Eger - hetilap, 1889

1889-03-19 / 12. szám

95

fiatal, tapasztalatlan, kezelő tanárt, a boldogult, mint igazgatója s elöljárója, tanári, s oktatónövelői pályája kezdetén a legnagyobb türelemmel s odaadással oktatta s irányozta. Mint kir. főigazgatónak emlékét kegyelettel s hálával őrzik a vezetése alatt álló tanintézetek jegyzőkönyvei. — S mit szóljak a boldogultról, mint papról, s szerzetesről? Csak egyet mondhatok, s ez az: hogy ö pap volt, a szó legnemesebb, legigazabb s legmagasztosabb értelmében. Hivatása magaslatán hítbuzgó a rajongásig, tántorithatat- lanul vallásos és kötelességtudó a szigorúságig; jámbor, alázatos, szelíd, nemeslelkű, s emberszerető minden cselekedeteiben. Neve, mint példányszerü papé s szerzetesé, örök betűkkel lesz följegyezve a magyar katli. klérus jelesbjeinek történetkönyvében. Helyzete által korlátozott szigorúbb anyagi körülményei között is talált módot arra, hogy jótékonyságának is emeljen maradandóbb emléket. Mellőzve számos, szegénysorsú rokonainak szakadatlan anyagi támogatását, — midőn mint egri főgymn. igazgató távozott körünkből, hogy a kassai tankerület kir. főigazgatói tisztjét elfoglalja, szeretett egri tanintézete s ennek ifjúsága iránt érzett nemes érzelmeinek azzal kívánt kifejezést adni, hogy névtelenül, alapítványt tett, melynek kamataiban évenkint jutalomképen (Norbert- jutalófh) az istentiszteletiekben legkiválóbb buzgalmat tanúsító egri főgymn. növendék részesül. Legyen ezúttal megengedje nekünk e helyütt fölemlítenünk, hogy a múlt évben tetemesen renovált egri cisterczi templom belsejének, mostani meglepő dLze, hosszú időkön át, a boldogult nemes áldozatkészségét is fogja hirdetni!

Az üdvözölt halála ép oly magasztos volt, mint élete. Néhány- hét előtt erősebb fokú szívbaj vett erőt rajta, melyhez súlyosabb csuzos baj, s utóbb aggasztó asthma járult, melyet a leggondosabb orvosi s házi ápolás sem volt képes többé elhárítani. Tisztelő s szerető rendtársai, kik minden nap meglátogatták a beteget, aggódva szemlélték a baj növekedtél. A boldogult maga is érezte, hogy napjai immár megszámlálvák, s bár naponta élénk -érdeklődéssel társalgóit, sőt gyakran föl is kelt beteg ágyából, csodás lelkierővel s páratlan, szívós kitartással s megnyugvással viselve egyre súlyosodé baját. — mégis idejekorán kívánt gondoskodni. hogy a haldoklók szentségeivel elláttassék, melyekben a legbuzgóbb áhítattal részesült. Még az orvosi tanácskozás se rendítette meg mindvégig lankadatlanul megőrzött lelki nyugalmában. Vasárnap azonban már érezte utolsó pereseinek közeledését. De azért a délelőtti órákban meg egyszer kikelt ágyából, s látható égi gyönyörrel szemlélte a cisterci templom néhány régi egyházi festményét, melyek renoválás végett a templomot díszítő Bader bpesti festőművésznek adattak át. ki azokat ép e napokban hozta haza. Délután azonban visszafeküdt ágyába, s többé — nem kelt föl. Rendtársai a délutáni órákban valamennyien ágya köré gyűltek, s a haldokló együtt imádkozta velők a haldoklók imáit. Azután 4 óra után örök álomra hunyta szemeit. Utolsó perczeig megtartotta eszméletét. Társaihoz intézett végső szavai voltak: „Engedje az Isten, hogy fönn, az örök boldogságban, mindnyájan ismét találkozhassunk!“

A boldogult elhunytéról a ft. egri cisterci reudház a következő gyászjelentést adta ki:

„A cisterci rendiek egri társházának tagjai a maguk és Rendjük összes tagjai nevében mély fájdalommal jelentik szeretve tisztelt társuknak, egykor e társház porjele-, a főgymnasium igazgatója- s majd főigazgatójának, Nagyságos dr. Juhász Norbert úr- kir. tanácsos-, hittudor-, kassai tanker, nyugalm. főigazgató-, a szatmári, kassai és rozsnyói egyházmegyei sz. székek tanácsosa-, több tudom, társul, tagja,- s a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának. érdemekben gazdag élete 71-ik s áhlozársága 48-ik évében, hosszas szenvedés s a haldoklók szentségeinek ismételt vétele után, f. é. március 17-én. d. u. '.s 5-kor, üdült szívbajban történt gyászos elhunytét,. A megdicsőültuek első beszentelése marc. 19-én. d. e. 11 órára, földi maradványainak örök nyugalomra letétele pedig ugyanaz nap, d. u. 5 órára van kitűzve. Lelke üdvéért az engesztelő sz. mise-áldozatot marc. 20-án. 8 órakor, a Rend templomában mutatjuk be a Mindenhatónak. Egerben, marc. 17. 1889.

Adjon az Ur örök nyugodalmat neki;

És az örök világosság fényeskedjék neki!

— Ma. sz. József napján, dr. S a mass a József egri érsek ő exja névünnepe alkalmából, a székesfóegyházban, regg. 9 órakor ünnepi istentisztelet fog tartatni.

— Márczius 15-ikét. alkotmányos szabadságunk e történelmileg nevezetes napját, — a jelenleg tárgyalás alatt levő véderőtörvényjavaslat ellen országszerte nyilvánult tiltakozás behatása alatt — az előző évekéitől eltérő, szokatlanul nagyobb lelkesedéssel és tüntetések közepette üllötte meg városunk hazafias közönsége. Már a délesti órákban — daczára a hűvös, borús időnek — nagyszámú néptömeg verődött össze a Lyceum előtti téren, a testületileg egybegyűlt hevesmegyeí honvédegylet s az egri jogakademiai polgárság köré, melyeknek vezérszereplői nemzeti színű kokárdákkal s szalagjelvényekkel valának feldíszítve. — A nagyszámú sokaság, mely útközben több százakra szaporodott, esti fél hat órakor indúlt el. Palőcz Jancsi zenekarának nemzeti indulói s lelkesítő nótái, s nemzeti zászlók etövitele mellett, iinne- pies fáklyás-menetben, élén a hevesmegyei 48—49-es honvédegylet tagjai s ajogakademia polgárságával Kossuth, Csiky, Szederkényi és Kapácsy Dezső hangos éltetésével vonult keresztül a káptalan és német utczákon át a piacztérre, hol a városház kapuja felett elhelyezett honvédemléknél állapodott meg s azt körülvette. Miután itt előbb a közönség unisono a „Hymnusz“-t elzengette, Csoór Gáspár, a jogakad. segélyegyletének elnöke lépett az emlék alatt elhelyezett emelvényre, s ügyesen összeállított, de nem egészen az ünnep jelentőségéhez mért, ifjú hévtől túlhajtott — mintegy jó félóráig tartó — politikai színezetű beszédet tartott. Ezt a „Kossuth Lajos azt ízen te“ ismert dal követte, mely után Sándor Szilárd jogakad. polgár szavalta el Iuczédyuek „Márczius 15-ike“ ez. hatásos költeményét. Ezek után a menet lobogó fáklyák fénye s zeneszó mellett a Kossuth és Széchenyi utczákon át, Kossuth Lajos, Csiky, Szederkényi s Kapácsy Dezső éltetése mellett, az ó-kaszinó elé vouúlt, hol néhány hazafi dal eléneklóse után szép csöndben szétoszlott. Az ünnepély után számosán az ókaszinó nagytermében gyűltek össze, a hol a Palóczék szép zenéje mellett, mintegy 100—150 terítékből álló közvacsora tartatott, melyet az egyes fogások közben az egri dalkör fűszerezett szép s tőle megszokott szabatossággal eléadott hazafias dalaival. A közvacsorát a dalkör a „Hymnusz“- szal nyitotta meg, az első fogás után C s i ky S án d o r, a 48—49- diki honvédegylet elnöke köszöntötte fel Kossuthot, mire a dalkör a „Kossuth Lajos azt izente“ dalt énekelte el. A második fogás után Zalár József, megyénk aranytollú főjegyzője tartott hatásos beszédet buzdítva alkotmányos jogaink megőrzésére, mire a dalkör a „Tavasz elmúlt“ kezdetű szép dalt fújta el; majd a harmadik fogás után Ury Lajos jogakad. polgár, az itjuság részéről köszöntötte Márczius 15-ikét, mire a dalkör a „Marseillaíse“-vel felelt. A kedélyes vacsorának éjfélelőtt 11 órakor volt vége.

— „Concert spirituel.“ A Hausmann V. egri székesfóegyházi karnagy által tisztán egyházi zenemüvekből rendé z e » d ő h a n g verseny, a tartós hideg idő m i a 11, márcz. 24-éről 8 — 14 napra elhalasztatik, miután a lyceum díszterme nem fűthető, s az ott ez idő szerint uralkodó hideg káros következményeinek a t. közönség ki nem tehető. A hangverseny idejéről úgy e lapok, int falragaszok által is idejekorán fog zenekedvelő közönségünk értesittetni. Az e hangversenyen közreműködő, mintegy 24 26 tagból álló vegyes énekkar, legnag y óbb részt m ü k e d v e 1 ő egri hölgyekből s urakból alakult egybe. A szintén mintegy 20—24 tagból álló zenekarban, a helybeli fóegyházi, s a katonai zenekar tagjain kívül, a helybeli műkedvelő urak közöl is többen fognak közreműködni, így a teljes ének- és zenekar 48—50 tagból fog állani. — Miután az előadandó zenemüvekből a próbák serényen folynak, s azok legnagyobb része már teljesen be is vau tanulva, azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy a „concert spirituel “-nek immár végleg megállapított műsorát részletesen közölhetjük. E programra következő: 1. Mendelssohn-Bartholdi Felix „Lauda Sion“ ez. egyházi zenemüvéből az 1. és 6. sz. Vegyes kar, soprán solo, (Pfeifer Irma k.-a.) teljes zenekar-kísérettel. (Mendelssohn- Bartholdi F. — 1809—1847. — egyike a legkiválóbb s legtermékenyebb zeneszerzőknek.) — 2. „Pater nos te r“ és

„A ve Maria“ Liszt Peren ez tői. Magán-vegyes kar (Pfei- fer 1. k.-a. Pauemé úrnő; Hausmann V. és P oko rni J. urak), harmonium-kisérettel (Zsasskovszky K. ur). (Liszt F. nagynevű zeneművész hazánkfiának e két remek zeneszerzeménye a Wittféle ..Fliegende Blätter für kath. Kirchenmusik“ ez. folyóirat mellékletéül jelent meg Regensburgban). — 3. „Popule metis“ Ludovico da Vittoriá-tól, (vegyes négyes magán-kar), és „Jubilate“ Aiblinger Gáspártól, (üt vegyes szólamra); előadók: Kuli manu Károly né, Pauer-Madarassy V. úrnők, Pfeifer és Manner kisasszonyok, Hausmann, Marhovszky és Pokorny urak. (L. da Vittoria, a hires Palaestrina kortársa, spanyol zeneszerző, különösen fönemlitett zeneszerzeménye által tűnt fel. Aiblinger G. egyike korunk legkedveltebb egyh. zeneszerzőinek — 1879 — 1867). 4. Agnus dei“ Liszt F. nagy miséjéből, melyet az esztergomi basilika fölszentelési ünnepére irt. Zongorán 4 kézre har- moniumra előadják: Fekete Károlyi! észül. Zsasskovszky