Eger - hetilap, 1889
1889-06-25 / 26. szám
209 ministeit a belügyministerium ügyeinek ideiglenes vezetésétől „e téren is tett hasznos szolgálatainak elismerése mellett“, fölmenté, magy. kir. belügyministervé Teleki Géza grófot nevezi ki. Az uj belügyminister a múlt hétfőn tegnap tette le a hivatalos esküt király ö felsége kezeibe, s a közelebbi napokban veszi át a belügyministerium vezetését. — Ugyan ez alkalomból király ő felsége Béni ez ky Ferencz belügyministeri államtitkárt ezen állásától, saját kérelmére, kegyelemben fölmentvén, őt — államtitkári rangjának és jellegének meghagyása mellett, — a magy. operaház és nemzeti színház intendánsává nevezi ki. — Beniczky Ferencz helyét, mint belügyministeri államtitkár, hir szerint Ti- bád Antal országos képviselő fogja elfoglalni. Záró ünnep. Az egri cist. r. katli. főgymnásium évzáró ünnepe, f. hó 29-én Sz. Péter és Pál ünnepén fog végbemenni. A reggeli 8 órai hálaadó istentisztelet (Te Deum) végével a t. vendégközönséget az intézet földszinti nagy termébe várja az igazgatóság, hol az ünnep, a főgymn. ifj. énekkar közreműködése mellett, a következő részletekben foly le: 1. Értekező beszéd „A modern műveltség szédelgéseire 1.“ Tartja az igazgató. 2. Jelentés az intézet az évi állapotairól. A tanárszéki jegyző által. 3. Az uj ösztöndíjasok s jutalmazottak neveinek kihirdetése s a jutalmak kiosztása. A köznevelés iránt érdeklődő mindkét nemű t. ez. közönséget s különösen a t. szülőket tisztelettel hivja meg az ünnepélyre az igazgatóság. — Változások az egri cist. r. főgymnásium tanári karában. — A zirczi apátságból közelebbről érkezett rendi dispozicziók folytán a jövő 1889—90-iki isk. évre az egri cist. r. főgymnaisum tanári karából dr. M a c z k i V a 1 é r, é s Z a lay AI i h á 1 y főgymn. tanárok, saját kérelmükre, a pécsi cist. r. főgymnásiumhoz helyeztettek által. — A föntisztelt, közkedveltségben álló két tanár távozása kétségkívül érezhető űrt fog maga után hagyni müveit társas életünkben. Különösen az egri koszorús dalkör, mélyen fogja érezni és sajnálni dr. Mac z ki Valér tanár távozását, ki e szép virágzásnak, s magas fejlődésnek indult egyletünknek egyik legbuzgóbb éltető szelleme, s összetartó lelke volt. Lapunk az „Eger“ is mélyen fogja sajnálni a távozó tanár urban egyik jeles belmunka- társának elvesztését. Helyöket az egri főgymn. tanári karában Czapári László, székesfehérvári, és Wolf Ágoston (ez utóbbi Bpesfről) tanárok fogják a jövő iskolai évben elfoglalni. — ..Keserves kenyér.-' Dr. Szabó József, kir. tanácsos, bpesti magy. kir. tud. egyetemi tanár, mint lapunk utóbbi számában jeleztük, két tanársegédével, dr. Szádeczky és Erős, geolo- gokkal, néhány nap óta városunk, s illetve az egri cist. rendház kedves vendégei, s naponkint kirándulásokat tesznek Eger környékére, különösen Szarvaskő és Felső-Tárkány vidékeire, hogy a hajós", „Szép Ilonka" és „Az élő szobor" voltak legkedvenczebb szavalmányai. Az „Arany Trombitát," különböző alkalmakkor majd egészen végig szavalta. De szerelmi költeményeiből is el-elmon- dott egyet-egyet. Ezek közül a következő czimüekre emlékszem: „Az isten álmodik", „Küzdők miként az áruló", „A legszebb év". Humoros versei közül pedig e kettőt ismételgető: „Czélhoz jutás" és „Az egyszeri szolgabiró." Szavalgatott még Berzsenyitől Kül- cseytől. („Fejdelmünk hajh!“) Vachott Sándortól („A szenvedő hölgy") és Ányostól . . . „Szomorú csillagzat, mely bús sugárokkal Játszol a csendesen csörgő patakokkal!" Még élénken emlékszem, hogy Ányos e két sorral kezdődő költeményét mily megható meghatottsággal szavalta el. De idegen költőkből is szeretett idézgetni; főleg Ovid „Liber tristiumjából", Schillerből és Ariosto „Orlando furiosojából.“ A latin német és olasz mellett nagyrabecsiilte a lengyel költészetet is. Miczkievitz volt egyik legkedvenczebb költője. Ennek egyik höskölteményét — hajói emlékszem: „Konrad Wallenrodot" — minduntalan emlegette és magasztalta s le is akarta fordítani. — Angolul még ekkor nem tudott, e uyelvet csak később, a börtönben, fogolytársa Nyáry Pál segítségével tanulta meg. Dalolni nagyon szeretett, pedig nem volt valami jó hangja, de igen jól tudta accentuálni a hangsúlyos szavakat. Leginkább a maga verseit dalolta s legtöbbször ezeket: „Tánczoljatok lányok, tánczoljatok", „Szeretem a bokros paripámat", „Lányka esküvél szerelmet", „Talpra nép a Tátra megett" (lengyel dal) „Est borul a harezmezőre" (Lengyel dal) „Fel, fel czimboráim" és „Porzik még az országút." Ez utóbbi nem jelent meg költeményei közt. Két strophájára emlékszem, ezt ideirom: „Porzik még az országút, Azon szaladt ki Kossuth . . . Bükkhegység egyes pontjairól tüzetes geológiai térképeket készítsenek. É tudományos kirándulásaik közben, a múlt, pénteken, f. hó 21-én, midőn Kovács Dömjén, az egri főgymasiumnál a természetrajz tanára szintén hozzájok csatlakozott, két csoportba oszolva, épen a szarvaskői országúton haladtak ár, midőn egy könnyű bricska-kocsin ülő, jól megtermett úri ember érte utói őket. Midőn az illető úri ember az első geologpárhoz éit, s meglátta őket vésőkkel, kalapácscsal, csákánynyal fegyverkezve, s még hozzá néhány darab követ czipelve, -— csak bámult. De midőn az előre haladt másik két geológushoz ért, meg nem állhatta, hogy meg ne szólítsa őket. „Jó napot! Ugy-e az urak geologizálnak?" S midőn kérdésére igenlő választ kapott, erősen megcsóválva a fejét, csak ennyit mondott: „Bizony keserves kenyér!" — A tudós geologok tegnap és tegnapelőtt vettek búcsút városunktól. — Művészeti előadás. Rendkívül érdekesnek Ígérkező művészi estélyt rendez a jövő kedden, f. é. juh hó 2-án, három budapesti ismert jó nevű művész, névszerint Stoll Károly, a magy. kir. operaház tagja, Somogyi Mór, bpesti zongoraművész és Sólymos y Elek, a bpesti népszínház előkelő színművésze, kik ez idő szerint hazánkban művészi körutat tévén, városunkat is útba ejtik, hogy itt egy élvezetes mű-estét rendezzenek. Azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy ez alkalommal már a művészi estély érdekes műsorát is közölhetjük a következőkben : 1. Hangversenydarabok (Weber, Liszt), előadja Somogyi Mói\ 2. A hajótörés. Magánjelenet Coppée Fr.-től, ford. Gabányi Árpád. Előadja Solymosy Elek. 3. Tavaszi dal, Wagner R. „Walkür" ez. dalművéből, énekli Stoll Károly. 4. a) Polonaise Chopintől, bj Nocturne Somogyi M.-tól, c) Caprice Ralitól, Előadja Somogyi M. — 5. „Angelo“-keringö, Czibulká- tól. Énekli Solymosy Elek. 6. Vadász-dal Kreutzer „Granadai éji szállás" ez. dalművéből. Énekli Stoll Károly. — 7. a) Scherzo, Brahmstól, b) Magyar rhapsodia Liszt F.-től. Előadja Somogyi Mór. — 8. Melania-keringő, Strauss Jánostól; énekli Solymosy Elek. 9. A „Sáckingeni trombitás" bucsudala. Énekli Stoll Károly. 10. Tréfás dalok. Énekli Solymosy Elek. — A nemzeti ügy szolgálatában álló művészek, a vidéki viszonyokra való tekintettel a helyárakat is lehető mérsékelten állapították meg. ügy a művészi estély helyéről, valamint az estély egyéb részleteiről is a közelebbről kibocsátandó falragaszok fogják a művészetkedvelő t. közönséget bővebben értesíteni. — Miután a föntnevezett művészek hazánk számos előkelő városaiban, hol ez ideig megfordultak, s estélyt, rendeztek, mindenütt kitüntető szives fogadtatással, s pártolással találkoztak, nincs kétségünk benne, hogy e szives fogadtatást s meleg pártolást az egri müveit közönség részéről is fokozott mértékben fogják tapasztalni. Ueczu dánom, danárom, Visszajön majd a nyáron.- Átugrani zsandárok Szűk lesz nektek az árok . . . Ueczu dánom, danárom, Megugratunk a nyáron.“ Egy este sógoromnál társaság volt. Az asztalon sütemények bor és savanyuviz. Egyszer csak betoppan egy ember, kezébe ragad egy telt poharat s tánczolva elkezdi dalolni, hogy : „Ich bin ein Musikant, loh komme •von Schwabenland, Ich kann spielen Violinen: Fiedel, fledel, fiedel, fiedel, Fiedel, fiedel, fiedel, fiedel . . .“ így vette sorba a hangszereket s midőn bevégzé, nagy lett a nevetés s vígan mulatott tovább a társasággal. Mondanom sem kell, hogy e dalos ember Sárosy volt. Ily tréfákat engedett meg magának jó barátai közt. Á Taposi-féle iskolában boldogok voltak a gyerekek, ha Sor- sich bácsi köztük megjelent. Mindenre tanitotta őket, mire csak kis gyermekek oktathatók, s oly kedves hóditó módon, hogy híre szállt a gyermekek örömének és nagy előmenetelének s minden szülő oda akarta adni gyermekét. Mindent versekbe foglalt számukra. Versekben irta meg, hogy viseljék magukat otthon, az utczán, az iskolában stb. Rímekbe szedte Magyarország történetét s a kicsinyek ajkain csak úgy pattogtak a szép csengésű versek. (Nagy kár, hogy ennek kézirata elveszett!) Dalolt is nekik s daloltatott velők. Nekem is kellett számukra néhány gyermekverset írni. A magánházak közül, hol tanított, megemlítem Beöthy Lajos Hevesmegye későbbi főispánjának házát s egy másik házat, egy szintén előkelő űrét, hol egy kis quiproquo történt vele. T. i. az *
