Eger - hetilap, 1889

1889-09-17 / 38. szám

304 Ezek szerint az első dijat (arany díszoklevelet) a me­zőhegyes]' javított; a második dijat (ezüst díszokle­velet) az Um rath és társa-féle; a harmadik dijat (bronz-diszoklevél) Pracner és Becher-féle répakiszedők vitték el. A kézi kiszedő eszközök közül bírálat alá Ferenczy A n d r á s, a hatvani Deutsch-féle uradalomban alkalmazott laka­tos, és Módin g kiemelő villái kerültek. Az elsőnek egé­szen új találmánya egy feszitő emelővel ollószerüleg szűkíthető két villával bir ; hátrányai drágasága és nagy súlya. A Möding- féle kiszedő villának kezelhetősége jobb amazénál, de a czélnak minden tekintetben megfelelőnek nem találtatott. Miután azonban mind a két eszköz könnyű szerrel tökéletesíthető, mind kettőnek elismerő oklevél adatik. A javított mezőliegyesi kiszedő ekét illetőleg — miután ezen eszközt a mezőliegyesi uradalom saját czéljaira maga készítteti, és miután nevezett uradalomnak a nyerészkedés nem czélja, fel­kéretett Gluzer Gyula, említett uradalom igazgatója, hogy megszerezve a kiszedő ekére a szabadalmat, a gép mielőbbi el­készíttetése czéljából szóllitsa fel Schlick, Clayton és Schuttle­worth, Kühne, Gussmann és Rauschenbach, végre Umráth és társa gyárait, hogy adják be az anyag minőségére és az álakra nézve ajánlataikat, mely esetben aztán a gyártás szabadalma kizárólag azon gyárat fogja illetni, melynek aiánlata elfogadta­tok ; kivéve azon eseteket, midőn egyes uradalmak a kiszedő ekét saját használatra és nem eladásra gyártják. Megyei közegészség. Buzinkay Gyula, m. kir. országos közegészségügyi felü­gyelő, mint a belügyminiszter kiküldötte, augusztus havának nagy részét Hevesben töltötte közegészségügyünk tanulmányozásával. Érdekesnek találjuk közölni ama hiányok leírását, melyeket Buzinkay ur a megye területén tapasztalt. Legtöbb hiány észlel- tetett — igen természetesen — Egerben, pedig valószínű, hogy éppen nálunk fordittatik legtöbb gond a közegészségi viszonyok fejlesztésére. Buzinkay ur észleleteit a következő 18 pontban foglalta össze: 1. Az Eger folyóba ömlő szennyvizek a belügymiuisterium 64282/89. évi rendeletének megfelelőleg még mindig nem zárat­tak el, mire nézve Eger város hatósága részéről kijelentetik, hogy a hivatott rendelet teljesítésére nézve f. é. szept. 6-a van kitűzve, ezen nap után a belügyminiszteri rendeletnek, — ahol nem teljesittetett volna, — hatósági utón fog érvényt szerezni. 2. A városból kihordott emberi trágya a város alatti helyen az Eger folyóba a jövőben nem üríthető ; hanem a helyett alkal­Az „EGER“ tárczája. Egy darabka a XVIII. század magyar társa­dalmi életéből. (Vége.) Egy nagy család Orczy L. szemében a magyar, hol a köl­csönös hitel teszen csak boldoggá; ezért keresi fel legállandóbban kis képét, e nagy családnak, jártatváu szemeit gyakorta a család tűzhelyén. Figyel mindenre. Megromlott a család! megromlott a család szemeféuye: a mindkétuemű ifjúság! — ez vizsgálódásá­nak eredménye. Az a szinte virtuozitás, melylyel összerakja synonymszavait az ifjú emberek kicsapongásainak megbélyegezésére, azon sértett erkölcsi érzékre vall, mely miatt nem talál a költő alkalmas szót híven, méltón jellemezni rútságukat, tőlük visszatéríteni. Páris volt az első csábitó; ő az oka minden romlásnak a két nem életében. Paris! te vagy, Paris! o'a a romlásnak, Te vagy fundálója második Trójának, Honnan eiáradott mesterség világnak, — Megtsalni a’ szépet, hódnlni sokaknak. A te nemzetséged furtsa, állhatatlan, Hitetlen, esküvő, t-all’a, hál’adatlau, Ditsekedő, hazug, kóborló, tsintalau, gyanús és szemtelen, jóra hajthatatlan. . . . inas hely jelölendő ki, hová nevezett szennyek hordatnak s föld­del vagy más anyagokkal kevertetvén, fertőztelenittetnek. 3. A „Rókus“ és „Fájdalmas“ nevezetű temetők teljesen be vannak temetve, sőt egyes helyeiken többszörös tulteinetkezések történtek. Napi renden van a régi silók hatósági engedély nél­kül eszközölt felbontása, mi okból uj köztemető felállítása vált szükségessé. 4. Az úgynevezett „Kis melegvíz“ csekély modellezőjében mindennemű szennyes ruhák oly nagy mennyiségben mosatnak ki, hogy ez által a víznek szenny által eszközölt telítettsége ál­landóan létezik, miből a ruhaneinüek fertőzése származik. Ennek megakadályozására oly intézkedés kívánatos, hogy a ruhamosók a melegvíz több más pontjain oszoljanak meg. 5. Az uszoda medenezéjének vize a medencze időnkénti kitisztítása czéljából, a viz-mennyiségnek csak egy méternyi ma­gasságáig bocsájtható le. mely körülmény, annak kellő kitisztí­tását jelentékenyen akadályozza, jelzett kellemetlenségek elhárí­tása czéljából czélszerü intézkedéseket óhajt. 6. Bynét gyártelepe tisztaság tekintetében a közegészség- ügyi követelményeknek meg nem felel. 7. Az iskoláknál az ablakok elhelyezése a közegészségügyi czéloknak megfelelően módosítandó s figyelem fordítandó egyszer­smind az árnyékszékek czélszerü elhelyezése és építésére nézve. 8. A lyeeum-épületben 3 elemi iskola, nagy számú kisde­deivel két árnyékszék s ezek közül az egyik óriási szennyfelfogó medenezéje közé van beékelve, amely nagyobb ürgödör óriási mennyiségű szenynyel folyton telítve van, s az egész épület leve­gőjére kiható bűzt fejt ki s ez által a gyermekek egészségét ve­szélyezteti. Több mint 300 gyermeknek használatára csak 4 ülőhely van berendezve. A szennygödrök kitisztítása, azok állandó fertőtlenítése s még több ülőhely berendezése kívánatos. 9. Egerben a Lusztig és Salanion-téle rongytelep kitisztítása lenne eszközlendő. 10. A tömeges sertésliizlalás a város területén szabályren- deletileg lenne rendezendő Egerben. 11. A t. füredi szegényház alapja kitudaudó, hogy nem-e egyszersmind kórházi alapítvány és az alapok megfelelően kezel­tetnek-e ? 12. A gyöngyösi közkórház kibővítését, mint mellőzhet- len szükséget jelezi meg. 13. A halottkémi intézmény szigorú ellenőrzését óhajtaná. 14. A 7 éven alóli gyermekek orvosi kezelését hatályosabbá kívánja tétetni. 15. Heves város egyik ntezáján a megálló esővíz levezetése igen kívánatos. Nem tetszik ezeknek tudatlan szüzesség; .Alázatos beszéd, szemérem, kegyes--ég, Állandó pírok közt megegyező liívség, Érdem nélkül vagyon nálok ilylyeu szépség. S mintha fel akarná tartani a sülyedés felé rohanásban, neki kap a fiatalságnak: Hová rohansz részeg, déltzeg, zabolátlan, Képmutató, tsalárd, negédes, fajtalan, Kóborló, kerítő, irigy, állhatatlan, Minden munkáidban sebes, nyughatatlan? Mi ditsőséged van megtsalni gyengéket, Mi örömed búra hozni a férjekét ? .... .... Ne rontsd nyugodalmát tiszta sz retetuek, Édesebb játékát ne bántsd a hívségnek. Hagyd helyben örömét ártatlan szépeknek. (Régi és lijubb szerelem. UH. I) Bizony, ne gondoljuk, hogy csak a költő szeme látja ily sötét képben az ifjúság erkölcsi életét. Hadd beszéljen róla más hiteles iró, Mikes Kelemen is, felfedvén nekünk az alapokot is. „Leghasznosabb beszélgetése — a fiatal embernek — a vadászatról, a lovakról vagyon — ha asztalnál vagyon, nagy gyalázatnak tartaná, ha jól nem innék, és még deáknak tarta­nák. ha magát mentegetné; — ebéd után az asszony vagy a leá­nyok házában bontja ki, a mit Virgiliusból, vagy Ovidiusból olva­sott. De, hogy az iskoláról való emlékezetet is teljességgel elfe­lejtse, szükségesnek gondolja lenni, hogy a szolgálók közül kettőt vagy hármat szeretőinek fogadjon. . . . Legnagyobb gondja is az lesz, hogy az apja vendégeit megrészegítse és az apjától is azért dicséretet vegyen m ásnap. E szerint

Next

/
Thumbnails
Contents