Eger - hetilap, 1889
1889-02-19 / 8. szám
58 Hogy e törvény a felségjogok körébe utalja-e a nyelv feletti rendelkezés nagy jogát, a felett most nem akarok bővebb vitába ereszkedni; csak azt jegyzem meg, hogy ez érv, a lehető leggyeu- gyébb a 25. §. támogatására: mert ha felségjog a nyelv feletti rendelkezés, mi szükség a német nyelv tudását törvénybe foglalni, s arról törvényben rendelkezni ? ha pedig nem felségjog, mi szükség egy idegen nyelv uralmát oly szégyenletes módon törvénybe igtatni ? A nyelv a legféltettebb kincse minden nemzetnek. E legféltettebb kincs forog ma koczkán. S ha azt látja a nemzet, hogy a parlament többsége sem kérelmére, sem tiltakozására nem figyel; ha azt látja a nemzet, hogy a parlament nem képes megvédeni őt azon támadástól, melyet saját kormánya intéz ellene: lehet-e csodálni, ha elkeseredésében a végső eszközökhöz nyúl? lehet-e csodálni, ha a nemzet ifjúsága, midőn saját véréről, életéről van szó, kilép passiv magatartásából, hogy úgy szerezzen szavának súlyt, a hogy épen tud ? Nem a nemzetben van itt a hiba; nem az ifjúság túlkapásairól kell itt panaszkodni, hanem a kormányéról, mely görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, mert érzi, hogy megrendült a talaj lábai alatt, s ha most elveszti, többé soha vissza nem szerezhet?! annyira féltett hatalmi állását. Dr. Csutorás László Népoktatási viszonyok Hevesmegyében. (A hevesmegyei kir. tanfelügyelő hiv. jelentése a megye-közigazgatási bizottság febr. havi üléséből.) A tankötelezettség érvényesítése érdekében hozott m. évi 1171. számú határozat megyeszerte életbeléptettetett, s enuek hatása a tankötelesek rendesebb iskolázásában nyilvánul. A községi elöljárók havonként beterjesztik az iskólamulasztásokról szerkesztett kimutatásokat, s a birság-pénzek behajtását igazoló iskolaszéki nyugtákat. Azon körülményből, hogy mindjárt a tanév elején szigoi úau vétetett a tankötelezettség, s eddig már 409 frt pénz hajtatott be, inig a múlt egész tanévben e czimen csupán 378 frt lett leróva, — következtetem, sőt a f. tanévben teljesített iskola-látogatásaim alkalmával meg is győződtem, hogy a f. tanévben az eddiginél több tanköteles és sokkal rendesebben jár iskolába. — A javulás számadatokkal természetesen csak a tanév végén lesz kimutatható. A tankötelesek rendes iskolázására vonatkozó közig, bizottsági szabályzatokat, valamint az egri érsek úrnak e tekintetben tett becses intézkedését a közoktatási minister úrhoz bemutattam, ki azokat megelégedéssel tudomásul vette. A regál e megváltás alkalmából a in. hóban hozott — népoktatásügyünk érdekében kiváló fontossággal biró határozatnak üdvös eredménye már is mutatkozik, amennyiben Tisza-Örs és Kápolna községek korcsma-épületiket az ottan szervezendő új iskola javára átengedték; Tisza-Füred város képviselete pedig egyhangúlag elhatározta, hogy a megváltásból nyerendő összeget a kisdedóvó intézet javára átadja: Karácsondou a közbirtokosság korcsma-épületét az új iskola számára igen jutányos árban hajlandó átengedni, szintúgy Keséden is. — A közig, bizottsági határozatot úgy a közokt. minister úrnak, mint az egri érsek úrnak is bemutattam, ez utóbbit kérvén, hogy a lelkészek figyelmét a közig, bizottság nemes iutentiójának sükeresitésére felhívni méltóztassék. A lefolyt január hóban az egri népoktatási tanintézeteket látogattam. — A város a tankötelezettség körüli teendőit pontosan és annyira sükeresen teljesiti, hogy igazolatlan iskola-mulasztás csak elvétve fordul elő. — A szegény sorsú tanulók iskolába járása lehetővé tétetett az által, hogy az itteni társadalom meleg érdeklődésével és áldozatkészségével mintegy 60 gyermek téli ruházattal elláttatott. — Úgy az elemi, mint az ismétlő iskolákban a szőlészeti és kertészeti szakoktatást az iskolaszékek hozzájárulásával rendeztem, s ezen oktatás most már minden fenakadás nélkül foly. A város a községi iskolák törvényszerűvé tételére a f. tanévben valóban jelentékeny áldozatot hozott. amennyiben nem csak új iskolát, állított, hanem a meglevőket részben új bútorzattal és taneszközökkel ellátta, a hatvani I. negyedben az iskola tanszobájának kellő kibővítése iránt intézkedett. Szóval a jó akarat itt megvan, s ha ezzel arányban állónak ismerném a város anyagi helyzetét, nem nehéz feladat lenne Egerben mintaszerű népoktatást létesíteni. — De a város nyomasztó anyagi viszonyai között kénytelen vagyok a fejlesztésben lassú lépést tartani, bízván abban, hogy az itt fellelhető becses tényezők sem tagadják meg hathatós támogatásukat a népnevelés égető hiányainak (iskolák elégtelen volta stb.) megszüntetésére. — A közokt. minister úr ismét felszólitá a törvény- hatóság utján Eger városát, hogy a helybeli főgymnásium alsóbb osztályai túlnépességének elhárítása czéljából, de a város kulturális és közgazdasági jól felfogott érdekében is, egy alreáí vagy polgári iskolát, állítson s egyik vagy másikat a jövő tanévben minden esetre megnyissa. — A város felhivatott, hogy e részben határozatát f. évi márcz. 15-ig terjeszsze elő. — Az egri közs. elemi népiskolák 1888/9.#évi fen tartására 1100 frt állam-segély engedélyeztetett, Az „EGER“ tárczája. Siralmas nóta. Leplezni a mit érzek, hogy ha tudnám, 8 nem őszintéskedném ily hebehurgyán: Ne volnék az igazság ily barátja, Ki az üresfejüt nyíltan lerántja; Allnék ki csak a piacz közepére, Portékámat nagy hangon feldicsérve; Tenném le ezt a gyáva büszkeséget, S járnék kedvébe' kétszínűn a ezéhnek ; Csinálnék hivatásból üzletet, Alkudva mint X. versdtjak felett ; Készletbe’ volna csak mindig dalom, Ha hizelgesre nyílik alkalom; Csinálnék verset minden alkalomra, Bankettre, bátra, jubileumokra; Mint krónikás, a hányszor csak lehet, Fújnék nagy hangon förmedvényeket; Mennék el dáridóra, temetésre, Hangolva mindig tósztra, gyászbeszédre: Olyan nagy7 volnék, szinte képzelem, A csillagokat verdesné fejem. Vagyok egy jámbor, csendes verscsináló, „Ismert költőnk“ vagy legfölebb „kiváló;“ Nem használok, nem ártok senkinek ; Nem is olvassák költeményimet, Csak kebeldus vénszüzek és diákok, Meg a kollegák : lantoló czigányok. Kézmüves-irók a fejére nőuek A nótás kaszakapa kerülőnek. A ki jólétből, hírből kiszorítva, Türelemmel csak vár, vár, mint a birka. Reviczky Gyula. Szegény varróleány. — Egyszerű történet. — Szülőinél lakott, jó gyermek volt. Édes anyja évekkel ezelőtt, megvakult, atyát szélhűdés érte. Hajdanában jó napokat éltek, és Örzsike tudta mindazt, a mit a leányiskolában megtanulni lehet. Most fehérneműket készített egy üzlet részére; ingeket hímzett, gallérokat szegett: de gyakran nem volt. munkája, mert az olyan kis városban, mint a hol ő lakott, az emberek csak akkor vesznek fehérneműt, mikor házasodni készülnek, és ez eltart halálukig. Már harminczadik éve félé közeledett a nemes vonásu, halvány arczu, gyönge testalkatú leány. Fekete hajfürtjei befödték szép homlokát. Ha a boldogság rá is mosolygott volna, legalább is csinosnak tartanák; de igy ... a nyomor elnyomta a fejlődő nőt, melle beesett, szemei elgyöugültek a lámpafénynél folytatott munkától, fekete vászon ruhája pedig még jobban kiemelte beteges arezsziuét. Az ablak mellett dolgozott, egy kicsiny, alacsony, oly ut- czára néző szobában, hová a nap soha el nem jutott; a tű soha-
