Eger - hetilap, 1889
1889-12-24 / 52. szám
417 eszméletre hozzák a már 40—41°-ú lázban félrebeszélőket, s végül megrövidítik a betegség tartamát. Tanulmányozása is nehéz feladat: rögtönössége miatt. Rögtön támadja meg az embert, s tiporja ágyba a legerőteljesebb egyéneket épenugy, mint a gyenge nőket és betegeskedőket, kor- és rang-különbség nélkül, s époly rögtön, mint keletkezett, távozik is az emberi szervezetből, nem hagyva maga után semmi utóbetegséget sem. Ezen rögtönössége az, mi jellemének tanulmányozását nehézzé teszi. Az Influenza szoros értelemben véve nem más, mint a légző szervek nyák-hártyájának hurutos megtámadása, mely nagy fokú lázzal (40—41°) és ideges fájdalmakkal van összekötve, mely nyákhártyalob rögtön támadja meg az embert, de époly rögtön távozik is. Előhírnökei nincsenek. Egyszerre bágyadtság, fő-fájás, levertség, égető fájdalmak a mellcsontban, erőt vesznek az emberen, ágyba tiporják; az Influenza rögtön kitört, s néhány perez múltával a még csak imént a legkitűnőbb egészségnek örvendő: ágyban fekvő beteg, 40 — 41° lázban félrebeszél. Huszonnégy, avagy 48 óra múlva jótékony álom vesz erőt a betegen, mely után a legtöbb esetben régi egészségének örvend. Ezen tünetek kitörését és elterjedését meggátolni az orvosi tudomány, mint már föntebb is emlitém, képtelen. Nem használ ez ellen sem desinficiálás, sem kordon, sem elkülönítése a betegeknek, mi oknál fogva ezen betegségnek mindenki ki van téve. A legnagyobb valószínűséggel állíthatjuk: hogy az Influenza épen úgy, mint a cholera, typhus, himlő, stb. az emberi szervezetbe jutott bacillusok káros behatásának kifolyása, azon megjegyzéssel, hogy mig az említett ragályos betegségeket okozó bacillusok léte bebizonyított tény, addig az Influenzát előidéző bacillus még ismeretlen valami; reméljük azonban, hogy sükerűlni fog most ezen bacillus felfedezése; s ha igen, úgy könnyebb dolog leend annak kitörését és elterjedését a jövőben meggátolni, most pedig nem marad más hátra, mint óvakodnunk. Hogy mennyire kellemetlen egy valami ezen járványos nátha- láz-kór, mindenki tudni fogja, ki már nátha, torok- és szaggaló főfájásban szenvedett. Különösen óvakodjanak oly egyének, kik tudomással bírnak arról, hogy tüdejök nem a legjobb egészségi állapotnak örvend, mert ők ki vannak azon veszélynek téve: hogy mig más 24 avagy 48 óráig szenved, addig reájok két, sőt három heti fekvés és szenvedés is várhat. Hogyan óvakodjunk ? Első sorban őrizkedni kell a meghűléstől. A lábak, melyekről a megfázás leghamarabb történhetik, melegen tartassanak. Másodízben fő a rendes és mérsékletei életmód. Ha pedig a meghűlés megtörtént s rekedtség s torok-fájás tünetei mutatkoznak, a szobában maradás s hideg borogatások a torokra igen jó szolgálatot fognak tenni. Mint házi szer a ZilizJátékbarlangok. *) Nagyon természetes, hogy a tiltott játékok fejezetében meg kell emlékeznünk azon helyekről is, a melyekben a tiltott játékokat cultiválni szokták, a játékbarlangokról. Midőn a hazard játékokat el kezdték tiltani, a családi szentélyben húzták meg ezek magukat egy darabig, de később divatba jött, külön lakásokat bérelni e czélra, sőt részvény-társaságok is alakultak ilyen czélzattal. Napjainkban számos előkelő club és casino változott át, közönséges játékbarlanggá, de ezek mellett bérelt lakásokban is vannak játékbarlangok. Az ilyen lakásokat rendesen a Demimonde egy tagja béreli ki, vagy egy-egy tönkrement roué. Azt, a ki a játékbarlanghoz a lakást kibérli, ha nő, — Madamenak. ha pedig férfi, — Ödönéinek szokták elnevezni. Az ilyen játékbarlangnál természetesen a lakást sokszor kell változtatni, hogy a rendőrség nyomára ne akadjon. A legelső nyilvános játékbarlang a „Hotel de Soisson“ volt Francziaországban, a 18-ik század első éveiben. Soisson grófné ugyanis. XIV. Lajos király egyik udvarhölgye, hires hamis kártyás volt, s ennek salonja volt az udvar játékbarlangja. Mikor később a grófné mérgezés gyanúja miatt kivándorolni kényszerült, palotáját Párisban egy játszó-társaság „Hotel de Soisson“ név alatt nyilvános játékbarlangul megnyitotta. *1 Mutatvány Parlaghv Kálmán „A kártyajátékok könyve“ ez. legközelebb megjelent munkájából. Kiadta Lampel Róbert Budapest. Ara 1. frt 40 krajezár. gyökér (Eibischthea, Althaea officinalis) thea meleg párájának belélegzése a tüdőkbe az orron és szájon keresztül ajánlandó. Ha azonban főfájás, bágyadtság, levertség, szóval ideges bántalmak mutatkoznak, lázzal egybekötve, úgy ne mulassza el senki az orvos segélyül hívását, ki oly gyógy- és enyhítő szereket nyújt a betegnek, melyek ezen gyötrő fájdalmakkal és kellemetlen tünetekkel egybekötött betegség teljes kitörését megakadályozzák és enyhülést nyújtanak a szenvedőnek. Leghathatósabb gyógyszerekül mutatkoztak az Influenza ellen: chinin, antipyrin, codein, antifebrin, salicyl. Végül idézem még, a járványos betegségek kutatásának terén kiválólag hires berlini tudós professor, dr. Hirsch amaz értekezését, melyet Berlinben az Influenzáról a napokban tartott. A hírneves orvos lényegében ezeket mondá: „Az Influenza a légző szervek nyákhártyájának hurutos megtámadása, mely abban különbözik a bronchial-katarrhustól, hogy mig az Influenzával ideges jelenségek lépnek föl nagy mértékben, addig ily jelenségek a bronchial-katarrhusnál hiányzanak. Ezen idegességi tünetek: főfájás, szédülés, bár semmi viszonyban sem állanak a helyi betegséggel, oly mérvben lépnek föl, hogy a különben igen erős, egészséges egyének sem képesek hivatásukat teljesíteni, s kényszerülve vannak az ágyat őrizni. Egy ily Infiueuza-járvány alkalmával, mely 1854-ben dühöngött, volt alkalma prof. Hirschnek ily ideges tünetekben erőteljes katonákat épenúgy szenvedni látni, mint gyenge nőket. A betegség lefolyása néhány nap alatt láz nélkül történik. Csak olykor-olykor mutatkoznak előhírnökei, melyek az egész test bágyadtságában és hasgató főfájásokban nyilatkoznak, s ezek után kitör a tulajdonképeni betegség. A járvány keletkezése a XIII. századig vihető vissza, mert az ez időben élő krónikások, oly hűen Írják le egy ily járványos betegség tüneteit, hogy bizton, minden kétely nélkül mondhatjuk reá: ezen betegség az Influenza vala. A kór, mindig járványosán, lép fel. Influenza-járványok ismeretesek előttünk, melyek Kelet-Azsia legvégső határainál keletkeztek, s lassan terjedtek tovább egész Ázsiában, Európában, s innen Amerikában. 1780-ban a föld egész északi részén el volt terjedve ezen járvány. Azon különös körülmény, hogy ezen betegség mindig egy bizonyos irányban terjed el (legtöbbnyire keletről-nyugatraf arra mutat, hogy egy bizonyos anyagi valami, a melyről nekünk a legcsekélyebb tudomásunk sincs, a levegőben halad tovább, mely feltevés helyességéről tanúskodik azon egy érdekes eset, a midőn egy hajó összes személyzete azon pillanatban támadtatott meg az Influenza által, a mely pillanatban a betegségi anyaggal megtelt lég (szél) a hajón átfutott. Ragályossága nem mutatható ki, ennélfogva emberről-emberre nem vihető át. Tartama egy helyen 2—4 hét. Az Influenzának a kholerával semmi összefüggése sincs, s A világnak ezt az első nyilvános játékbarlangját nem sokára követte Párisban a „Hotel Gévres.“ Mindkét játékbarlang szépen virágzott XIV-ik Lajos alatt; XV-ik Lajos alatt bezárattak, de később újból megnyíltak s a később keletkezett nyilvános játékbarlangok is egészen 1839-ig nyitva voltak, mig nem ekkor Lajos Fülöp véglegesen bezáratta őket. A törvényes tilalom azonban a tiltott játékoknak még nagyobb elterjedést és a játékbarlangoknak még nagyobb fölvirágzást kölcsönzött s még napjainkban is, a világ minden részében számos játékbarlang van, melyek a társadalmak megmételyezésén működnek. E játékbarlangok működését röviden jellemezzük itt különböző nemzeteknél s legelőször is a kevésbbé ismeretes angol játék- barlangokról emlékezünk meg. Anglia rendkívüli gazdagsága fölvirágoztatta minden időben a játékbarlangokat s hogy ezek mily romboló hatással voltak az angol társadalomra, ennek jellemzésére néhány híresebb játékbarlang történetét ismertetjük. Egyik leghíresebb játékbarlang volt Londonban, melyet csak nem rég zártak be, a „White’s Club“ amelynek tagja volt a walesi és az edinburgi herczeg is. Ennek a clubnak, a mely politikailag is jelentékeny szerepet vitt, rendkívül fényes múltja van, és sok esemény, a mi ebben a klubban játszódott le, éles világot vet Anglia erkölcseinek történetére is az utóbbi két évszázad alatt. A club fénykora a 18-ik század első évtizedére esik, a mikor találkozóhelye volt az angol *
