Eger - hetilap, 1889

1889-02-19 / 8. szám

60 Kolossy Margit (Homok-Terenne), Matékovics Móráé, Matékovics Irénke, Mayer Berta, Mészáros Kornélia, Morvay Jánosné, Okoli- esányi Eliz, özv. Okolicsányi Ödönné, Scheidl Lujza, Szabó Gizella, Tóth Sándorné, Zoclior Irma urhölgyek. A gardedámok között: Dubravszky Sándorné, Eötvös Józsefné, özv. Erdélyi Józsefné, Ederné, Frankné, özv. Frantz Alajosné, Gáspárdy Gézáné, Halasyné, Imre Miklósné, Kolossy Gáborné, özv. Mészáros Istvánná, Scheidl Ágostonná, Szabó Jánosné úrnők. Irodalom. — Cecília. Katói, egyház-zenei szaklap. Szerkeszti Katinszky Gyula. Fömunkatárs: Hausmann V. V. Megjelen minden hó első szombatján, egy ivén. Előfizetési ára egész évre a „N ép iskolai Tanügy“-gyel együtt 6 frt. magában 1 frt 50 kr. Ez a czime annak az ép oly szerény, mint derék magyar kath. egyházi zene-lapnak, mely, mint a „Népiskolai T a n ü g y,“ e kiváló gonddal és buzgalommal szerkesztett kától, népnövelés- tanitási hetilap melléklapja, egyazon szerkesztő vezetése alatt, a f. év elejétől fogva, megjelenik, s melynek a múlt héten vettük a második számát. Legalább két számot kellett bevárnunk, hogy ez uj, s hazai irodalmunkban eddigelé egyedül álló lap czélja- s irányához szól­hassunk. Előre bocsátjuk azonban, hogy a „Ceciliá“-t az illeté­kes körök, mindjárt megjelenésekor, örömmel üdvözölték. Többek között a „Religio,“ e tekintélyes, és legrégibb katli. lap a következő rokonszenves és buzdító szavakban jelenti az uj lap megjelenését: „Tátongó űrt fog betölteni nálunk a „Cecília.“ Épen harmincz éve. hogy dr. Witt Fereucz, akkor még egyszerű falusi káplán Bajorországban, az „Augsb. Postzeit“ ez. lapban egy czikket közölt az egyházi zene elfajulásáról és égető szükséggé vált reformjáról. Azóta az igénytelen sehneidingi káplánból világ­hírű ember lett, ki az egyházi zenét úgyszólván újra teremtette. Persze, hogy előzője is volt neki ebben, és követői számosak let­tek. De a vezérszerep az övé volt és maradt egész mai napig. Mikor ez a férfiú programmját 1868-ban egy röpiratban kifejté, az egész világon csak egy folyóirat állt az ő álláspontján: Ober- hoffer „Ceciliá“-ja Luxemburgban. Ma már 14 — 15 cecilianus lap jelenik meg a földkerekség minden pontján, hol katolikusok na­gyobb számmal vannak, hogy szolgálják a kát. istentisztelet egyik fontos részét: a kát. egyházi éneket és zenét. Tehát nagy ideje volt már. hogy a magyar „Cecília“ megjelenjen. Hogy Egerben indult meg, dicsőségére válik Egernek; a lap fenmaradá- sára nézve pedig jó ómen.“ ajkain megjelentek a kedves gödröcskék, és a nő, ki most újra született, átalakult, kissé nyugtalankodott is, e változást tapasz­talva érezte, hogy ereiben fiatal, meleg vér kering, mely lázasan dobogtatja szivét és fölhevíti érzékeit. Kimentek a mezőre, oda, hová évek óta Örzsikéuek csak áb­rándjai szálltak : tele szívta magát a balzsamos illattal annak kar­jain, kit szeretett. A madarak daloltak, a tarka pillangók virág- ról-virágra szálltak, a természet ünnepi szint öltött ez áldott nap tiszteletére. Boldog volt Örzsike, fejét lehajtotta barátja vállára; még soha ilyen érzelmei nem voltak, sirt örömében, azután nevetett; hiszen oly szép most az élet. — Mikor kellene egybekelnünk édesem ? — szólt a tiszt. Ezredemet más vidékre viszik; beszéltél anyáddal? — Nem. válaszolt és arcza elszomorodott; hiszen tudod, hogy ők kissé féltékenyek az én vonzalmam iránt, aztán meg at­tól tartok, hogy nehezen hagyják el a várost, hol már oly régen lakunk. A tiszt meglepetve állt meg. — De hát te nem tudod azt, hogy mi őket nem vihetjük magunkkal ? Én azt hiszem — Örzsikém, hogy már megmondtam neked: nincs más vagyonom a világon, mint csekély tiszti fizeté­sem, neked sincs, lehetetlen a terhet magunkra válalui. — És mi lesz belőlük nélkülem? szólt a leány egészen el­változott hangon, mialatt mindent fogyni érzett maga körül. — A szomszédasszony majd gondozza őket; mi meg segítünk rajtuk, viszontláthatod őket, a mikor tetszik. A leány halotthalvány lett. A „Cecília“ két első számának főbb czikkei: „Az egyház intézkedései és rendeletéi az egyházi zenét illetőleg“ (I. II.) és „Egyházi zene-történeti jegyzetek“ (I. II.) igen becses és érdekes tanulmányok. A 2. szám egyik czikke, „Az egyh. zene reformja“ (alkalmasint a szerkesztő tollából) kifejti a lap egyik sarkalatos czélját: a katli. egyházi ének reformálását a falusi katli. templo­mokban, s erre nézve, első sorban azt ajánlja, hogy a falusi isko­lák növendékeiből alakitandó gyermek-karokkal, vasár- és ünnep­napi nagy misék alkalmával 1—3 szólamú latin mise-énekek adassanak elő, minők a külföld katli. egyházi zene-irodalmában már is bő választékban találhatók, könnyű, dallamos és fülbe­mászó szerkezetüknél fogva, kevés fáradtsággal betaníthatok, s mint a tapasztalás bizonyítja, áhitatemelés tekintetében a népre is igen nagy hatással vannak. S e tekintetben mindjárt igen érdekes előpéldával is szolgál a czikkiró. — A „Cecilia“ többi szövegét a kath. egyházi zene-életre vonatkozó érdekes, apró közlemények s tudnivalók foglalják el. Az utóbbi számban a szer­kesztő az „ossz lián gzatta ni leczkék“-nek a jövő számban való megkezdését ígéri az e téren is alapos készültségű s jó nevű Schultz Imre tollából. Ez a czikk, ha a harmónia nem épen k ö nuy ű tudó m á n y á t könnyen felfogható, tetszetős és inkább gyakorlati modorban, de azért kellő alapossággal fogja tárgyalni, nagy lendületet ád a magyar „Cecília“ tekintélyének s jövőjének. Nézetem szerint azonban mindezeknél nem kisebb becsű s értékű a „Cecilia“ zenei melléklete. A „Cecilia“ ugyanis — a két első szám után ítélve, — mindenik számához szándékozik adni legalább (/+ ívnyi hangjegymellékletet. A két első szám két ismert kath. egyházi éneket hoz, hozzájok illő elő- és utó­játékokkal. Az énekeket, valamint a hozzájok csatolt elő- és utó- játékokat Hausmann V. az egri főszékesegyház zene-karnagya harmonizálja s illetve szerzi orgonára. Hausmann V. kar­nagy neve a kath. egyházi zeneszerzés terén sokkal ismertebb és magasabb színvonalon áll, semhogy róla e helyütt dicsériákat zengeni fölösleges ne volna. Csak annyit jegyzőnk meg, hogy az említett egyházi énekek harmonikus letétele, egyszerűsége mellett is, a legszebb s legtisztább zenei formákban mozog, saját szerze­ményű elő- és utójátékai pedig zenemüvészi érték tekinteté­ben Brozig, s a többi legjelesebb praeludium-szerzők remekei mellé sorakoznak. Ezek az apró orgona-szerzemények rendkívül emelik a „Cecília“ értékét, mert legfőképen arra vannak hivatva, hogy azon olvasó közönségnek, melynek számára a „Cecília“ par excellence szerkesztve van. a falusi kántorok- és tanítóknak zenei Ízlését tisztítsák, fejleszszék, s nemesítsék, s különösen, hogy kiirt­sák a náluk már annyira elharapózott, Ízléstelen, czikornyás — Nem hagyhatom el szülőimet, meghalnának a búban. — Lehetetlen máskülönben, ismétlő a tiszt, beadhatom őket valami intézetbe is. A szegény leány fájdalmas mozdulatot tett. Szótlanul haladtak egymás mellett. — Menjünk vissza, szólt Örzsike nyugodtan. Mindennek vége! el kell egymást feledni. * Pár nap múlva az ezred elhagyta a vidéket; kérelem, kö­nyörgés nem ingathatta meg Örzsike elhatározását; megint csak komoly leány lett belőle, ki ott varrt az ablaknál, kipirult sze­meivel. sápadt arczával Midőn a trombiták megharsantak a távolban, a huszárok elvonulását jelezve, ő nagyot sóhajtott, és eldobva magától mun­káját, letérdelt vak anyja előtt. — Anyám, édes jó anyám, mondá, — szeretsz-e? meg vagy velem elégedve ? — Hagyj békében, válaszolt az anya, mit jelentsen e ko­média ? jobban tennéd, ha ideadnád a kávémat. A leány felállt, zavartan körülnézett, majd odaborult f a falon függő feszület elé, és zokogva égnek emelte karjait: „É s bocsásd meg a mi vétkeinket.“ Midőn leszállt az éj, a szellő még elhozta magával a mind­inkább távozó kürtök harsanását . . . azután csend lett, mély, bánatos, zavartalan csend!!

Next

/
Thumbnails
Contents