Eger - hetilap, 1889
1889-03-12 / 11. szám
11-ik szám. 28-ik év-folyam 1889. Márczius 12-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt •- kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 basábo/o.t péti} sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy peiit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A debreczen-füzesabonyi vasút. Csávolszky Lajos, országgyűlési képviselő, az „Egyetértés“ szerkesztője, s a debreczen-fiizesabonyi vasút tervezője s engedményese, a múlt vasárnap, f. hó 10 én Szeder ké n y i Nándor városunk orsz. képviselőjének társaságában Egerben érkezett. Csá- volszky Lajos ezúttal főleg azért látogatta meg városunkat, hogy az egri közönséget a debreczen-fiizesabonyi vasút ügyének elohaladásáról tüzetesen tájékozza, s városunkat a nagy fontosságú vállalat érdekének megnyerje. Jöveteléről tehát Egerváros h. polgármesterét, eleve azon kéréssel értesíthette, hogy városunk érdekeltségét a kérdéses ügyben, a múlt vasárnap értekezletre hívja egybe. Grónay Sándor h. polgárnagy Csávolszky megérkezéséről, s az értekezletnek vasárnap délután 3 órakor a város közháza termében való megtartásáról, úgy az ugyanazon nap reggeli óráiban tartott városi képviseleti közgyűlésen közvetlenül szóbelileg, valamint meghívók által is kellőleg értesítette városunk érdekelt közönségét. Erről tanúskodott, azon körülmény, hogy a vasárnap délután megtartott értekezletre egybegyült minden rendű és rangú, érdeklődő közönség a város közháza nagy termét zsúfolásig megtöltötte. Az értekezletet a polgármester, Csávolszky orsz. képviselő bemutatásával, a szokott módon megnyitván, utána Csávolszky Lajos, az egybegyűltek által feszült figyelemmel kisért, érdekes előadásban ismertette a debreczen-fiizesabonyi vasút eszméjének keletkezését, a terv létesítése körül kifejtett fáradalmait, az útjába gördülő akadályok elhárítását, s ama nehéz küzdelmeket, melyeket az ellenkező áramlatokkal megvívnia kényszerült, mindezeket azonban, csüggedést nem ismerő szívós kitartás mellett oly sükerrel, hogy a debreczen-fiizesabonyi vasút létrejövetelét ma már teljesen biztosítottnak tekinthetjük. Szóló, nagy érdekű előadása folyamán, e vasútvonal iránti érdekeltségről nyilatkozva, kiváló elismeréssel emlékezik meg az egri mélt. fókáptalanról. mely, e vasút létrehozása által, közgazdasági érdekeinek rendkívüli emelkedését azonnal belátva, egy perczig sem habozott e vasútvonal létrehozatalának biztosításához a legnagyobb mérvű áldozatkészséggel járulni. De a káptalan mellett arányos áldozatkészséggel nem maradt hátra a többi érdekeltség sem, minek folytán a vasút ügye ma már oda fejlődött, hogy a debreczen-fiizesabonyi vasút kiépítésére vonatkozó szerződés az építési válalkozókkal e napokban megköttethetett, s mihelyt a tiszai hidra, s némely, a kormány hatáskörébe tartozó intézkedésekre nézve, a megállapodások s engedélyek rövid időn befejeztetnek, az építés megkezdésének többé semmi akadály nem áll útjában. A vasút kiépítésére előirányzott, s szerződésileg is megállapított költségek immár legnagyobb részben biztosítva vannak. A hiány mindössze is csupán mintegy 100,000 frt, mely összeg azonban a még eddig nem nyilatkozott érdekeltségek részéről minden valószínűség szerint remélhető ajánlatok által, a legrövidebb idő alatt teljesen födözetni fog, még pedig annál inkább, mert e vasútvonalnak nagy jelentőségéből kétségtelenül következtethető jövedelmezősége a beléfektetett tőkének biztos elhelyezésére nézve teljes garancziát nyújt. E még eddigelé nem nyilatkozott érdekeltségek sorába tartozik Eger városa is. Szóló nagy elismeréssel s lelkesült dicséretek kíséretében emelve ki városunknak ez ügy iránt eddigelé is tanúsított nagy h tásu erkölcsi támogatását, meggyőző érvekkel fejti ki ama félreismerhetlen előnyöket, melyeket a létesítendő debreczen-fiizesabonyi vasút városunknak nyújt, s végül fölhívja az értekezletet, hasson oda, hogy Egerváros polgársága, a képviselőtestület, utján, a vasút kiépitési költségeihez legalább 10,000 frt értékű részvény megszavazásával, s aláírásával járuljon. Polonkay Endre, ügyvéd, s Szederkényi Nándor, Egerváros országos képviselője meleg hangú szavakban ajánlották Csávolszky előterjesztését az értekezlet figyelmébe. Az értekezlet közlelkesedéssel fogadta az előterjesztést, s miután Grónay Sándor h. polgárnagy fölkérte Csávolszky Lajos országgyűlési képviselőt, hogy annak értelmében a legközelebbi városi képviseleti közgyűlés elé Írásbeli javaslatot terjesszen be, mire most nevezett országgyűlési képviselő késznek nyilatkozott, — az értekezlet Csávolszky Lajos és Szederkényi Nándor lelkes éltetésével ért véget. Az egri kereskedelmi s ipar-hitelintézet közgyűlése. Az egri kereskedelmi s ipa r-hi telin téze t, eme naponta emelkedő virágzásnak indult fiatal pénzintézetünk, a múlt vasárnap, f. hó 10-én a délutáni órákban tartotta, saját helyiségében, rendes évzáró közgyűlését, szép számú tagok részvéte mellett. Butik István, az intézet ritka buzgalom elnöke, megnyitván a közgyűlést, kegyelettel emlékezett meg a közelebbről szerencsétlenül kimúlt Rudolf trónörökös elhunytéról, s indítványozta, hogy a közgyűlés e mélyen- megrendítő gyászeset fölötti fájdalmának s részvétének jegyzőkönyvi kifejezést adjon. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Elnök ezután, a tárgysorozat kapcsában, fölhívja igazgatótársát. dr. Sch war ez Dávidot, hogy az intézet múlt évi üzlet- forgalmáról s beléletéről jelentését terjeszsze elő. Dr. Sc h war ez Dávid, az egri kereskedelmi s iparhitelintézetnek, köztudomásúlag, egyik legfáradhatlanabb, s ritka szakértelemmel párosult lángbnzgalmu igazgatója, az intézet múlt évi üzletforgalmát a következő kimerítő exposéban terjesztette elő: „Tisztelt közgyűlés! Ismét befejeztünk egy üzleti évet, és egy újnak a küszöbén állunk. Mielőtt ezt átlépnék, kötelességünk megbízóinkkal szemben számot adni működésünkről és annak eredményéről ; és teszszük ezt kérkedés nélkül azon tiszta öntudattal, hogy a lefolyt évben is kitűzött elvünkhöz híven mindent elkövettünk, városunk iparának és kereskedelmének anyagi emelése mellett, részvényeseink érdekeit tőlünk telhetőleg megóvni és előmozdítani. Legvilágosabban illusztrálja a mondottakat a kéznél levő zárszámadás. Ebből kitűnik, hogy szerény intézetünk, mely joggal viseli nevét: „Keresk. és iparhitelintézet,“ mennyire emelkedett és mily forgalmat mutat fel, oly városban, mely oly távol esik a vasúti forgalomtól és még mindig nélkülözi az ipar és kereskedelem legelemibb, de fontos tényezőit, és mely az utolsó években a pusztító philloxera által már is óriási károkat szenvedett egyetlen egy kincsében: borában. A forgalom volt 1887. 1888 2.004.066 2.213.060 + 200.000 Leszámítolt váltókban . . 347.283 362.002 -j- 15.000 Előlegben ........................ 6.542 6.203 + 300
