Eger - hetilap, 1889
1889-11-19 / 47. szám
376 Népoktatási viszonyok Hevesmegyében. (Halász Ferencz kiv tanácsos, hevesmegyei feir. tanfelügyelő hivatalos jelentése.) Október hónapban a következő községekben teljesítettem iskola-látogatást: Kaál, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Erdőtelek, P.-ta Nagyút, Zsadány, Nagy-Fügéd, Visznek, F.-Abony, Mező-Tárkány, Makiár, Nagy-Tálya, Dormánd, és Bessenyőn, s főleg a tankötelesek rendes iskolázása, valamint a szükséges tankönyvek beszerzése iránt intézkedtem. E körutamban is tapasztaltam, hogy oly községekben, hol a kántor-tanító aggkora, vagy egyéb ok miatt képtelen sikerrel oktatni, és segédtanító alkalmazására nyert engedélyt, e kisegítő mód sem vezet kívánt eredményre; mert a gyengén javadalmazott segédtanítói állomásra képzett pályázó nem akad, a legtöbb esetben oly egyéneket kell alkalmazni, kik nem hogy elővinnék, sőt kárára vannak a népoktatásügynek, vagy pedig a kántor- tanitó kényszerüsködik a tanításban. Nem késtem a hiányt az egri érsek úrnak előterjeszteni oly javaslattal, melynek elfogadása esetén az érdekelt községek iskolaügye mostani lenyügözött- ségéből felszabadul. Kaál és Kompolt községekben a korcsma-épületeknek iskolai czélokra átengedése iránt tárgyaltam kedvező sikerrel. Zsadányban gr. Alin ás sy T a sziló úr a rom. kath. elemi népiskola számára a népokt. törvény kívánalmainak minden tekintetben megfelelő díszes tantermet épített; az építkezési költségekhez 1500 frtot adományozott és az épület fenntartására 500 frt. alapítványt tett. A közokt. miniszter úr nevezett gróf úrnak ezért f. évi uov. 2-án 33,325 sz. a. elismerését és őszinte szives köszönetét fejezte ki. Bisch itz Dávid földbirtokos Heves községhez tartozó Sárga pusztáján elemi népiskolát szervezett, abba évi 300 frt fizetéssel tanítót alkalmazott, ki a tanítást tényleg elkezdte. Ezzel pusztai iskoláink száma 12. Sarud község képviselő testületé 1800 frt regale-váltsá- gát. illetve annak kamatát az ottani rom. kath. elemi népiskola tanítóinak javadalmazására ajánlotta. A visontai közbirtokosság korcsmaépületét az ottani rom. kath. iskola javára adományozta, és Basch Fülöp a visontai községi iskolai alap javára 100 frt alapítványt tett. Úgy az egri főegyházmegyei, mint a hevesmegyei községi tanítók egyesülete a lefolyt hóban tartá évi rendes közgyűlését Egerben; mindkét közgyűlés a tagok szorgalmas és tartalmas munkássága felöl tanúskodott. Az „EGER.“ tárczája. Őszi dal. Elhullatta leveleit Az akáczfa lombja, Az őszi szél játszik velők Ide s tova dobva ............ Fe lkap egyet s mint az őrült Vad sikoly közt hányja, Czéltalanul űzi. hajtja Ismeretlen tájra. Elhullatta leveleit Az akáczfa lombja, Letépdesett már a vihar Miuden éket róla ; S most már csak a puszta gályák Merednek az égre, Mutogatva, mily szomorú A pusztulás képe............... Elh ullatta leveleit Az akáczfa lombja, S Isten tudja, hogy azokat A szél merre hordja! Szivemben is dúlt a vihar, Az is meg van tépve, Csakhogy abban — még szomorúbb A pusztúlás képe............ Koncz Pál. Né piskoláink egy fontos kérdése. Eger népiskolái, jellegöket tekintve, tudvalevőleg, kétfélék : rom. katolikus és községi vagy városi iskolák. Az előbbieket az egri érsekség és főkáptalan, s némi hozzájárulással a rk. hitközség, az utóbbiakat a város tartja fenn és külön-kiilön iskolaszék által igazgatja. A fő-utczai s a mária-utczai rk. iskolákat kivéve valamennyi osztatlan, vagyis hat évfolyamú; tehát minden külvárosi tanítónak minden tanévben hat osztályt kell egy tanteremben vezetnie, osztályonkint más-más tananyaggal. Ez a körülmény nyilvánvalóvá teszi, hogy az általános taneredmény, az osztályok túlnépessége mellett, alaki mint tárgyi tekintetben semmivel sem lehet nagyobb, az iskolák hatása semmivel sem lehet magasabb az egyházmegye és politikai megye szék elyén, mint a legkisebb falucskában, jóllehet a külvárosi, tehát a tulajdonképeni népiskolákban 15 teremben 15 tanító működik. Ha ezen iskolák közül az eíryes városrészekben kettőt-kettőt össze lehetne kapcsolni, úgy, hogy az egyik az alsó, a másik a felső osztályokat fogadná be, akkor ugyanezen tanerőknek, jóval kevesebb vesződséggel és fáradsággal, a jelenlegit nagyon sokkal felülmúló taneredményt lehetne elérni, a tultömöttség megmaradása mellett is. Hogy e rendszert még sem léptették életbe iskolaszékeink, annak oka az iskolák fekvésében keresendő. Ugyanis mindkét jellegű iskoláink lehetőleg szétszórva, a város legtávolabb részein fekiisznek, minthogy, természetesen, mind az egyház mind a város ott állított a múltban iskolákat, ahol erre legnagyobb szükség volt, s minthogy mindkét iskola-fentartó a város minden részére ki akarta terjeszteni iskolái hatását. Uyeténképen került minden városrészben csaknem egymás szomszédságába egy rom. kát. és közs. iskola, de sehol két egynemű. Halász Ferencz kir. tanfelügyelő úr, ismervén az osztott iskolák nagy előnyeit az osztatlanok felett, még a múlt évben mindkét iskolaszékhez intézett átiratában azon eszmét vetette fel, mely szerint az egymáshoz közel fekvő, bár különböző jellegű iskolák kapcsoltatnának össze, olyképen, hogy egyikben az alsóbb, másikban a felsőbb osztályok nyernének oktatást. A két iskolaszék eddigelé még sem a propozició mellett, sem ellene, megállapodott bizonyossággal nem nyilatkozott, határozott állást nem foglalt s az ügy merre dülése még a jövőben van. Hogy az eszme felszínre vettetése után nem nyert azonnal megoldást, s még mindig a fontolgatás stádiumában van, az a kérdés kissé kényes természetének tulajdonítható. Mert igaz ugyan, hogy az abban czélozolt rendszer életbeléptetése által városunk népoktatás-ügye hatalmas lendületet nyerne intenzivitásban, de az eszme megvalósítása előtt elvi és gyakorlati nehézségek vannak. Elvi álláspontról vizsgálva a dolgot, midenekelőtt az iskola- fentartók fenhatósági joga szenvedne bizonyos csonkítást egymásAz Eiffel-torony. Azt hiszem, hogy mindegyikünk, aki az imént bezárt párisi világtárlaton mogfordult, úgy van vele, mint jómagam, hogy barátaink s ismerőseink mindenek közt legnagyobb érdeklődést tanúsítanak az Eiffel-torony iránt, s mindenki a legtöbb kérdést intézi hozzánk e monstre-épitményről, mely méltán megérdemli, hogy a világ csodái közé számíttassák. Minthogy azonban, társalgás közben, csaknem lehetetlen, hogy az ember minden aprólékos kérdésre határozott választ adhasson, de másrészt, szóbeszéd közben sok kisebb, de azért érdekes részlet elmarad az Eiffel-toronyról, melyek mindannyija nem jut eszébe az embernek, elhatároztam, hogy jó barátim, s ismerőseim, s ezek közt különösen kedves húgom, a kis pajkos Munda kedvéért, mindazt teljes részletességgel leirom, amit részint magam tapasztaltam, részint olvastam vagy hallottam az Eiffel-toronyról. ígéretemet ime beváltom. A legelső kérdés, amely, úgy szólván, mindnyájunknál legelőbb kelti föl érdeklődésünket, az: honnét vette nevét ez óriási koloszus ? Az Eiffel-torony nevét tervezője- s építőjétől Eiffel (olv. Éffel) Gusztáv franczia mérnöktől vette, ki 1832-ben született Dijonban, s igy jelenleg 57 éves. Eiffel Gusztáv neve, mint hírneves mérnöké, már régebb idő óta nemcsak külföldön, de nálunk is ismeretes. Eiffel tevékeny részt vett a bpesti Margithid építésében, s ugyancsak ő tervezte s építette a szegedi nagy hidat, valamint á gorabiti hatalmas vasúti hidat. — Eiffel Gusztáv középtermetű, finom, élénk arczvoná- sokkal, kék szemmel; hangja igen rokonszenves, s kerek ábrázatát rövid szakái köríti. Haja szürkülni kezd. Nagy hírneve daczára