Eger - hetilap, 1889
1889-02-19 / 8. szám
64 Nyilatkozat. Valahol egy khinai bölcsnek következő mondását, olvastam: „Ha téged egy szamár megrug, s te azt visszarugod. nagyobb szamár vagy. mint amelyik megingott. Ha pedig két szamár rúg meg, biztosra veheted, hogy legnagyobb szamár volt köztük a kocsis, aki őket hajtotta.“ Tökéletesen igazat adok a khinézer bölcsnek. Abraham a Sta Clara junior azt mondaná rá: „Honny sóit. qui mai y- pense“. . . Miután pedig, állítólag, még komoly és okos emberek közt is akadtak olyanok, akik „Az egri jogakademia polgársága, és — Pulszky papa“ ez. alatt az „Eger“ 5. számában megjelent közleményemnek, a P. F. ismeretes orrára vonatkozó passusát. — nem tudom, mi okból — félremagyarázták, ezek. — de csakis ezek, és koránsem a fi csórok — fölvilágositására, a következőket jegyzem meg: Carus Gusztáv Károly, a hírneves psycholog és phi- siognom, ezeket mondja: „Az egyenesen előre nyúló hosszú orr. mely a magasabb fejlettségű állatoknál (tehát az embernél is) sajátságos szépségében (in eigenthümlicher Schönheit) lép föl. s kiváló férfias erőnek jelképe, — a homloktájnak általa kiemelkedő meghosszabbodása folytán, általán egy finom szellem értelmes, kutató, s produktiv természetével áll szimbolikus kapcsolatban.“ (Die langgestreckte Form einer Nase, durch die in ihr hervortretende Verlängerung der Stirngegend, bleibt insgemein mit einer intelligenten, forschenden und productiven Natur eines feinen Geistes symbolisch verbunden.“ Carus G. K. „Symbolik der menschlichen Gestalt.“ 214—215 1.) Az ép oly nagyhírű Scheid ler F. pedig ide vonatkozólag ezeket mondja: „Nagy férfiaknak, Lava tér szerint, nagy orruk van; s kiváló férfiaknál az orr soha sem lehet kitti n és nélkül. („Grosze Männer sollen, nach La vat er, grosze Nasen haben, und bei ausgezeichneten Personen darf die Nase nie ohne Auszeichnung sein.“ Scheidler: „Psychologie.“ I. köt. 116 1.) Határozottan igy értettem én idézett czikkem következő passusát : P. F. ábrázatján egy oly kiemelkedő ékessége vagyon, mely, szakértők (psychologok) véleménye szerint, egyéb virtusságaira is következtetni enged.“ Ha mindezek daczára mégis akadtak, akik szem érmet es q r c z a-p i r ni áss a 1 ugyan, de saját egyéni felfogásuk, gusztusuk, s valamelyes modern psycitológiai tanulmányuk folytán, idézett szavaimnak, nem tudom én miféle furcsa magyarázatot adtak, arról én nem tehetek; valamint arról sem, hogy ezek hallatára önkéntelenül is elmémbe tolul ama német példaszó. hogy; „Wie der Sch . . , so denkt er.“ Eger, febr. 15. 1889. Egy incarnatus mameluk. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 ALAPITTATOTT 1874. ■ s MAXJTHNER QDQ3ST magkereskedése József föherczeg Ö cs. és k. fensége udvari szállítója BUDAPEST, Koronaherczeg-utcza 18. sz. A n. é. gazda- és kertészközönség figyelmébe ajánlja mindennemű here-, fü-, takarmányrépa-, konyhakerti-, virág- és ered_etl dúsan ellátott raktárát. A ezég mindama kiállításokon, melyeken reszt vett. mindig az első díjjal lett kitüntetve. A ezég főárjegyzéke, mely 164 oldalra terjed és a magárjegyzékek közt a legnagyobb és legrészletesebb, kívánatra ingyen és bérmentve küldetik meg. Február 1-től május 1-ig az üzleti helyiségek reggeli 7 órától éjfél után 2 óráig nyitvák és igy minden rendelés még beérkezte napján (41) 2—10 vétetik elintézés alá. 4 ► ► ► ¥ ¥ ¥ t l ¥ ¥ ¥ } 30 forinttól 50 forintig. 1 30 írttól 50 írtig 1 P terjedő havi fizetés, és a biz.E? tositási dijaknak 10 és 20 % co o c ’s_ jutalékában részesülhetnek a o’ —i tűz- jég- és életbiztosítási ága3 f+* m zatok szerzésében jártas egyé©:-í-»-b-* nek. — Előnyben részesülnek, Ol o SZ sí kik már e téren működtek és S' “5 o kiknek vidéki uradalmak között 3’ r—b ro kiterjedt ismeretségük van. — L Ajánlatok „Biztosítás“ cziin 4 m alatt e lap szerkesztőségéhez M küldendők. (41;) f—e 30 forinttól 50 forintig. / / 203. sz. Hirdetmény. és vidéki illetőségű felmentett védköte- 1889. ""UUU"U"P lesek, akik az idézett törvény rendelkeKözliirré tétetik, miszerint a had- ^ései alá esnek, és díjfizetési kötelezett- í mentességi adóról szólló 1880-ik évi légiik 1889. évben még tart, hogy a XXVII. törvény végrehajtását tárgyazó bevallási ívért alantirt hivatal helyisé- „Utasitás“ 13-ik §. 3-ik pontja értei-(gében e hó folyama és az előirt liiva- inéhen felhivatnak mindazon helybeli talos órák alatt jelentkezzenek, a nyerendő ivet pedig kitöltve e hó folyama alatt annál inkább adják be, mivel ellenesetben a hivatkozott „Utasítás“ 20-ik §-a értelmében alkalmazható bírságolást saját mulasztásaiknak tulajdoníthatják4 Eger, 1889. febr. hó 10. (45) 1* Csiky Attila, számvevő. Kiadótuladjonos az egri érseki-lyceumi nyomda. Eger, 1889. Nyomatott az egri érseki-lyceumi nyomdában.
