Eger - hetilap, 1889

1889-10-08 / 41. szám

333 délelőtti 10 órakor, melyre úgy a tanitó-testület t. tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklődő közönség is tisztelettel megliivatnak. A gyűlés tárgya: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az egri és gyöngyösi,, já­rási körök“ évi működéséről teendő jelentés. 3. A pénztáros jelentése és a számadások megvizsgálása. 4. Az „Eötvös-alap“ ügyének tárgyalása. 5. A „járási körök“ részére szaklapok meg­rendelése. 6. A tagdijak befizetése. 7. A múlt évi nagygyűlés határozata folytán Csepreghy Gyula egri községi tanító véleményes jelentése arról, vájjon az engedélyezett népiskolai olvasókönyvek közül, a helyi viszonyokat tekintetbe véve, melyiket volna legczél- szerübb az egri és gyöngyösi községi népiskolákba jövőre behozni. 8. Indítványok és más folyó ügyek elintézése. 9. Október 29-én a „Hatvan“ Il-ik negyedben levő vegyes iskolában Józsa Pál egri községi tanító által tartandó gyakorlati előadás meghallga­tása és annak megbirálása. Eger, 1889. október 5-én. Derszib Rudolf a „hevesmegyei általános tanitó-testület“ elnöke. — Meghívó. A hevesvármegyei gazdasági egye­sület f. é. okt. hó 13-án, jövő vasárnap, mint a megyei évne- gyedes rendes közgyűlést megelőző napon, délut. 4 órakor Eger­ben, a megyeház kis termében rendkívüli közgyű­lést tart, melyre az egyleti tagok meghivatnak. Tárgy: az alapszabályok módosítása. — Városi ügyek a folyó hó 6-án tartott képv.-test. ülésből. A rendes évnegyedes jelentés, mely szerint ez év III-ik negyedé­ben beérkezett közig, ügydarab 3366; ebből elintéztetek 3255 továbbá árvaszéki beérkezett 1115 drb. elintéztetek 1103 drb.; és hogy a pénztárak megvizsgáltattak, s teljesen rendben talál­tattak; tudomásul vétetett. A peczér-lak eladása iránti határozat hozatalaid ujabbi és utolsó határidőül folyó hó 27-ik napja tűze­tett ki azzal, hogy ez alkalommal az eladás felett már a jelenle­vők többsége határoz. A városi számvevői teendők mikénti meg­osztására vonatkozó szabályrendeleti javaslat, tekintettel azon körülményre, hogy a részletes tárgyalásnál azon pontra nézve, mely a számvevőnek a pénztár ellenőrzési jogkörét érinti, több felszólalás történt, s annak részletesebb körülírása, s a közgyű­lés, és tanács utalványozási eljárásának szabatosabb formulázása kivántatott. Ennek ellenében ugyan hangsúlyoztatok, hogy a ne­heztelt pont igy is világos, és a bővebb körülírás felesleges. Minthogy azonban még több pontra is indítványok tétettek, a melyek közgyülésileg rögtön elintézhetek nem voltak, a szabály- rendelet újabb átdolgozás végett, az azt bemutató küldöttségnek visszaadatott. A debreczen-füzes-abouyi vasútra Eger városa ré­széről megszavazott 10,000 írtra vonatkozólag hozott 284/89. számú megye-bizottsági határozat ellen benyújtott felfolyamodás — mely időközben az alispán részéről visszaküldetett, — megye- bizottsági tárgyalás végett ugyancsak am.-bizottságához újabban fel­terjesztetek. — A Toronyi László elmozdításával megüresedett rend- őr-alkapitányi állás betöltésére vonatkozó határidő kitűzése miatt az alispán megkerestetek. Az 1890-ik évi közköltségvetési elő­irányzat 40,316 frt 35 kr. bevételi, 108,785 frt 98 kr. kiadási, és igy 68,469 frt 63 kr. szükségleti összeggel, — mely utóbbi pót­adó kivetés által fedezendő — elfogadtatott, s jóváhagyás végett a megye-bizottságához felterjesztetett. A város köztisztogatása, és utczai világítás tárgyában készített javaslat feletti vélemény- adással megbízott küld. felhivatott, hogy javaslatát a folyó hó 27-én tartandó közgyűlésre mutassa be. Az 1888-ik évi bor és hus-fogyasztási adószámadás megvizsgáltatván, helyesnek találta­tott, számadók részére, a szokott óvások fentartása mellett, a felmentvény kiadatott. — A szegény tanulókat ruházattal segitö egyesület f. hó 6-án Györgyényi Ignácz kanonok úr őnagysága elnöklete alatt ülést tartott, s igy a beállott új tanévvel ismét megkezdi műkö­dését, megindítja szokásos segély-gyűjtését eljárója által, ki e hó folyamán minden háznál be fog kopogtatni, hogy a szűkölködők háláját már több Ízben kiérdemelt ezen egyesület nevében, kegyes adakozásra hívja fel a nemeslelkű emberbarátokat. Elfogad az egyesület mindennemű adományt, de mindenesetre a ruhanemek beszerzése képezi törekvése legtermészetesebb irányát. Mi is melegen ajánljuk városunk nemesen érző közönsége figyelmébe ezen ügyet és kérjük: támogassa minél nagyobb mérvben e derék egyletet humánus czélja kivitelében. — Hangverseny. Bignio Lajos cs. kir. kamaraénekes, a bécsi udv. operaház európai hírű baritonistája, és bécsi társa, Weber Emil, városunk műértő közönsége előtt már az előző évekből ismert jónevü zongoraművész, vasárnap folyó hó 6-án tartották hangversenyüket az ó-casinó nagy termében, nem épen nagy számú, de válogatott közöuség részvéte mellett. Programmjuk igen választékos volt, melyet még jobban emelt ama két piece, melylyel Weber úr annak 7-ik számát megtoldotta. Bignio Lajos úr a műsor első számában, („Dallam az esti csillaghoz“ Wagner Tannhäuser ez. dalművéből) némi indispositiót leszámítva, megható érzéssel és kora daczára még mindig bámulatos hajlékonysággal énekelte el a programm egyes ének-számait, melyeknek utolsó­jával, Faure-nak (Les rameaux) imadalával csinált legnagyobb hatást, úgy, hogy perczekig tartó tapsvihar közepette éljenezte meg a kis számú díszes közönség. Nem kevesebb sikert aratott Weber úr, ki ma teljesen meggyőzött bennünket arról, mily hatal­mas technikával rendelkezik, s mily bámulatos biztonsággal kezeli a zongorát. Bignio-nak minden egyes ének számát ő kisérte, az egyes énekszámok közti időt pedig egy-egy bravour darabbal töltötte be. Közönségünk minden egyes-száma után zajosan tapsolta meg, Weber úr is fokozatosan melegedett bele a játékba, elannyira, hogy a programm 7-ik számát, Liszt nehéz Es dur Polonaise-ját, még egy Kullak-féle mazurkával és egy magyar darabbal toldotta meg. — Előléptetés. Bergl Alajos, egri adóhivatali tiszt, váro­sunk fiatal polgára közelebbről a szikszói kir. adóhivatalhoz ellan- őrré neveztetett ki.- A párisi világtárlaton a jury által megítélt jutalom dijakat nagy ünnepségek közt f. é. szept. hó 29-én osztották ki a kitün­tetett kiállítóknak; ezek közt van Egerből Láz ár Jónás és társa ezég is, mely arany éremmel lett kitüntetve. — „Magyar Világ “ Vertessy Arnold jeles beszélyiró földink „Ezer elbeszélésének füzetes kiadásából közelebbről már az 52-ik füzet jelent meg, melyben „A nyomorúság iskolája“ ez. elbeszélés veszi kezdetét. E beszély gyűjteményből, mely annak idején egy egész kis könyvtárat fog képezni, már a hetedik vaskos kötet van sajtó alatt. Egyes füzet ára 15 kr. Megrendelhető a „Debre- czenyi ellenőr“ kiadó-hivatalában, Debreczenben, s a hazai összes könyvárusoknál. — Értékes jutalmat, nagybecsű uj könyveket, diszkötésü müveket és kiváló munkákat nyerhet a „Magyar Szemle“ e kitűnő szépirodalmi heti folyóirat minden előfizetője, a ki a kedvelt s rendkívül érdekes lapnak „Játék“ rovatában közölt talányok meg­fejtését beküldi. Egy-egy ily jutalom néha sokszorosan felülmúlja a lap előfizetési árát. S e gazdag, mulatságos rovaton felül a „Magyar Szemle“ mint a legmagasabb irodalmi igényeket is tel­jesen kielégítő hetilap oly sok, élvezetes családi olvasmányt nyújt, hogy a hosszú téli estékre minden müveit családnak a legkelle­mesebb szórakoztatóul ajánlható. A „Magyar Szemle“ kiadó tulaj­donosa Kaczvinszky Lajos, a kipróbált újságíró, szerkesztője pedig Rudnyánszky Gyula, kinek neve elég biztosíték arra nézve, hogy a „Magyar Szemle“ a legjelesebb irók és költők közleménye­ivel oly dús tartalmú, hogy az élő irodalmat a legteljesebben s igazán méltóan képviseli. Meg is kedvelte a közönség gyorsan és ma már az egész országban úgy elterjedt, hogy törekvése már az eddiginél is pompásabb tartalmával sikereit állandóakká tenni. Melegen ajánljuk mindenkinek, hogy kérjen a „Magyar Szemé­ből mutatványt, mert akkor bizonyosan előfizet rá. A „Magyar Szemle“ előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 A kia­dóhivatal (Budapest VI. kér, uj utcza 14.) készségggel küld mutatványszámokat. — Nincs többé „praesentirt“! A múlt héten lépett életbe a közös hadseregnél az uj szolgálati szabályzat, melynek a bold. Rudolf trónörökös az egyik alkotója. Az uj szabályzat, meg a Manlicher-fegyver elpusztította a katonaságnál azt a fegyverfo­gást, melylyel a bakákat annyi ideig kínozták, s melyben a gya­korlatokon annyira gyönyörködtek a generálisok. Megszűnt a „Praesentirt“ ! A katonának ezúttal a tisztelgésnél csak puska­tusához kell kapni kezével, a megfelelő fővetés mellett. A király ö felségének legelőször f. hó 1-én tisztelgett igy az őrség. Amint ő felsége a Burgból kihajtatott, az őr elkiáltotta a „G’wehr’aus“-t, az őrség kivonult, a tiszt vezényelte: „Őrség, jobbra nézz“ !; a dob perdült, a zászló meghajolt, de a fegyver a katonák vállán maradt, csak a kezük csúszott le hirtelen a puskatusára. — Egy éves önkénteseink keserve. A helyben állomásozó Appel-gyalogezred frissiben besorozott egy éves önkénteseit e napokban Egerből Miskolczra kommandirozták az önkéntes-iskolába. Amily büszke örömmel sétáltak végig főutezánkon derék ifjaink, extra-uniformisukban keményen feszitve, — ép oly szomorúan masíroztak el városunkból Miskolczra, aholott alkalmuk lesz majd az uj reglement mellett az egyszeri tót bakával a katonai büsz­keséget is megtanulni. — „Mi vagy te“? — kérdi a káplár a

Next

/
Thumbnails
Contents