Eger - hetilap, 1889
1889-03-12 / 11. szám
82 Jelzálogban ........................ 2 7.170 27.070 + 100 Ingatlanokban.................... 2.883 3.358 4500 Betétekben........................ 1 47.984 170.326 + 22.000 Viszleszámitolt váltókban . 159.730 157.820 + 2.000 Kölcsönkamatokban . . . 9.672 10.351 + 700 Adó.................................. 2 .628 3.364 700 Jövedelem ........................ 8 .677 8.691 A kölcsön-kamatok többletét nem a forgalom nagysága idézte elő, hanem a kölcsönök utáni magas kamatláb, melyet a lefolyt évben űzettünk, drágább lévén a pénzpiaczon a pénz. Miután azonban az 1888. szept. hóban sikerült személyes érintkezés folytán az oszír. magy. banktól hitelt nyerni, helyzetünk tetemesen javult. Az ott nyert hitel egy részével a drága tókéket visszafizettük, egy részét pedig helybeli váltók leszámi- tolására használtuk fel, és igy szept. hó 5-től decz. hó végéig ott már is 35.305 fit 95 kr értékben 32 drb váltót számitoltat- tunk le. A budapesti pénzintézetek is a legnagyobb előzékenységgel ajánlották fel a hitelt olcsó kamatláb mellett, melyet csak reser- válva és a szükséghez mérten fogadniuk el; összeköttetésünk az osztr. magy. bank és a hevesmegyei takarékpénztáron kívül a legszolidabb és legelőkelőbb négy budapesti intézettel áll fűn. Kettővel magas kamatláb miatt végképen leszámoltunk. A helybeli gőzmalom ügye, mely sok fondorlat folytán évekig tartott, velünk szemben tökéletesen rendezve van, a mennyiben követelésünkből az egri takarékpénztárral egyetemlegesen első helyeni betáblázásra 15.000 frtot engedélyeztünk, a hátralevő összeg pedig liquidálva van. A Szurmák-féle 2100 fit követelésből 1100 frt kamataival már folyóvá tétetett, a még hátra levő 1000 frtot pedig, az általunk árverés utján megvett ház értékéből van kilátásunk megnyerni. A ház, melyet 4900 írtért vettünk meg, jelenleg 400 frt házbért hoz, mely 6000 frt tőkétől 6° 0 jövedelmez, adómentesen. Intézetünk az osztr. magy. bank mellékhelye lévén, mint ilyen 812 drb. váltót incassált annak javára 301.358 frt 43 kr névértékben. Itt helyén találom felemlíteni, hogy intézetünk alapsz. 5. §-ban foglalt és az intézet hatáskörébe tartozó üzletágak egyikét létesítette; t. i. az önsegélyző egyletet, mely a múlt év utolsó negyedében az önök előtt ismeretes pontozatok szerint jött létre, és szépen prosperál, mely már ezen rövid idő alatt 1000 részvényesnél többet számit és 5000 írton fölüli befizetéseket mutat fel. Midőn ezen intézkedésünkkel egyrészt a takarékosság elvét honosítjuk meg, más oldalról az intézet betéteit gyarapítjuk. Ez rövid vázlata munkálkodásunknak, mely rövidsége daczára is elég világos képét nyújtja tevékenységünknek és a t. közönség elé tárja az intézet működési nevezetesebb mozzanatait; és ha ehhez még hozzá csatoljuk, hogy a zárszámadásban ez idén is a veszteség számlájára 1000 frtot. hoztunk, a már fönt említett, általunk fizetett magas kamatlábhoz, a feltüntetett, a tavalyinál nagyobb összeget, érthető lesz, hogy nagyobb forgalmunk mellett tiszta jövedelmünk a tavadnál csekélylyel nagyobb; — és ezzel összefüggésben az igazgatóság indítványozza a közgyűlésnek, hogy minden, az alapszabályok értelmében történt levonások után fennmaradt 7692 frtnyi tiszta jövedelemből minden részvény után 3 frtnyi osztalékot határozzon meg, mely a részvénytőke 10%-nak felel meg, a többi fennmaradt összeg pedig a jövő évi számlára irassék át. Egyszersmind kéri a t. közgyűlést az igazgatóság részére a felmentvényt megadni. Az igazgatói előterjesztést a közgyűlés megnyugvással vette tudomásul, s az igazgatóság részére a fölmentvényt megadta. Olvastatott a felügyelő bizottság jelentése, mely szerint az évközben gyakran megvizsgált intézeti üzletvezetés, valamint a zárszámadások is teljes rendben találtattak. A felügyelő bizottság az osztalék megállapítására nézve az igazgatói javaslathoz járul. A közgyűlés, a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vétele után, az osztalékra nézve határozza, hogy minden részvény után 3 fit osztalék fizettessék ki, s az osztalék kifizetése f. é. márcz. hó 20-ától kezdve tétessék folyóvá. Az alapszabályok értelmében az igazgató tanács négy tagja lépett ki ezúttal az igazgató tanácsból. Ezek: Fógel Ágoston, Mednyánszky Sándor, Eiszenmann Oszkár és Polacsik Hermann. Úgy ezeknek, valamint az igazgatótanácsból időközben kilépett Gyubek Alajosnak helyei titkos szavazás utján lévén betöltendők, a közgyűlés a szavazatszedő bizottság megválasztása után, a titkos szavazást megejti, melynek eredménye fölolvastatván, az igazgatótanács a következő megválasztott öt taggal egé- szittetett ki: Fógel Ágoston, Eiszenmann Oszkár, Mednyánszky Sándor, Kászonyi Antal, és dr. Alföldi Dávid; — mire elnök megköszönve a tagok részvétét, a közgyűlést befejezi. Közgyűlés után az igazgató tanács alakuló gyűlést tartott» mely alkalommal titkos szavazás utján megválasztattak: elnökül Burik István, alelnökül dr. Schönberger Soma; igazgatókul: Burik István, dr. Schwartz Dávid, Luga László. Farsang végén. (Elmélkedés az álarczos-bálról.) Eger, 1889. márcz. 8. Hála Isten ! Felolvadt a jég is. Elmúlt az idei kilencz hetes farsang is. Mindakettö helyesen cselekedett. A jég is, hogy felolvadt, mert az a sok rajta csúszkáló (márvány) szív olvadása még engem is olvadékonyságra birt volna, — pedig nem vagyok vajAz „EGER“ tárczája. A honáruló. A nap utolsó fénysugarával Nem aranyozza a hegyek ormát; Alszik az élet s a napi nyüzsgés Éjjeli álom cseudjibe folyt át. Nyárfa-levéllel játszadozik az Esteli szellő enyhe fuvalma, S a nyugalomnak pillanatát csak Ennek az édes hangja zavarja. ............Oszlani kezd az esti sötétség, lm jön elé a hold teli képpel, S méla derengő fényözön ömlik Szét a borutlan csillagos égen. A hegyi úton, távoli csöndben Ló dobogását hallani vélem. Már közelébb ért s látni amottan Mint szökik átal a kicsiny éren. Terhe alatt úgy görnyed az állat, Ámde azéit még nincs pihenése, Hetyke lovagja csak tova űzi Fel-fel az úton, hegy tetejére, Hol az időnek vas foga által Megviselődött zárda faláról A kuvik oly bús, siri szavával Régi meséjét mondja halálról. Perczeg az óra .... — most üti éjfélt, — S a kapu nyílik nagy csikorogva, — „Lelki-atyám, halld! — a lovag igy szól - Szivemet egy bún terhe de nyomja! Nincs nyugodalmam, üldözi folyton Lelkemet e bűn pokoli kínja. A haza szivén mély sebet ejték, — Úgy, a miként az meg vagyon Írva!“ — „A haza ellen elkövetett bűnt, — — Szól az öreg pap — sújtja az Isten, S nincs hatalom, mely tégedet egyszer Még kegyelemmel jóra segítsen! Oh te kegyetlen, sújtson az átkom, Mert megöléd az édes anyádat! Vétkeid által sírba taszitád Öt, ki miattad annyira fáradt!“ „Ősi nevemre igy hoza tetted Szégyeletet és rengeteg átkot! Mert — tudod — egykor az, kivel itt szólsz, A te tulajdon — édes atyád volt. Hajh, de csak egykor! már ne nevezz igy, Mert tagadom, hogy gyermekem élne!
