Eger - hetilap, 1889

1889-07-09 / 28. szám

227

helyzete megszűnjék ; hogy a jegyzői oklevelek országos érvényűvé tétele érdekében a mostani anomália véget érjen; hogy a körjegyzői körök arrondáltassanak, s hogy minden községi és körjegyző, állásának megfelelő módon dijaztassék.

Szóval, azt akarjuk, hogy karunk, a kor műveltségének színvonalára emelve, a magyar államiságnak erős támaszává, a községi közigazgatásnak képzett munkásává, s a községi élet fejlesztésének nélkülözhetetlen tényezőjévé váljék.

Azt akarjuk, hogy a községjegyzői pálya hazánk művelt ifjúságának működési terévé váljék. Mert ha az áll, hogy az állam létalapját a községek egészséges élete képezi, úgy az is áll: hogy képzett, müveit, munkabíró és tisztesen díjazott községi jegyző nélkül, jó községi közigazgatás nem képzelhető, akár államosittassék a közigazgatás, akár nem.

Rendszereket lehet változtatni, újakat is lehet alkotni, de megfelelő végrehajtási erő nélkül, bármely rendszer élettelen, meddő alkotás marad.

Barta László,

bpest-fővárosi tanáesjegyzö.

Különfélék.

— Dr. Samassa József egri érsek ö exja, a múlt csütörtökön, f. hó 4-én a kissingeni fürdőbe utazott.

— Kitüntetés. Hevesvármegye kir.tanfelügyelőjének, Halász Ferencznek a közszolgálat terén eddig kifejtett kitűnő működéséért ő Felsége a kir. tanácsosi czimet adományozta, mely alkalomból az egri közs. isk. tantestület, Derszib Rudolf igazgató vezetése alatt, továbbá az egri izr. elemi népiskola tanitói üdvözölték a kir. tanfelügyelőt. Mi is gratulálunk ezen kitüntetéshez.

— Szent István magyar király ünnepén, f. aug. hó 20-án a Budavárában tartandó ünnepi istentisztelet alkalmával főtiszt. Katinszky Gyula egri egyházmegyei áldozár, a Foglárféle vallásos linövelő intézet igazgatója fogja az egyházi szent beszédet tartani.

— Dr. Zudar Sándor, egri érs.-lyc. theol. tanár, az „Egri Egyházmegyei Közlöny“ érdemes szerkesztője, erki plébánossá neveztetett ki.

— Az egriek Kossuthnál. A magyar irók és művészek által rendezett turin-párási kirándulásban, Egerből a következők vesznek részt: Sivampel József, képző-intézeti tanár, dr. Pásztor Bertalan, dr. P r e s z 1 e r Ármin, és F o d o r László ügyvédek. Mint egy sürgönyben Írják, az egriek részt vettek ama megható óváczióban is, midőn lelkesült utazó honfitársaink nagy hazánkfia hintójából kifogták a lovakat, s maguk vitték azt diadallal tova. — Gyöngyösről dr. Gergely Imre orvos, Hevesről Mikola Károly postamester vesznek részt a kirándulásban.

— Egri egyházmegyei papnövendékek csödvizsgálata. A f. hó

1-én s 2-án tartott pályázatok alkalmával az egri papnövendékek közé felvétettek: I. hittanfolyamra: Varga Géza, Halászi Caesar, a miskolczi helv. főgymn. VIII. osztályából, Konecsni Jónás a kassai kath. főgymn. VIII. oszt.-ból; a gymn. VIII. osztályára: Tóth István a rozsnyói kath. főgymn. VII. osztból; a gymn. VII. osztályára: Deér Gyula, Henninger Ferencz, Reviczky István, Kletz András, Puchlin Kázmér, Vass János, az egri főgymn. VI. osztályából, Hock Gyula, az ungvári, Holdosi Bódog, a selmecz- bányai, Ráth Gusztáv a lőcsei főgymn. VI. osztályából.

— A budapesti művészek hangverseny-estélye, a múlt kedden, f. hó 2-án a nyári színkörben, közép számú, de elegáns és műértő közönség előtt szép sükerrel folyt le. E süker valóban ragyogó és méltán meglepő lesz vala, ha sükerül a valóban művészi estély számára egy tisztességes zongorát szerezhetni. így azonban a színpadra állított czimbalomhangú, százesztendős rozoga klávi- kordiumon teljesen kárba veszett Somogyi Mór bpesti jónevű zongoraművész minden ügyekezete, kinek csak rendkívüli technikáját s biztos játékát bámulhattuk, de játéka remek árnyalataiban nem gyönyörködhettünk. Annál több élvezetet nyújtottak s müveit közönségünk osztatlan tetszésével, és sűrű tapsokkal találkoztak Stoll Károly, a bpesti magy. kir. opera fiatal tenoristájának behízelgő szép hangján, sok érzéssel előadott dalai: a „tavaszi dal“ Wagner Rikárd „Valkür“ ez. dalművéből, melyet a lelkes kihívásokra egy Mendelsohnféle dallal („A lotusz-virág“) toldott meg; a „Vadász-dal“ Kreutzer „Granadai éji szállás“ ez. dalművéből ; és a „Sáckingeni trombitás bucsu-dala“ Nesslertől. — A művészi estély fénypontját azonban kétségkívül Odry Lehel,

a magy. kir. opera nagyhírű baritonistájának két énekszáma képezte. Odry Lehelt, ki eddigelé városunkban még soha sem énekelt, — ez úttal a váratlan-véletlen hozta a legkedvesebb meglepetésül körünkbe. Az idejövetelben meggátolt Solymossy helyett, s a többi hangversenyző társak iránt való baráti szívességből jött ezúttal közénk, s hogy e csere mily előnyös volt magára a művészi estélyre nézve is, azt nagy örömmel tapasztalták azok, kik az estélyen részt vettek, de másrészt méltán sajnálhatják azok, kik elmaradtak. Odryt nem mindennap hallhatjuk! — Odry Lehelről általános a magasztaló elismerés, hogy nemcsak nagy énekművész, hanem kiváló drámai művész is, kinek úgy megható énekében, mint pompás játékában is egyaránt gyönyörűségét találja a főváros müveit nagy közönsége. E közelismerés tehát fölment bennünket attól, hogy Odry Lehel művészetét itt köznapi dicsérő frázisokkal halmozzuk el. Röviden tehát csak annyit mondunk, hogy érczes hangja, s igazi művészi előadása nemcsak meglepte, de mélyen meg is hatotta a közönséget, mely ismételve megújuló tapsokban adott elragadtatásának kifejezést. Odry ez estélyen két számot, — tulajdonkép pedig hét dalt énekelt. Az első szám volt „A két gránátos“ Schuberttól. Only egyik force-darabja. A másik szám volt: „E1 i 1 an d szerzetes dalai.“ — Ez a zeneköltemény egy 10 dalból álló cziklus, melynek szövegét, egy költői monda bevezetéssel, és befejezéssel Stiel er Károly német költő irta; a közbe eső 10 dalra pedig KnidscherLajos zeneszerző csinált dallamokat. Abevezető mondát saját magyar fordításában, melyet lapunk mai „Tárczá“-jában találnak t. olvasóink, — előre elszavalta a művész, s aztán a szerzetes dalai közül hatot adott elő, melyek sajátos eredeti szépségöknél, mély, megható bensőségüknél, s a közönséges dalköltők chablonszerü szerkezetétől egészen eltérő, ujdonszerü, meglepő alkatuknál fogva, főleg Odry L. átgondolt, átérzett művészi előadásában, — általános benyomást s meglepő hatást gyakoroltak. Odrynak e dalok előadásáért nagy köszönettel tartoznak azok, kik a magasabb művészet iránt melegebben érdeklődnek.

— Az egri szölöszeti és borászati egylet f. hó 7-én, vasárnap délután az egylet iránt érdeklődők szép számú részvéte mellett a város közháza nagy termében tartott közgyűlésének főtárgyát az alapszabályok elfogadása képezte, melynek számos pontja beható vita tárgyává tétetett, s melyek közül különös figyelmet érdemel az, amelyben a részvénydij 5 írtban állapíttatott meg, ily részvényt egy-egy részvényes többet is vehet, a gyűléseken azért kettőnél több szavazattal nem bir. Az egyesület által annak jelenlegi s később szerzendő telepein különösen a direct-termő szőllővesszők tenyésztésére fog a fősúly fektettetni, s az e telepeken tenyésztendő ojtványokból minden egyes részvényes részvényei számarányához képest fog részesülni. Nagy fontosságú volt ez alkalommal Szederkényi Nándor országos képviselőnk amaz indítványa, hogy mivel az egyesületnek, különösen a nagy közönség bizalmának megnyerésére van szüksége első sorban, — mely eddig elé igen-igen laza az egylet iránt — számokban mutattas- sék ki a közönségnek, hogy a részvényesek minden egyes tagja saját részvénye vagy részvényei erejéig mit remélhet az egyesülettől s minél több részvényest szerezni. Mindenekelőtt azonban egy költségvetés készítését javasolja a jövő borászati évre s e végből egy három vagy négy tagból álló bizottságot hoz indítványba. Indítványa egyhangúlag elfogadtatott s a költségvetés elkészítésével Bayer Henrik, Horváth József, Matékovics Mór és Polereczky Gyula urak bízattak meg. Ezután következett a múlt évi számadások megvizsgálása, melynek eszközlésével az előző évekhez hasonlóan az igazgatóság bízatott meg.

Az egri törzskaszinó, a múlt vasárnap, f. hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésében, mely több egyleti tag óhajtására hivatott egybe, élénk vita tárgyát képezte a legutóbbi közgyűlésnek annak idején lapunkban is említett ama határozata, hogy az étkező helyiségek az első emeletre helyeztessenek át, a mostani földszinti étkező helyiségek pedig, kedvező ajánlat folytán, üzleti helyiségekül bérbe adassanak ki. A közgyűlés, hosszas és élénk vita után, az említett határozatot feloldva, kimondotta, hogy az étkező helyiségek továbbra is a mostani földszinti helyiségben maradjanak meg, mely azonban jelenlegi elhagyott, s kevésbbé alkalmas állapotából czélszerű átalakítások által kiemelendő.

— Az erdélyrészi magyar culturegyesület tevékeny titkárosa, Sándor József, a közel múlt napokban meleg hangú levelet irt Kapácsy Dezső hevesm. árvaszéki jegyző az E. M. K. e lelkes barátjához, melyben az eloláhosodástól megmentendő egy elszegényedett bonezhidai család két kis gyermekének, egy 4 éves fiúcska és 3 éves leánykának elhelyezése iránt intéz kérelmet, valamelyik magyar érzelmű polgártársunkhoz.