha t. városi hatóságunk ama közege, kinek jogköréhez tartozik a pásztorok kürtölés-módja fölött rendelkezni, — hajlandó becses figyelmére méltatni jelen felszólalásunkat, föl vagyunk hatalmazva egy igen tisztelt föutczai lakos polgártársunk részéről az egri csordás részére egy ilyen kalauz-sip felajánlására. — Az első magyar ált. bizt. társaság ma tartotta évi köz­gyűlését Károlyi Gyula gr. megbetegedése folytán Csekonics Endre gr. alelnök elnöklete alatt. A közgyűlésre 25 részvényes jelent meg 226 részvénynyel, mely 43 szavazatot képviselt, ennélfogva az határozatképes volt. Az elnök mindenekelőtt megemlékezik Andrássy Gyula grófnak elhunytéról s felolvastatja a február 28-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönvét, mely meleg sza­vakban emlékszik meg a megboldogultról s felemlíti, hogy a gróf 1860. óta volt választmányi tagja a társulatnak, temetése alkal­mával koszorút helyeztek ravatalára s testületileg vettek részt azon, valamint elhatározták, hogy özvegyének részvétiratot kül­denek s egy hazai festő által a megdicsőültnek arczképét meg- örökittetni fogják, egyszersmind kegyeletük jeléül egyik fiát a választmányba beválasztják. A közgyűlés a választmány intézkedéseit helyesléssel fogadta s miután az özvegy grófné köszönő levelét felolvasták, határozatba ment, hogy a 3 évti­zeden keresztül választmányi tagságot viselt gróf emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe is beiktatják. Ezután az igazgató­ság jelentését olvasták fel, melyből kitűnik, hogy múlt évben a tüzbiztositási osztály nem mutat oly kedvező eredményt, mint 1888-bau és a jég- és szállimányi üzletágak ismét veszteséggel zárattak le. Mindezek daczára is az 1889-ik üzletév vég eredmé­nye kielégítő. A tűz- és szállitmányi díjtartalék 1.794,702 fit 23 ki t tesz; ezenkívül a társaság különféle tartalékai ez évben is jelentékenyen emelkedtek; ugyanis: az életbiztosítási díjtarta­lék 13.414.368 frt 10 kiről 14.466,696 frt 20 krra, a nyeremény­tartalék 2.302,983 frt 4 krról 2.378,633 frt 2 krra, a tisztviselők segély- és nyudijalapja 498,688 frt 71 krról 514,091 frt 13 krra, a „Lévay“-alap 67,8Í9 frt 17 krról 71,811 frt 85 krra, a duna- parti házadótartalék 54,348 frt 16 krról 58,522 frt 9 krra, az árfolyam-különbözeti tartalék 300,000 írtról 330,000 írtra. A két zárszámadásban kimutatott 758,009 frt 60 krt tevő nyeremény felosztására nézve javasolja az igazgatóság, hogy az alapszabá­lyok értelmében történt levonások után fenmaradó 480,955 frt 72 kr. tiszta nyereményből osztalékul minden egész részvény után 160 frt és igy összesen 480,000 frt fizettessék ki; a fenmaradó 955 frt 72 kr. pedig a jövő évi számlára irattassék elő. A köz­hasznú czélokra szánt adakozások jegyzéke 5800 frtot tüntet ki. A szelvények kifizetését még e hó 26-án kezdik meg A közgyű­lés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését tudomásul vette s a fölmentvényt megadta. Ezután a választmányba: Mikes Mik­lós grófot, Schöeller Pál lovagot, Jálics Kálmánt, Andrássy Gyula grófot, Szápáry Iván grófot, — a felügyelő bizottságba pedig Giczey Samut választották be. Rendőri hírek. Öngyilkosság. Csató Alajos egri ille­tőségű korcsmáros, múlt hó utolján a „Széchenyi-ntczában“ lévő lakása padlásán felakasztotta magát. Tettének oka ismeretlen. — Hirtelen halál. Múlt hó 30-án este, Cziteróczi Sándor taporczaföi (Veszprém m.) illetőségű foglalkozásnélküli kocsis, a „Makiári“ külvárosban egy ismerőséhez ment szállást kérni, itt azonban hirtelen összerogyott s pár percznyi vouaglás után kimúlt. Hulláját, a halál okának kiderítése végett, a rendőrség felbonczoltatta. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósítónktól.) Hetivásári terménybehozatalunk oly silány, ami­nőhöz hasonlóra a húsvéti ünnepeket megelőzőleg még nem emlék­szünk. Vidékünk terménykészlete, ugylátszik, fogyatékán van, s miután a vételkedv még mindig növekszik, az árak ismét javul­tak. Jegyzett áraink: t. búza 8.40—8.60; vaggonszállitmánv 20 krral drágább; rozs és kétszeres 7.60—8; árpa 6.50—7; kuko- ricza 5.20—5.40; zab 7.50-8 frt mmkint. Felelős szerkesztő: Szabó Ignácz. Ganz seid, bedrukte Foulards fl. 1.20 bis ti. 3.90 p. Met. (ca. 450 verseli. Dessins) — vers. roben- und stükweise porto- und zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Dépőt G. Henneberg (K. u. K. Hofiief.) Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. (29) 6- _____________ T űzifa és kőszén eladás, i Elsőrendű tűzifa a házhoz szállítva a szöllöskei erdőről, vagy a hatóságilag engedélyezett rakodó helyről (Gólya-utcza), úgy­szintén apróra felvágott tűzifa; továbbá legfinomabb salgótarjáni kőszén is megrendelhető alólirott- nál, vagy S eh mi dl Sománál (Götz-ház.) Fischer Lajos,-v* ..^ r^°9Q Kendelet. Tudomásomra jutott, hogy az érvény­ben lévő marhavágási és liúsvizsgálati szabályrendelet 2 és 6. §§. határozott rendelete ellenére egyeseknél a vágóhíd mellőzésével vágatnak le időközönként borjúk, juhok, kecskék vagy bárányok; midőn tudomásra hozom, hogy az ily­(.233—) 15—20 (Hus-piacz.) nemii állatok magánhasználatra is csak a vágóhídon s csak orvosi vizsgálat után vághatok le, tudatom egyidejűleg, jövőbeni miheztartás végett, hogy a hi­vatkozott szabályrendelet ellen vétők az 1879. XL. t. ez. 104 §-a szerint büntettetnek. Eger, 1890. marcz. 19. Gaal Béla, (71) 1* h. rfőkapitány.

Next

/
Thumbnails
Contents