Eger - hetilap, 1889
1889-02-12 / 7. szám
7-ik szám. 28-ik év-folyam. 1889. Február 12-én. Előfizetési dij: Egész evre . „5 frt — kr Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 4ő „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérijén egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. A király manifesztuma. Királyunk ő felsége, néh. b. e. Rudolf trónörökös szerencsétlen elhunyta alkalmából, az osztrák-magyar birodalom összes népeihez a következő uralkodói szózatot intézte: Népeimhez. A legsúlyosabb csapás, mely atyai szivemet érhette, drága, egyetlenegy fiamnak pótolhatatlan elvesztése, Engem, Házammal és hü népeimmel a legmélyebb gyászba borított. Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az Isteni gondviselés ki nem fürkészhető határozata előtt, s népeimmel a Mindenhatóhoz könyörgök: Adjon erőt, hogy uralkodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó s a béke áldásainak megőrzésére irányzott folytonos törekvésben bátran és bizalomtelj esen kitartsak. Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a legkeserübb lelki fájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez, s hogy minden oldalról, minden körből, közelből és távolból, városból és faluról, e részvétnek oly sokféle és oly any- nyira megható nyilatkozásait veszem. Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsönös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarhiám minden népével összekötött, a megpróbáltatás ily nehéz óráiban csak még inkább megerősödik és megszilárdul, s azért szükségét érzem annak, hogy Részemről s a Császárné és Királyné, forrón szeretett Hitvesem részéről, valamint mélyen sújtott Menyem nevében' is, a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvánulásait szivem mélyéből megköszönjem. E mélyen érzett köszönettel hü népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelméért, a további együtt működéshez, egyesüli erővel, a haza üdvére. Kelt Becsben, 1889. évi feb. hó 5-én. Ferencz József, s. k. Rudolf trónörökös emlékezete. Eger város képviselőtestületének a múlt vasárnap, f. hó 10-én tartott közgyűlését, elnöklő Grónay Sándor h. polgár- nagy a következő megható szavakkal nyitotta meg : „Mélyen tisztelt közgyűlés! A legszomorúbb kötelesség és tartozás adójának kegyeletes lerovása azon hódolatteljes részvét, mely ő császári és királyi Fensége, Rudolf trónörökös halála felett a felséges uralkodó ház iránt az országban átalánosan nyilvánult. A mérhetien csapás, mely a magyar birodalomra súlyosan nehezült, mélyen megrendité a nemzetet, és fájdalmának mindenfelé külső jelekben, számos tettekben és egyházi szertartásokban sietett méltó kifejezést adni; gyászolt az egész nemzet: gyászolta kora sírba hullt reményét; és Egervárosa az elsők között volt. Meg vagyok győződve, hogy ezen testület is felhasználja az első alkalmat osztatlan részvétének maradandó kinyilatkoztatására; ugyanazért indítványozom: hogy Rudolf trónörökös gyászos halálának emlékét igtassa jegyzőkönyvébe, és ekként örökítse meg; indítványozom továbbá, hogy részvét-nyilatkozatot készítsen, a melyben Eger népének fájdalma, és mint hű magyar alattvalónak a szivében megrendült királyához törhetlen ragaszkodása és azon óhajtása, hogy a Mindenható adjon erőt pótolhatlan vesztesége elviselésére, és tartsa meg őt magyar hazánk boldogitására, — kifejezést nyerjen; és kérje fel a magyar ministerelnököt, Tisza Kálmán ő nagyméltóságát, hogy ezen nyilatkozatunkat felséges apostoli királyunk trónjának zsámolyához juttassa. A fölirat következőleg hangzik: „Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk! Eger város közönsége ama nagymérvű csapást, mely Felséged mélyen érző atyai szivét ő császári és királyi Fensége, Rudolf trónörökös oly váratlanul bekövetkezett ellmnytával érte, — a legmélyebben érzi és gyászolja. A megdicsőülttel' kora sírba szállott Felségednek legragyogóbb ékessége, a nemzetnek legdrágább, legféltetteb reménye. Midőn hódoló szívből jövő ezen legalázatosabb feliratunkban a pótolhatlan veszteség felett érzett mély fájdalmunknak hódolatteljes kifejezést adni bátorkodunk, egyszersmind kérjük az Egek Urát, adjon áldást és békét a drága Halott hamvainak, s e nagy csapás súlya alatt tartsa meg Felséged királyi erejét, adjon erőt, és vigaszt, hű magyar népének soha nem lankadó ragaszkodásában, és forró szere tétében.“ Eger város képv.-test. közgyűlésének 1889. febr. 10-én tartott üléséből. Grónay Sándor, m. k. h. polgármester. A mélyen meghatott közgyűlés az elnöklő polgármester indítványát egyhangúlag magáévá tette, s a hódoló részvétfölirat iránt való további intézkedéssel a polgármestert megbízta. Középoktatás Egerben. Évről évre ismétlődő jelenség, hogy a helybeli főgymnasium alsó osztályaiba oly nagy számmal jelentkezik növendék, mennyit az a középisk. törvény 17. §-ban foglalt megszorító rendelkezés mellett be nem fogadhat. Minden tanév kezdetén hallunk a szülék és közönség részéről nagyhangú panaszokat a középiskola elégtelensége miatt; napi rendre kerül egy reál, vagy polgári iskola felállítása felett az eszmecsere; de midőn a leginkább érdekelt szülék egynéhány gyermek részére a minisztérium utján a gymnásiumba helyet szorítanak, az eszmecsere is mindinkább halványul; bele megyünk a tanévbe; a kérdés veszíti actualis jellegét; pihen az újabb beiratkozásig. A múlt évben a városi képviselőtestület tovább ment, amennyiben május 13-án tartott gyűlésében egy közép-kereskedelmi iskolával kapcsolatos polg. fiúiskola felállítását, kimondta s egy küldöttséget nevezett oly feladattal, hogy az intézet fenntartási költségeit társadalmi utón biztosítsa. E czélbúl az aláírási ivek nyomban szétküldettek, de vajmi kevés eredménynyel. — Nem is csoda; oly irányú középiskolát társadalmi utón alig lehet felállitani; évi 8 — 10 ezer frt fenntartási költség nagy tőkét igényel. Valószínűleg az aláírás eredménytelen volta kedvtelenité el a várost, mert a küldöttség azóta nem lett összehiva. A közigazgatási bizottság a m. év végén határozatilag felhívta a várost a kérdés tárgyalására s előzetesen is kijelenté, miszerint a városnak oly irányú kérelmét a közokt. minisztériumnál a legmelegebben fogja támogatni. Mindhiába! a kérdés csak nem mozdul; a tanév közepén vagyunk; nem zsibong GO—100 kinrekedt gyermek a fölünkbe.
