Eger - hetilap, 1889
1889-02-19 / 8. szám
61 éneklési s orgonálási modort, melyet egymémely, magokat 'rendkívüli zseniknek képzelő, s magukat minden áron egyházi zeneiró- kúl feltoló falusi kántorok széltiben elterjedt énekeskönyv-kiadványai. mondhatnék: egyház-zenei formed vényei meghonosították. E téren s ez irányban várjuk s reméljük mi a Caci- liáMól a legsükeresebb s legüdvösebb reformokat, melyekre nézve a fómunkatárs Hausmann V. karnagy kiváló tehetségei mellett, teljes garancziát nyújt nekünk a szerkesztő: Katiuszky Gyula ismert szakképzettsége, e téren szerzett gazdag elméleti s gyakorlati tanulmányai, ritka tapintatossága, finom Ízlése, a szép és nemes ügy iránt minden időkben tanúsított vonzalma, szeretete, páratlan buzgalma, s áldozatkészsége, mely nemcsak abban nyilvánul, hogy sokképen elfoglak professor létére, a nagyon is ráférő nyugalmi időszakot is már több ízben a külföldön, egyházi zene- tanulmi nyalnak szentelte, hanem nyilvánul most legújabban a „Cecília“ kath. egyházi zenelap szerkesztésének elvállalásában. — E derék lap pártolását melegen ajánljuk nemcsak kath. kántoraink s tanítóink figyelmébe, kiknek számára úgyszólván nélkülözhetetlen, ha hivatásuk zenészeti ágában nemcsak a kellő színvonalon maradni, sőt tovább fejlődni is akarnak, — hanemajánljuk a zenekedvelőknek is, mert rendkívüli olcsóságánál fogva egy éven át oly értékes gyűjteményét nyújtja a gyönyörűen harmonizált népénekeknek, s a szebbnél szebb, klasszikus becsű elő- és utójátékoknak, minőhöz hasonlót együttvéve az évi előfizetés háromszorosáért se volnának képesek vásárolni. (ref'.) — „Szent Mihály“ A magyar olvasó közönség körében oly nagy elterjedtségnek és közkedveltségnek örvendő Egyetemes Regény tár legújabb 9, 10. és 11. kötetei Werner E.-nek, a hírneves német regényírónak Szent Mihály czimü rendkívül érdekes regényét tartalmazzák. Werner egyike a legszívesebben olvasott elbeszélőknek, s a „Szent Mihály“ fényes bizonyíték reá, hogy miért az. A terjedelmesnek látszó regény sehol egy pillanatra sem válik unalmassá, sem leírások, sem jellemzésbeli részletezések nem válnak terhére az olvadnak, s azért a környezet, a táj mégis világosan, szemléltetően áll előttünk mindenütt, az alak'ok pedig egytől egyig oly művészileg domborodnak ki, mint a legaprólékosabbau dolgozott reliefek, csakhogy igazi élet és melegség pezseg bennük. A regény két főhőse, a két Mihály, a zord nagyapa és a rokonszenves hősies lelkű unoka, folyvást lekötve tartja a figyelmet összeütközéseivel, folytonos harczával egészen a végső kiengesztelődésig; Hertha a csillogó színekkel festett hősnő; a remek kabinet-alak: ortenaui és ébersburgi Eberstein báró e tizedik századból számazott s őseire büszke arisztokrata és leánykája, Gerlinda; a két Wehlau Hans, apa és fiú, a regény két jóizü humoros és kedves alakja; Valentin lelkész és Walter erdész, és még néhány mellék-alak, mind oly tökéletesen illenek bele a folyvást fejlődő érdekfeszitö mesébe, melynek változatossága szinte páratlan, hogy alig válhatunk meg a műtől, mig egészen végig nem olvastuk. Hogy e mellett tökéletesen tiszta és nemes irányú művel van dolgunk, azt talán fölösleges is említenünk. Tegyük még hozzá, hogy a jelenkori rengeteg regényirodalomban csak nagyritkán találkozhatunk ily igazán mindenki által olvasható és mindenkit érdeklő könyvre. A három kötet csinos piros vászonkötésben együtt 1 írt 50 kr.1 Egyes kötet 50 k r. — Hevesmegye fali térképe, melyet Gönczy Pál tervezett és Kogutowicz Manó rajzolt, Trefoil Á. rendeletére készült iskolák számára. A kiállítás a modern cartographia minden követelményének megfelelvén, s miután abban nemcsak a nagyobb községek, de minden kis falu és puszta; állami, megyei és közlekedési út stb.; a síkság, dombos és hegyes vidék s a hegység a mélység, illetve a magasság szerint különböző színben van feltüntetve, minden hivatalnak, irodának stb. csaknem nélkiilözhetlen faldiszéül ajánlható. Kapható helyben, Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében. Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ur ő exja f. hó 14-én a főrendi ház üléseire Bpestre utazott. — A „Magyar Kárpát-Egyesület“ gyöngyösi „Mátra-osztá- lyának“ f. hó 13-án tartott tisztviselőgyülésén nagy lelkesedés közt olvastatott fel dr. Samassa József egri érsek ő exjának következő irata: „619/1889. A Mátraosztály tekintetes elnökségének. Vettem múlt hó 23-áti 373. sz. alatt hozzám intézett iratát, melyben a Mátraosztály egyik védnökévé megválasztatásomról értesíteni szíveskedik. — A kitüntető figyelmet, mint egy, a közművelődés fejlesztésén hasznosan munkálkodó testület bizalmának megtisztelő jelét nagyra becsülöm, köszönettel fogadon, s részemről újabb czimet látok abban, hogy eddig is rokonszenves érdeklődéssel kisért hazafias törekvéseiket készséges jó indulattal gyámolitsam. Kérem egyszersmind, hogy az ide zárt 100 forintot az Osztály czéljaira való felhasználás végett elfogadni szíveskedjék. Többen hazafiui üdvözlettel vagyok Eger, 1889. évi február hó 9-én. Dr. Samassa József, mk. egri érsek.“— Agyülés eme 100 forintot az ő excja tulajdonát képező Galya-tetőn emelni tervezett kilátó költségeire rendelte fordítani s igy remélhetjük, hogy a kilátó a tavaszon létesíthetni fog. (Gy. L.) — Hevesmegye részvéte. Hevesmegye közigazgatási bizottságának a múlt héten tartott r. havi ülésében, elnöklő főispán gr. Keg'levich Béla ö mlga azt az előterjesztést tette, hogy a trónörökös elhunyta alkalmából a bizottság a megye nevében a királyi felségekhez, s a trónörökös özvegyéhez részvét-feliratot intézzen. A bizottság azonban, Isaak István b. t. felszólalására kimondotta. hogy a közigazgatási bizottság, mint nem politikai testület, saját részéről igen, de a megye nevében nem intézhet föliratot ő felségéhez, — s ép azért, hogy a megye a részvétfölirat ügyében más megyék példájára intézkedhessek, már korábban kívánatos lett volna, hogy a megye közönsége a főispán által egy rendkívüli közgyűlésre egybeliivassék. — Gyász-istentisztelet néh. Rudolf trónörökösért. A helybeli izr. statusquo hitközség újonnan megválasztott, elöljárósága f. hó 13-án délelőtt '/* H órakor néhai Rudolf trónörökösért imaházukban gyász-istentiszteletet rendezett. Ez alkalomra az egész imaház belseje, úgy a földszint, erkély, mint az összes templom, berendezés fekete gyászszal és gyászlobogókkal volt földiszitve. Ott láttuk az imaházban városunk előkelőségeinek sorában a helybeli cs. és kir. helyőrség egész tisztikarát, élén Vessely ezredparancsnokkal; a m. kir. honvédtisztikart, élén Wolnhoffer százados parancsnokkal, a megyei tisztikar számos tagját élén Zalár József m. főjegyzővel, a város tisztikarát, a kir. törvényszék csakuem összes tagjait; ezeken kívül valláskülönbség nélkül oly nagy számú gyászoló közönség gyűlt egybe, hogy a kissé elkésve érkezett hívek, csak alig juthattak be az imaházba. Mielőtt az isteni tisztelet kezdetét vette, a községi elöljáróság corporativ vonult be dr. Schwartz Dávid elnökkel, kik a részükre föntartott Thóra-szekrény körüli üléseket foglalták el, mely után Littauer kántor gyászoruátusban egy zsoltárt énekelt, melyet az egész gyászoló közönség állva hallgatott végig, elragadtatva a kántor kiváló szép hangon előadott gyászdalától. Ezek után nt. dr. Schwartz Miksa rabbi hitszónok állt a szószék elé, hogy megemlékezzék az elhunyt trónörökösről, a mélyen sújtott gyászoló királyi család és a magyar nemzetről. A hitszónok magyar nyelven előadott, majdnem :i/4 órát igénylő gyászbeszéde az egész hallgatóságot oly annyira meghatotta, hogy ezt leírni lehetetlen. 0 mint magyar ember, magyar hitszónok, tiszta szívből szivhez szólt, nem élt üres frázisokkal, egyszerűen a való igazságról beszélt, megemlékezvén, hogy az elhunyt trónörökösben mily ritka műveltségű, mily minden tekintetben szakképzett férfiút vesztett a felséges királyi család, veszítettünk mi, a magyar nemzet. Gyászbeszédét szivreható imával fejezte be, melyben a Mindenhatóhoz fohászkodék, hogy áldja meg a fölséges királyi családot, melyet mérhet len csapás oly gyászosan sújtott, s óvja meg nemzetünket hasonló nagy csapásoktól. A gyászbeszédet ismét egy zsoltár követte, melylyel a kegyeletes gyász-ünnep véget ért. B. Kálmán. — A „Hevesmegyei gazdasági egyesület“ közgyűlése. — A hevesmegyei gazd. egyesületnek a múlt vasárnap, f. hó 17-én, Gyöngyösön tartott nagy fontosságú közgyűléséről, melyen az egyesület további fönállásának vagy feloszlásának létkérdése is eldöntendő volt, — sürgöny levél utján a következő tudósitást kaptuk: „A hevesmegyei gazdasági egyesület mai közgyűlése nem tartotta magát illetékesnek végérvényes határozatot hozni arra nézve: vájjon az egyesület fentartandó-e továbbra is, vagy feloszlatandó; továbbá: vájjon a székhely átté- tessék-e Egerbe ? szóval: mi történjék jövőre nézve az egyesülettel? — hanem elhatározta, hogy egy e végből legközelébb egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé azon határozati javaslatot terjesztendő hogy a hevesmegyei gazd. egyesület továbbra is főn tartassák. A székhely kérdésére nézve pedig a közgyűlés akként vélekedik, hogy az egyesület hazafias és közgazdasági ez óljaival szemben a székhely kérdésének el kell némulnia. A közgyűlés d. u. 3 órakor vette kezdetét, s nagy érdeklődés mellett foly.
